Beivinkler Károly
Erdőgazda
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
I. RÉSZ
Bevezetés.
1. §. Átalános erdőnevelés
2. §. Éghajlati viszonyok
3. §. Földmivelési viszonyok
1.) Szakasz
Vágás általi nevelés:
4.§. A szálas erdők vágás általi nevelése
5. §. Sötét vágás
6. §. Tar vágás
7. §, Szálaló vágás
8. §. Az alerdők növelése vágások által
9. §. Közép erdők növelése vágások által
10. §. Fejelt vagy korona-erdők növelése vágások által
11. §. Ritkitásról
2.) Szakasz
12. §. Ültetés általi növelés
13. §. Erdő nevelés vetés által
14. §. Fanevelés ültetvények által
15. §. Erdő nevelés dugványok által
16. §. Erdő nevelés homlitások által
II. RÉSZ.
Gyakorlati feladatok, és azoknak kivitele példákban
1.) Eszköz készitése a fa-vastagság megmérésére
2.) Fa-hosz mérő készitése
3.) Álló fa magosságát megmérni
4.) A fát kivánt irányban ledönteni
5.) A döntött fának famennyiségét köbfoglalatban meghatározni
6.) A két hüvelyknél vékonyabb ágak és gallyak famennyiségét meghatározni
7.) A 3 láb hosszu hasábokból álló ölfának famennyiségét köblábakban meghatározni
8.) Egy félholdas erdő famennyiségét megtudhatni
9.) Az egész erdő vagy csak egy részének famennyiségét meghatározni
10.) Miből áll egy erdőnek értéke
11.) Egy tökéletesen szálasodott erdő eladásra megbecsülendő
12.) Egy tökéletesen nem szálasodott erdő eladás végett megbecsülendő
13.) Egy a vágási kort még el nem ért erdő megbecslendő
14.) Egy legelőül is használható erdő megbecslendő
15.) Megtudni, milly arányban állandnak a jövedelmek, ha a vágási időszak leszállittatik
16.) Miként fog a beruházott tőke erdő ültetés által jövedelmezhetni
17.) Egy már létező tartós (szakadatlan) karban levő erdőt megbecsülni
18.) Milly tőke kivántatik egy folytonos erdő létesitésére, s mit jövedelmezhet a befektetett tőke?
FÜGGELÉK
I. Tábla. Erdei botanikai táblázat magyarázata
II. Tábla. A famennyiség meghatározása köblábban
III. Tábla. Rajz
Előszó
Sok jelessel birunk már az erdőszet körében, de mindeddig hiányoznak még magyar, sőt más nyelven is ollyatén könyvek, amilyeket a gyakorló mezőgazda viszonyaink között minden tekintetben használhatna. Pedig ha tekintjük összerongált erdeinket, s szemügyre vesszük mindazon számtalan letarolt hegyoldalakat, mellyek egykoron fákkal beültetve a vidéket ékesiték, s azonfölül tetemes hasznot is hajtottak, holott most meztelen szikláik- és tátongó mélységeikkel minden gondolkozó keblében borzadást idéznek elő, s a vidék lakóitól nemcsak növényzetre alkalmatlanná tett tömérdek téreket elvonnak, hanem záporesők alkalmával a legszebb szántóföldek s mezőket is beiszapolják s kővel boritva megsemmisitik, - ugy valóban sajnálni lehet a szegény mezőgazdát, ki arcza veritékével szerzett minden gyönyörét s egyedüli reményét mások tudatlansága miatt igy elveszteni kénytelen.
Mit mondjunk továbbá azon ezer meg ezer hold futóhomok térségekre, mellyek minden növényzet nélkül pusztán állanak, s nemcsak már magukban sivatagságuk által sértik a szemet, hanem azonfölül a mezőgazdára még szerfölött veszélyesek is, mennyiben a tőszomszédos egyéb gazdasági mivelt földeket minden perczben elhomokolással fenyegetik.
Mindezek ösztönűl szolgáltak, hogy egy lehetőleg rövid, könnyen érthető s népszerü, mindazáltal lehetőségig kimeritő gyakorlati erdőszkönyvet állitsak össze, mellyben az erdőmivelést két részben tárgyalom, t. i. a vágás és faültetés szerint gyakorlati példákkal; aztán a famennyiség- és erdőbecs meghatározását, s egyéb a gyakorlatban előforduló eseteket lehető legegyszerűbb példákban; végül egy függeléket csatolván táblás alakban az erdei növénytannak a gyakorlatra legfontosb részeiről.
A mennyiben minden üzletnél az alap számbavétele elkerülhetlenül szükséges, s csak a tudvalevő és reménylendő jövedelem lehet rugója minden vállalatnak, s tudván, miszerint e körülmény igen sokat tett eddigelé földbirtokosainknál az erdők elhanyagolására: azon valék, hogy e baj elháritását is elősegitsem, s e végett - a mathematicai képletek és eddig szokásban levő nehéz megoldások mellőztével - nagyon egyszerű módon, egészen közönséges számitással ügyekeztem sajátlag kidolgozott arányszámok által a legpontosabb eredményekre vezetni olvasóimat, ugy, hogy bárki is rövid idő alatt minden további utmutatás és segély nélkül magának gyakorlati önhasználatra vagy ellenőrködésre elegendő ügyességet szerezhet.
Nem lesz itt felesleges megemliteni azon egyéb előnyöket, mellyek az erdőmivelés által a faizási hasznokon kivül a mezőgazdára nézve keletkeznek, még pedig nem csak hogy általa a vidék szépül, ennélfogva értékében növekszék, hanem az erdőségek a legnagyobb növényéletmüségekből állván, igen hatályos s nagybefolyásu tagot képeznek a természet háztartásában: a termékenyitő anyagok a levegőből a földre visszavezetik, televényt készitenek s gyüjtenek; más részről a levegőt gazdagitják élenynyel s felüditő gőzökkel; védik a földet s meggátolják táplálékony részeinek elpárolgását; gyökereik hálózatánál fogva megkötik a földet, s igy akadályozzák annak elmosatását vagy lecsuszását a hegyoldalokon, védik a fenhegyeken, a mezőségeken az elkövesedéstől, a sikságon pedig a futóhomokot megkötik, ártalmatlanná teszik, sőt termékeny földréteggel látják el; a viharok és szélvészek dühe ellen védfal gyanánt szolgálnak, záporesőknél mérséklik a viz gyors rohanását, ekként a patakok- s folyókba a vizet lassabban menesztik, ez által bennünket nem csak a gyakori vizáradásoktól megmentenek, hanem egyszersmind középvizállást is eszközlenek, mi a hajókázásra nevezetes.
Mindezekből kitünik, hogy az erdők, illő kiterjedtség s felosztás mellett, jótékony befolyással vannak a vidék nagyobb termékenysége- s egészségére, különösen az éghajlatra és időjárásra. E befolyás növekszik azon tulajdonságoknál fogva, mellyekkel az erdők a légmérséklet irányában birnak, az erdők t. i. gyenge melegvezetők lévén, s ernyő gyanánt külső védelműl szolgálván, télen a hideget, nyáron pedig a hőséget mérséklik. Már apró, szétszórtan fekvő erdők is védelmet nyujtanak a száritó szelek ellen, szeliditik a nagy téli hideget, s a harmatozást növelik, anélkül hogy felesleges nedvességet vagy hideget okoznának; a növényzetre ennélfogva jótékonyan ható viszonyokat idéznek elő, s ezzel a termékenységet gyarapitják; sőt még a gazdasági földeket szegélyző keskeny faültetvények is szerfölött jótékonyak a mezőgazdaságra: a földmivelés hálásabb lesz, a rétek jobban diszlenek, a legelők javulnak, mindezt tények bizonyitják; a javult földmiveléssel továbbá szorosan összefügg a marhatenyésztés, miután a marha az egészségesebb, táplálóbb legelőn szinte egészségesebb, erősebb, kitartóbb s hasznosabb lesz.
Ennyi hasznosság s jótékony visszhatás mellett lehetetlen be nem látni, hogy milly tagadhatatlanul szükséges a már létező erdőségeket okszerü kezelés által fentartani, a melly vidékek pedig erdőkben szükölködnek, ott azon lenni, hogy a természet ezen ékessége kifogyhatlan előnyeivel együtt mielőbb létre jöjjön, hacsak - daczára terjedelmes erdőségeinknek - a legkárosabb következéseket nem akarjuk, megbocsáthatlan vétkes emlék gyanánt utódainkra hátrahagyni.
Ne ismerje félre hazámfiai közűl senki a jó szándékot, mellyel csekélységem a közjó gyarapitásához járulni óhajt, s habár e munkácska nem nyujtja is mindazt tökéletesen, mi körülményeink között sürgős s kivánatos lehet, foglal magában mégis annyit, mennyi némi vezérfonalul szolgálhat addig is, mig e szakban a magyar irodalom hézaga derekabbak által betöltetik.