Bryan Luckham, Kamarás István
Olvasmányválasztás Manchesterben és Miskolcon
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
1. Kutatásunk céljáról és módszeréről
2. Az olvasmányválasztást meghatározó tényezőkről
3. A könyvtárhasználat módját közvetlenebbről meghatározó tényezők
4. Olvasási és olvasmányválasztási szokások
a/ Az olvasásra forditott idő
b/ Az olvasás intenzitása
c/ Értesülési források
5. Az olvasás és a társas kapcsolatok
6. Módszertani megjegyzések az olvasói elvárások és az olvasói élmények vizsgálatához
7. Szerzők, cimek, témák
8. A választás tudatossága
9. Az olvasmány mint cél és eszköz
10. Aktiv és passziv olvasás
11. Az olvasás fókuszpontja
12. Egyetemes és részleges olvasás
13. Belső világ, külső világ
14. Az olvasás hatása az idő függvényében
15. Összegező megjegyzések és következtetések
Bevezetés
"Tetszett", válaszolja az olvasó kérdésünkre, amikor visszahozza az A legyek ura, az Olaszországi utikalauz és a Barkácsgépek cimü könyveket. Nyilvánvaló, hogy ez azonosnak tünő "eredmény" több szempontból is igen eltérő lehet. Olyan regényeknél, mint az A legyek ura, a legritkább esetekben találunk száz "tetszett" /de akár száz "nagyon tetszett" vagy "nem tetszett" /között is tiznél több egyformát. Olyan olvasmányok minősitésénél, mint az Olaszországi utikalauz vagy a Barkácsgépek, jóval több hasonló "tetszett" és "jó volt" akad. A magyarázatot keresve az olvasás eredményétől az olvasás előzményeihez vezettek a nyomok. Hogy az olvasmány megfelelt-e, hogy jó volt-e a választás, erre az "amit várt" és az "amit kapott" összevetése válaszolhat. A "jól tudtam használni", a "megtudtam belőle" válaszok viszonylag egyértelmüek, a "persze, hogy tetszett, én csak jó regényeket olvasok", a "tetszett, bár nem értettem egyet az iróval" válaszok már jóval áttételesebbek.
Ha a közmüvelődési könyvtár szerepét vizsgálva válaszolni akarunk olyan kérdésekre, hogy "Hiányozna-e a könyvtár, ha nem lenne?", "Neveljen vagy szolgáltasson a könyvtár?", "Egyetemes legyen-e a könyvtár, vagy előnyben részesitse-e szinvonalas használók igényeit?", akkor nem elegendő a "tetszett" és a "nem tetszett" szavazatok összeszámolása, mert nem tudjuk, hogy mire akarták használni, és hogy milyen eredménnyel használták őket. Az sem elegendő, ha csak azt a kérdést tesszük fel, hogy elégedett-e az olvasó a könyvtárral, ismerni kell ugyanis az olvasó könyvtárképét, mércéjét, az olvasó konformitását, tapintatát, kritikai érzékét. A szépirodalmi müvek olvasói megitélésénél azt tapasztalhatjuk, hogy a "nem tetszett" válaszok aránya magasabb a képzetteknél és a fiatalabbaknál /és Magyarországon magasabb a müszaki értelmiségieknél, mint a pedagógusoknál/.
Feltételezhető, hogy a könyvtárral kapcsolatos elégedetlenséget és kritikát kifejező válaszok legalább annyit árulnak el az olvasóról, mint a könyvtárról. A nyomok az olvasás előzményeihez vezetnek: az inditékokhoz, a konkrét olvasmány megkeresésének és kiválasztásának módjához. A döntést kell tehát nagyitó alá tenni, és a döntés előtörténetét is tanulmányozni kell. Sok mindent elárulhat a "tetszett" válasz után feltett "Miért tetszett?" kérdésre adott válasz, ám sokkal többet tudhatunk meg az olvasás és a könyvtárhasználat eredményéről, ha a könyv kiválasztása után, olvasása, használata előtt megkérdezzük, hogy "Mit vár ettől a könyvtől?" és hogy "Miért éppen ezt választotta?". Ezeket a kérdéseket tettük fel az angliai /Manchester/ és három magyarországi város /Budapest, Miskolc és Kaposvár/ közmüvelődési könyvtáraiban, az olvasási és könyvhasználati szokásokra vonatkozó más kérdések társaságában, 1977-ben és 1978-ban. A kutatás alapelveit és módszereit Bryan Luckham dolgozta ki, budapesti tartózkodása idején közösen igazitottuk kérdőivének kérdéseit a magyarországi viszonyokhoz. Az adatok értelmezését párhuzamosan végeztük. A városi közmüvelődési könyvtárt használókat Angliában egy 21o fős és egy 133 fős, Magyarországon egy 274 fős minta képviselte. Hogy az angol könyvtárhasználókat két minta képviseli, annak az az oka, hogy az angol kutatás két részletben folyt, tehát nem ugyanazok válaszoltak az olvasási szokások iránt érdeklődő zömmel zárt és az olvasás célját, eredményét vizsgáló nyitott kérdésekre.
...