Vadas Jenő
Erdőműveléstan
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Megnyitó
Bevezető
I. Az erdőművelés feladata, célja, felosztása
II. Irodalom
III. Történelem
1. Az erdők keletkezése. Őserdők. Művelés alatt álló erdők
2. A magyar állam erdőségeinek múltja
3. A pásztorkodás és mezőgazdaság térfoglalása
4. Feltétlen erdőtalaj. Védőerdő
ELSŐ RÉSZ. Általános ismeretek
I. Szakasz. Az erdőlétesítés és felújítás elvei
1. Általános szempontok
2. Az állab jellegzése
3. Az állabtelepítés és felújítás tényezői
4. A természetes felújítás előnyei és hátrányai
5. A mesterséges felújítás előnyei és hátrányai
6. Összehasonlítás
II. Szakasz. Az erdőművelésre alkalmas fanemek leírása
1. Tűlevelűek,
2. Lomblevelű fák.
III. Szakasz. A termőhely befolyása a fanemek tenyészetére
1. Termőhelyi tényezők a talaj szempontjából
2. Termőhelyi tényezők a klima szempontjából
IV. Szakasz. A fanemek tenyészetének a talajra való hatása
V. Szakasz. A különböző erdő- s állabalakok ismertetése
1. Fejezet. A törzsökös erdőalakok jellegzése
A) Szálerdő
B) Sarjerdő
C) Középerdő
D) Legelőerdő
2. Fejezet. Erdőalakok magassági fekvés szerint
3. Fejezet. Állabalakok fanem szerint
I. Az elegyetlen vagy tiszta és elegyes, vagy vegyes állabok telepítésének alapelvei
II. Az elegyítés előnyei és hátrányai
III. A fanemek elegyítésének szabályai
VI. Szakasz. Az elegyetlen és elegyes állabok telepítésére alkalmas fanemeknek megválasztására befolyó tényezők
MÁSODIK RÉSZ. Erdőtelepítés és felújítás
I. Szakasz. Az erdő telepítéséről és mesterséges felújításáról
1. Fejezet. Általános rész
2. Fejezet. Erdősítés vetéssel
3. Fejezet. Erdősítés ültetéssel
I. Csemetenevelés
II. Erdőültetés
4. Fejezet. A futóhomok megkötéséről
I. Általános elvek és szabályok
II. A futóhomok erdősítésének gyakorlati kivitele
5. Fejezet. Kopárok, vízszakadások és kőgörgetegek erdősítése
6. Fejezet. A magyar tengermelléki Karszt erdősítése
II. Szakasz. Az erdő természetes felújításáról általában
1. Fejezet. Természetes felújítás magról. Magavetés
2. Fejezet. Természetes felújítás sarjakról
III. Szakasz. A különböző erdőalakok felújítása
1. Fejezet. Alapelvek
2. Fejezet. A szálerdő felújítása
A) Felújítás a különböző fanemek szerint
B) Egyéb fanemek felújítása
C) Különleges szálerdő-alakok
3. Fejezet. A sarjerdő felújítása
A) Rendes sarjerdőalak
B) Módosított sarjerdők felújítása
4. Fejezet. A középerdő felújítása
5. Fejezet. A legelőerdő felújítása
HARMADIK RÉSZ. Az erdő gondozása és nevelése
A) A talaj termőerejének fentartása
B) Az erdőgondozásának és nevelésének munkálatai
1. A csemetések s fiatalosok hézagainak pótlása
2. A csemetések gyomlálása
3. A tisztító vágás
4. Az erdőlés
5. A fák felnyesése
NEGYEDIK RÉSZ. Állabátalakítások
A) Bevezető rész
B) Állabátalakítás fanemváltoztatással
1. Általános elvek
2. Az alátelepítésről
3. Bükkállabok átalakítása jegenye- és lúcfenyvesekké
4. Bükk- és gyertyánállabok átalakítása tölgyesekké
5. Tölgyállabok átalakítása elegyítéssel
6. Nyíresek átalakítása
7. Berki erdők átalakítása
C) Átalakítások az erdőalak változtatásával
1. Általános elvek
2. Átmenet a vágásos szálerdőből más erdőalakra
3. Átmenet a szálalóerdőből más erdőalakra
4. A középerdő átalakítása
5. Sarjerdő átalakítása.
D) Rendetlenül kezelt vagy rontott erdők átalakítása
Táblázatok a csemetenevelésnél előforduló munkák költségeinek kiszámítására
Betűrendes név- és tárgymutató
Előszó
Amikor az Országos Erdészeti Egyesület 1892. évi december 31-én az Erdőműveléstan kézikönyvének megírására a pályázatot kiírta, éreztem, hogy, mint az Erdőműveléstannak tanára, a nemes versenyben való részvételre erkölcsileg kötelezve vagyok, még avval az eshetőséggel szemben is, hogy sorsom bukás lehet. Igy az is világosan állott előttem, hogy a pályázat eredménye tanári pályám sorsára nézve döntő lesz!
A döntés megtörtént.
Az Országos Erdészeti Egyesület 1895. évben Besztercebányán tartott közgyűlése, a bíráló bizottság egyhangú véleménye alapján, a kitűzött pályadíjat ,Erdősítsünk' jeligével jelzett munkámnak itélte oda s kiadását nyomban el is határozta.
Az Ezredév dicsősége érdekében mindannyian legjobb erőnket az országos kiállítás nagy és nemes ügyének szenteltük, könyvemet tehát az elmúlt évben sajtó alá nem rendezhettem s ezért csak most adhatom át a nyilvánosságnak.
Midőn ezt teszem s munkám hiányaiért és hibáiért a t. szakközönség szíves elnézését kérem, nem mulaszthatom el megjegyezni, hogy közel 20 éves erdészeti szolgálatom ideje alatt gyűjtött tapasztalataimat s tanulmányaimat igyekeztem szerény munkámban a legjobban értékesíteni s ezzel is előmozdítani ama szak ügyét, melynek testestől-lelkestől híve vagyok.
Természetes, hogy munkámban nem szorítkozhattam csupán saját tapasztalataimra s hazai irodalmunkra, hanem körébe kellett vonnom a külföld irodalmának ama részét is, mely az erdőművelés elveit és szabályait azon az alapon ismerteti, amely a mi erdőművelési viszonyainkkal is összeegyeztethető.
Ezt tartva szem előtt, Dr. Karl Heyer: Der Waldbau oder die Forstproduktenzucht cimü -, Dr. Richard Hess giesseni egyetemi erdészeti tanártól átdolgozott művéből, valamint Dr. Karl Gayer: Waldbau-jából csupán azt dolgoztam fel, amit ebből a két jeles -, de lényegükben ellentétes alapon nyugvó műből, erdőművelési viszonyainkra is alkalmazni lehet. Egyébként munkámban mindig a magyar jelleg és sajátosság felűlkerekedését tűztem ki célúl, aminthogy óriási homokterületeink, hozzá - sajnos - még mindig jelentékeny nagyságú kopáraink, nagy számú vízmosásaink és a magyar tengermelléki Karszt befásításának, nemkülönben a legelőerdők létesítésének stb. elveit és szabályait, nem is a németek szabták meg számunkra, hanem a magunk lábán járva, magunk eszeltük ki azokat a módozatokat, amelyeknek alkalmazásával a biztos siker - úgy tapasztaljuk - nem marad el.
Munkám t. olvasói tapasztalni fogják, hogy az erdészeti mesterszavak használatára is figyelemmel voltam. A rosszakat igyekeztem kiküszöbölni s helyettük a magyar nyelv szellemének megfelelőbbeket használni. Nehány rosszat, de már az ,erdészek vérébe átment' s a folytonos használat hatalmánál fogva már talán ki sem küszöbölhető mesterszót, pl. az ,állab'-ot meg kellett hagyni.
Nem adhatom át ezt a szerény könyvet a nyilvánosságnak anélkül, hogy legbensőbb köszönetemet ne fejezzem ki ezen a helyen is az Országos Erdészeti Egyesületnek, melynek áldozatra készsége nélkül ez a könyv napvilágot nem láthatott volna; a nevezett egyesület nagyérdemű titkára: Horváth Sándor m. kir. főerdőtanácsos és Arató Gyula m. kir. központi főerdész uraknak, azért az odaadó fáradozásért, melylyel munkám gyors nyomtatását és kiadását elősegítették, nemkülönben Bihari Ödön m. kir. erdész úrnak, amiért az erdőművelésre vonatkozó hazai irodalom átkutatásában segédkezett. De köszönettel tartozom a bírálóbizottság t. tagjainak is, akik tárgyilagos és részletes bírálatukkal megkönnyítették munkám hiányainak a pótlását.
Selmecbányán, 1897. december havában.
Vadas Jenő.