Téglás Károly
Erdővédelemtan
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
I. Az erdővédelemtan feladata és jelentősége
II. Az erdővédelemtan beosztása
III. Irodalom
ELSŐ RÉSZ: Védelem a szervetlen természetből eredő káros hatások ellen
I. Légbeliek káros hatása
1. A hőmérsék szélsőségei
2. Légköri csapadékok
3. A szelek
4 Villámcsapás
II. A fák betegségei
MÁSODIK RÉSZ: Védelem káros növények ellen
I. Erdei gyomok
1. Tulajdonképeni erdei gyomok
2. Nagyobb cserjék
3. Fák
II. Élősködő növények
1. Virágos növények
2. Gombák
HARMADIK RÉSZ: Védelem állatok ellen
I. Kártékony emlősök
1. Házi emlősök
2. Vadászat tárgyát képező emlősök
3. Kisebb erdei emlősök
II. Kártékony madarak
III. Kártékony rovarok
A rovarok kifejlődése és szaporodása
A rovarok földirati elterjedése
A rovarok táplálkozása és jelentősége
A káros rovarok ellenségei
A kártékony rovarok ellen alkalmazható védelmi szabályok és intézkedések általános áttekintése
A káros rovarok osztályozása
A) Bogarak, vagy fedeles szárnyuak (Coleopterae)
1. Lemez csápuak (Lamellicorniae)
2. Disz-bogarak (Buprestidae)
3. Furó bogarak (Lymexilonidae)
4. Faragók (Anobidae)
5. Lágy bogarak (Meloidae)
6. Orrmányos bogarak (Curculionidae)
7. Szú-félék (Scolytidae)
8. Czinczérek v. hosszú csápuak (Cerambicidae, Longicorniae)
9. Levelészek (Chrysomelidae)
B) Lepkék, vagy pikkelyes szárnyuak (Lepidopterae)
1. Szitaszárnyuak (Sesiariae)
2. Szenderek, vagy zúgó lepkék (Sphingidae)
3. Fa-furó lepkék (Cossidae, vagy Xylotrophae)
4. Szövő lepkék (Bombycidae)
5. Bagoly lepkék (Noctuidae)
6. Araszolók (Geometridae)
7. Levélsodró lepkék (Tortricidae)
8 Tűz-pillék (Pyralidae)
9. Moly-pillék (Tineidae)
C) Hártya-szárnynak (Hymenopterae)
1. Levéldarázsok (Tenthredonidae)
2. Fadarázsok (Uroceridae, vagy Siricidae)
D. Kétszárnyuak (Dipterae)
E) Egyenes szárnyuak (Orthopterae)
F) Csőrös rovarok, vagy Félfedelüek (Rhychotae, Hemipterae)
1. Paizstetvek (Coccinae)
2. Levéltetvek (Aphidinae)
NEGYEDIK RÉSZ: Védelem emberek ellen
I. A terület védelme
A szomszédos területek birtokosaival szemben
A erdőtestet keresztül szelő utak körül
II. A haszonélvezeti jog védelme
III. Az erdei termékek és berendezések védelme
A) Kárositások
B) Elidegenités
C) Utasitások és rendőri szabályok ellen való vétségek
D) Erdőégések
Előszó
A magyar erdészeti irodalomban már régóta érezhető volt egy olyan szakmunka hiánya, mely felölelve az erdővédelemnek minden ágát, e téren hasznos vezérfonalul szolgálhatott volna mindazoknak, kik tanulmányaikban az idegen nyelvek hiányos ismerete miatt kizárólag a magyar nyelven irott szakmunkákra vannak utalva.
Érezhető volt ez a hiány különösen erdészeti akademiánkon, hol az erdővédelemtan napról-napra bővülő terjedelmes anyagának előadására - köztudomás szerint - oly rövid idő áll rendelkezésre, hogy tankönyv nélkül részletes, kimeritő előadásba bocsátkozni teljes lehetetlenség.
A Fekete Lajos Erdészeti Rovartana (Selmecz 1878), - mely az erdőre nézve hasznos és káros rovarokat és az utóbbiak ellen alkalmazható óvó és irtó intézkedéseket elég kimeritő részletességgel ismertette, s igy az erdővédelemtan ezen részében tankönyv és kézikönyv gyanánt szolgált, - valamint "Az Erdővédelem Körvonalai" czimü kis munka, mely szintén a Fekete Lajos tollából került ki s a rovartannak mintegy kiegészitője gyanánt, mint hézagpótló könyvecske részben tankönyvnek is használtatott, - már évek óta kifogyott a könyvpiaczról; erdészeti akademiánk ifjusága tehát ujabb időben egyedül csak a szaktanár előadásai nyomán készitett jegyzetekből tanulhatta az erdővédelemtant, és ezen sokszor hibásan és hézagosan irott jegyzetekre volt utalva jó részt akkor is, midőn az államvizsgára kellett előkészülni.
Látva és ismerve ezen hiányokat s több izben tapasztalva azt, hogy szaktársaink egy része - alkalmas segédkönyv hiányában - sokszor a közönségesebb betegség-gombák, vagy káros rovarok meghatározásáért is az erdészeti akademiához, avagy az orsz. rovartani állomáshoz kénytelen fordulni: szeretve tisztelt volt főnököm - Fekete Lajos m. kir. erdőtanácsos és akad. tanár buzditására elhatároztam az erdővédelemtan megirását.
Munkámban első czél gyanánt, az lebegett előttem, hogy felhasználva a magyar és német szakirodalom eddigi termékeit, akademiánk ifjusága kezébe egy lehetőleg kis terjedelmü, de használható tankönyvet adjak s ezzel elháritsam a tanulás előbbi akadályait és megkönnyitsem a szaktanárnak eddig valóban nehéz feladatát.
Ehez képest - támaszkodva az erdővédelemtannal szoros kapcsolatban álló és az akademia ifjusága által már az erdővédelemtant megelőzőleg hallgatott szaktudományokra, igyekeztem mindent lehető röviden tárgyalni, nehogy olyan fölösleges magyarázatokkal bővitsem könyvemet, melyeket azoknak, kiknek e könyv szánva van, már ismerniük kell és a melyeket a szaktanár előadásai közben a hallgatóságnak amúgy is emlékezetébe idéz. Tekintve azonban azt, hogy jelenleg sem erdészeti állattanunk, sem erdészeti rovartanunk nincsen, s igy az erdőre nézve sokszor oly veszélyes kártékony rovarok főbb ismertető jeleinek tanulmányozására sem az akademiai ifjuság, sem fiatalabb szaktársaim magyar nyelvü tan-, vagy kézikönyvvel nem rendelkeznek: szükségesnek láttam a kártékony rovarok alaktani leirására mégis kiterjeszkedni, bár ez - mint a kártékony rovarok tárgyalásának bevezető részében is emlitve van - szoros értelemben véve nem tartozik az erdővédelemtan keretébe.
Főkép innen származik az a különbség, melylyel munkám rovartani részének terjedelme a többi részeket meghaladja. De el nem hallgatható befolyással volt az első és második rész rövidségére az a körülmény is, hogy ezeket - egy külön füzetkébe foglalva - az akademiai hallgatóság érdekében a mult tanév téli semesterének végéig ki kellett nyomatnom.
Az erdővédelemtan terjedelmes anyagának feldolgozásánál legtöbb nehézséget a leirandó rovarfajok kiválogatása okozott. Hazánkban u. is a kártékony rovarok megfigyelése csak nehány év óta történik rendszeresen és ezen idő alatt oly kevés rovarfajról nyerhettünk megbizható és használható értesüléseket, hogy ezek után a nálunk honos fajok összeirása és az ezek életmódjában előfordulható specialis sajátságok megállapitása ma még csak nagyjából is lehetetlenség. A rendelkezésemre álló hazai adatok felhasználása mellett tehát kénytelen voltam a külföldi - különösen a németországi - tapasztalatokat venni irányadóul s a leirandó rovarfajok kiválogatásánál főképen a Ratzeburg és Altum jeles müveire támaszkodni. Ezekben az eddig károsoknak bizonyult rovarfajok legtöbbjénél a földrajzi elterjedésről is van szó; alapul vehettem tehát az éghajlati viszonyok összehasonlitását s ennek révén elfogadható biztonsággal válogathattam ki azon rovarokat a melyek - Németországnak a miénkhez hasonló klimával biró vidékein élve - hazánkban is válhatnak erdőpusztitókká.
A fő sulyt természetesen a nagyon káros és az észrevehetően káros fajok leirására fektettem. Ezek mellett azonban nem mellőzhettem teljesen ama - jelenleg csak alárendelt jelentőségü - rovarfajokat sem, melyek életmódjuk sajátságainál fogva itt-ott esetleg feltünő károkat is okozhatnak, s hogy fiatal szaktársaim ezekről is birjanak legalább némi tudomással: az apróbb betükkel szedett sorokban a gyakoribbak és fontosabbak közönségesebb fajairól emlitést tettem.
A nomenclaturában lehetőleg hű maradtam a Fekete Lajos Erdészeti Rovartanához, mert akademiánk ifjusága már évek óta aszerint tanulta ismerni a rovarokat, sőt a gyakorlati életben is az ott használt elnevezések vannak leginkább elterjedve, úgy hogy manapság, midőn egységes nomenclaturával még nem rendelkezünk, más autorok elnevezéseivel csak zavarokat idézhettem volna elő. A mennyire lehetett igyekeztem azonban a már meghonosodott elnevezések között is egyszerüsiteni, de félreértések elkerülhetése czéljából a hol szükségesnek mutatkozott, zárjelben a Fekete L. Rovartanában található elnevezést is felvettem.
A magyar elnevezések közül csak nehány általánosan használt nevet emlitettem meg, miután elfogadott rovarnevekkel nyelvünk még nem rendelkezik s én nem éreztem magamat hivatottnak arra, hogy e téren az uttörő nehéz feladatát elvállaljam.
...