---

Tartalom

BEVEZETÉS
Az erdőgazdaság czélja és az erdők feladatai
Az erdőrendezés fogalma
Az erdőrendezéstan fogalma
Az erdőrendezéstanban szokásos némely általános fogalom körülirása és magyarázata
Az erdőrendezéstan feladata, anyaga és beosztása
Az erdőrendezéstan viszonya a többi erdészeti tudományokhoz, és irodalma

ELSŐ RÉSZ. A szabályos erdő viszonyai
1. Fejezet. A szorosabb értelemben vett szálerdők és a sarjerdők szabályos állapotának viszonyai
  A. Általános tájékoztatás
  B. A vágásforduló, a vágásra való érettség és a szabályos vágási kor
  C. A szabályos állapot viszonyai tarvágásos gazdaság mellett
  D. A fokozatosan felújitott szálerdők szabályos állapota
2. Fejezet. A középerdő szabályos állapota
  1. A középerdő vágásfordulója, a fő fák kora és az évi vágásterület
  2. Korfokozat, korosztályok és fordulószakok a középerdőben
  3. Szabályos fakészlet a középerdőben
  4. A szabályos növedék kiszámitása a középerdőben
  5. A középerdő szabályos hozadéka
  6. A szabályos készlet, növedék és hozadék közti viszony a középerdőben
3. Fejezet. A szálalóerdő szabályos állapota
  1. A szálalóerdőkről általában
  2. Vágásforduló és vágáskor a szálalóerdőben
  3. Korfokozat és korosztályok a szálalóerdőben
  4. Vágási vastagság, vastagodási időszak, vastagsági osztályok
  5. A szabályos fakészlet a szálalóerdőben
  6. A szabályos növedék a szálalóerdőben
  7. A szálalóerdő szabályos hozadéka

MÁSODIK RÉSZ. Az erdőrendezés előmunkálatai
1. Fejezet. A második rész tárgya
2. Fejezet. A rendezés alatti erdő általános viszonyai
3. Fejezet. Az erdőbirtok határainak megállapitása és biztositása
4. Fejezet. Földmérési munkálatok
5. Fejezet. Erdőbecslési munkálatok
  A. Becslési elővizsgálatok
  B. Részletes becslési munkálatok
5. A kivánatos erdőgazdasági intézkedésekre vonatkozó észrevételek
6. Az erdőbirtokhoz tartozó egyéb területek leirása
7. Részletes erdőleirás

HARMADIK RÉSZ. Az erdőszabályozás és annak módjai
1. Fejezet. Az erdőgazdaság általános elveinek megállapitása
  A. Az erdőbirtokos czélja és a berendezendő erdő feladatai
  B. A gazdaság főbb irányelveinek megállapitása
2. Fejezet. Az erdő gazdasági beosztása
  1. Az erdő gazdasági beosztásáról általában
  2. A gazdasági beosztás keretei és azok határvonalai általában
  3. Üzemtestek és azok kikerekitése
  4. Üzemosztályok képzése
  5. Vágássorozatok
  6. Tagok képzése
  7. A gazdasági beosztás határvonalainak biztositása és jelzése
  8. Az erdőrészletek (osztagok) viszonya a tagokhoz
3. Fejezet. A hozadék szabályozása
A fejezet czimének magyarázata és tárgyának beosztása
  A. A területek átszámitása
  B. Az egyes erdőrészletek jelenlegi minőségét számbavevő és a hozadékok idejét és helyét kijelölő hozadékszabályozási módok
  C. Képletes hozadékszámitás

NEGYEDIK RÉSZ. Az erdőgazdasági üzem szabályozása, annak biztositása és továbbfejlesztése
A rész tárgya és felosztása
1. Fejezet. Az erdőgazdasági üzemtervnek és tartozékainak ismertetése
  1. Az erdőgazdasági üzemterv egyes részei az 1880. évi min. útasitás szerint
  2. Az üzemterv egyszerüsitése és módositása, tekintettel a hozadékszabályozás egyes módjaira
2. Fejezet. Az erdőgazdasági üzem nyilvántartása
  1. Az 1880-dik évi minist. útasitásban előirt nyilvántartási jegyzékek
  2. A nyilvántartás egyszerüsitése és módositása üzemmódok szerint
3. Fejezet. Időszaki üzemátvizsgálások és az erdőrendezési műnek továbbfejlesztése
  1. Az üzem eredményének összeállitása és megbirálása
  2. Az időközben megváltozott gazdasági állapotnak vagyis a tényálladéknak felvétele
  3. A részletes üzemterv és a nyilvántartási jegyzékek elkészitése a legközelebbi időszakra

---

Előszó

Nyolcz év előtt látott napvilágot Belházy Emil boldogúlt főerdőtanácsos erdőrendezéstanának első része az országos erdészeti egyesület kiadásában.

Nem mondható ez nagy időnek egy szakmunka életében a mi erdészeti irodalmunk viszonyai közt, és igy felmerül az a kérdés, valjon szükséges volt-e a jelen munka megirása?

Az erdőrendezéstannak évek során át végzett tanitása alapján határozottan ki kell mondanom, hogy igen.

Mert a fennebb megjelölt kiváló munka megirásánál, mint szerző előszavában is mondja, a fősulyt arra fektette, hogy az a gyakorlatban kézikönyvnek legyen használható. E miatt aztán terjedelme negyvenhárom nyomott iv lett; pedig a második rész a kidolgozott példákkal és mintákkal még csak kilátásba volt véve.

Evvel szemben a jelen munka csak 26 ivre terjed, számos kisebb példával és az üzemterv összes mintáinak ismertetésével.

Bőven van benne tárgyalva az erdő szabályos állapota a különböző üzemmódok mellett, melynek a tulajdonképeni erdőrendezés tárgyalását minden, a tanitás czéljait szolgáló erdőrendezéstanban meg kell előznie.

A jelen munka, mérsékelt terjedelme mellett is sok oly dolgot tárgyal, melyeket az eddigi erdőrendezéstanokban hiában keresünk. Kiemelem ezek közűl a középerdők és szálaló erdők berendezésének sajátságos módját, mely üzemmódok a szabályos állapot ismertetésénél is a kellő tekintetben részesültek.

A munka első részének tömörségét nagymértékben elősegitette a gráfikus módszer, mely a szál- és sarjerdők szabályos állapotának feltüntetésében kiváló szolgálatot tett.

Egyáltalában főtörekvésem volt az előadás tömörsége, lehető egyszerüség és világosság mellett, mert ezek nézetem szerint minden jó tankönyvnek főkellékei.

Belházy művéből, ezen legilletékesebb forrás idézésé mellett, jónak láttam némely útasitásszerü részletet bő kivonatban átvenni.

Az erdőrendezési mű kimutatásainak ismertetésében a Nagyméltóságu földmivelési m. kir. ministerium 1880-ban kiadott útasitása volt vezérfonalam; de mulhatatlanul szükségesnek tartottam az egyszerüebb, és az üzemmódok szerint módositott kimutatásokat is felvenni a munkába.

Selmeczbánya, 1903. május.
Fekete Lajos.

---