Ezerarcú lexikon
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
H. Varga Márta: A nyelvtanulók "hamis barátairól"
Kiss Mónika: A kulturális faux amis (FA) és a reáliák kapcsolata
Dróth Júlia - Neuhauser Márk: Szótárkészítés - mint a terminológiatan tartalmának modellálása a szakfordítóképzésben
Tamás Dóra: Az olasz gazdasági szótárakról
Vogelné Takács Gabriella: Helyi közigazgatás, helyi önkormányzatok a magyar-német, német-magyar szótárakban
Bérces Edit: A sport terminológiája a sportszótárakban
Fóris Ágota - Hesz Györgyi: A szócikkek közötti utalás szerepe egynyelvű szótárakban
Gercsák Gábor: Magyar tájnevek angol fordítása
Farkas Judit - Nagy Ágnes: Szótárak a közoktatásban
Bérces Emese: Zenei szótárak az oktatásban
Alberti Gábor - Balogh Kata - Kleiber Judit - Viszket Anita: A fordítás totálisan lexikalista megközelítése
Szilágyi Éva - Viszket Anita: Specifikussági kérdések és a lexicon
Kocsor András - Paczolay Dénes: Gépi tanulás és újszerű alkalmazása a beszédjavítás-terápiában
Sejtes Györgyi - Bácsi János - Kocsor András: Egy nem csak fonológiai adatbázis specifikációja
Abstracts
Előszó
Ahogy a társadalmi környezetünk gyors egymás utáni lépésekben átalakul, úgy változik a nyelv helye, szerepe életünkben, és úgy módosulnak a nyelv használatának és vizsgálatának eszközei, módszerei valamint az alkalmazás céljai is. Ezt a sokrétűséget mutatja a Terminológia et Corpora - Supplementum sorozat második kötetének anyaga. Egyes dolgozatok témaválasztása konkrétan a sorozat névadóinak - a terminológia és a korpuszok - témakörébe esik, míg mások a fordítás, az oktatás kérdéseihez jutnak el a lexikai vizsgálatok során. A tematikai sokszínűséget a fonológia terápiás alkalmazásának nyelvészeti szemléletű bemutatása zárja, egy speciális fonológiai adatbázis és szoftver bemutatásával. A vizsgált kérdések tudományos megközelítése a lexikográfia hagyományos módszereitől, a számítógépes nyelvészet különböző ágain keresztül, a formális nyelvészet legújabban alkalmazott módszeréig terjed. A kötet jelentőségét ebben a tematikai és kutatási módszertani sokszínűségben látjuk, amivel szemléltetni szeretnénk azt is, hogy az egyre jobban kiszélesedő nyelvészeti kutatások a sokféleség mellett egységet képeznek, és ezt az egységet a nyelvet alkotó ezerarcú elemek kapcsolják össze.
A kötet tizennégy tanulmányt tartalmaz, melyek egy része Magyar Alkalmazott Nyelvészeti Kongresszusokon elhangzott előadások írott változata, más részük e gyűjteményes kötetbe készült. A tanulmányok valamilyen módon mind a lexikonhoz kapcsolódnak, és a lexikológia, a lexikográfia, a terminológia, a számítógépes nyelvészet területéről dolgoznak fel egy-egy témát. A hamis barátok (faux amis, vagy FA) vizsgálatát más-más szemszögből, olasz-magyar, illetve francia-magyar példákon végezte H. Varga Márta és Kiss Mónika. Szakszótárak készítési elveivel és vizsgálatával több tanulmány foglalkozik: Dróth Júlia és Neuhauser Márk szerzők egy környezetvédelmi szakszótár munkafolyamatáról számolnak be írásukban. Tamás Dóra a Magyarországon kiadott olasz gazdasági szótárakról írt összefoglaló-elemző tanulmányt Vogelné Takács Gabriella a közigazgatás és az önkormányzatok szókincsét vizsgálta német-magyar összevetésben. Bérces Edit sportszótárak elemző vizsgálatát összegezte. Fóris Ágota és Hesz Györgyi tanulmányában a szótári utalások szerepét analizálja különböző típusú szótárakban. Gercsák Gábor magyar tájnevek angolra fordítási gyakorlatát elemzi, rámutatva, hogy mekkora szükség volna egységes szemléletű fordítói stratégiára a magyar szakkönyvek idegen nyelvre fordítása során. A szótárak, elsődlegesen az elektronikus szótárak közoktatási szerepét és jelentőségét vizsgálja Farkas Judit és Nagy Ágnes tanulmányában. Bérces Emese a magyar lexikográfia egyik - eddig mellőzött - területére vezet a zenei szótáraknak az oktatásban betöltött szerepének vizsgálatával. A formális nyelvészet eredményei jelennek meg Alberti Gábor, Balogh Kata, Kleiber Judit és Viszket Anita írásában a fordítás totálisan lexikalista megközelítésének analízisében, majd ezt követően Szilágyi Éva és Viszket Anita dolgozatában egy lexikonbeli argumentumstruktúra kidolgozásáról. Kocsor András és Paczolay Dénes, majd Sejtes Györgyi, Bácsi János és Kocsor András tanulmányában a szerzők a Beszédmester szoftver hallássérültek beszédjavítás terápiában és olvasás-fejlesztésben való alkalmazhatóságát elemzik, illetve ennek fonológiai adatbázisát mutatják be. Azt reméljük, hogy a dolgozatokban vizsgált kérdések sokoldalú megközelítése, a tárgyalás eltérő módja segíteni fogják a kötet olvasóit a nyelvi jelenségek mélyebb megértésében.
A szerkesztők