Fekete Lajos
Népszerű erdészeti növénytan beszélgetésekben
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. FÜZET. SPÓRÁS NÖVÉNYEK
Előszó
Jóska és a tanitója
A moszatok
A gombákról általában
Némely alsóbbrendü gombák
A gabnaüszög
Az ételpenész
A növények szövetében élő, penészhez hasonló gombák
A csupasz tömlős gombák
A lisztharmat, korompenész és némely ehhez hasonló penészfajok
A szarvasgomba
A héjbibircs (Nectria)
A fekete héjszemölcs (Rosellina quercina)
A karczüszög (Hysterium)
A vörösfenyő rákbetegsége
A kucsmagombák
A gabnarozsda
A héjkocsonya
Némely füz- és nyárlevélrozsda s az ezekkel összefüggő görbitő rozsda az erdeifenyőn és a türozsda a vörösfenyőn
A hólyagos rozsda és az erdeifenyő rákja
A himlőrozsda
Bábaseprü és rák a jegenyefenyőn
A valódi pálczikaspórás gombák és azok rokonsága a rozsdagombákkal
A palánkafélék és rokonaik
A fák korhadását okozó, szabad termőrétegü gombák
A gereben-féle gombák
A likacsos gombák. A házi gomba
A taplógombák
A gyökérölő tapló (Polyporus annosus)
A husos táplálógombák s ezek közül a zsemlyegomba
A tinóru gomba
A lemezes gombák
A gyökérrontó galócza (Agaricus melleus)
A csiperke és más ehető lemezes gombák
Gombászás a téli konyha számára
A hasgombák (Gastcromycetes)
A zuzmók
Bucsuszó az olvasóhoz
Táblák
II. FÜZET. MOHOK, EDÉNYES VIRÁGTALANOK, TŰLEVELÜEK
Leveles, edénytelen, spórás növények
A mohok
A mohok alakja és belszerkezete
A mohok jelentősége
A mohok szaporodásának szervei és folyamata
Az edényes virágtalan növények
A harasztok
A harasztok alakja és belszerkezete
Az edénynyalábok és a nedvvezetés a növényekben
A harasztok szaporodása
A harasztok jelentősége
A többi edényes virágtalan növényekről
A súrlófű
A korpafű
Rokonság az edényes virágtalan növények és a tűlevelüek közt
A tülevelüek
A tülevelüek szaporodásának szervei és folyamata, összehasonlitva az edényes virágtalanokéval
A mag csirázása
A fa és a kéreg szövete és annak fejlődése
A tiszafa
Egy- és kétlakiság. Nyitvatermőség
A boróka
Faj és nem
A jegenyefenyő
A rügy és a levélképletek. A fiatal fenyő korának meghatározása az ágpereszlenekből. A mag megfülledése
A lúczfenyő
A lúczfenyő fájának minősége és alkalmazása
A fák magassági elterjedése. A lúczfenyő külső szerveinek és ellenségeinek ismertetése
A vörösfenyő
Rokonsága a czedrussal. A tűk tartóssága a fenyőkön
Az erdei fenyő
A fekete fenyő
A törpe fenyő
A havasi fenyő
A sima fenyő
A tűlevelüek rendszere
III. FÜZET. MAGHÁZAS NÖVÉNYEK
Magházas növények
Egysziküek és azok megkülömböztetése a kétsziküektől
Őszi kikerics
A gyékény
A káka és a sás
A pázsitfüvek
Liliomék
A szittyóék családja
A liliomék családja
Kétsziküek
A barkások rendje
A nyirék családja
A nyirfa
Az egerfa
A mézgás egerfa
A hamvas egerfa
A havasi eger
A mogyoróék családja
A mogyorófa
A gyertyánfa
A bükkék családja
A bükkfa
A tölgyfa
A kocsányos tölgy
A kocsánytalan tölgy
A molyhos tölgy
A magyar tölgy
A csertölgy
A gesztenyefa
A diófáék családja
A füzék családja
A fűz
A fehér fűz
A szomoru fűz
A törékeny fűz
A mandula levelü fűz
A csigolya fűz
A kötő fűz
A kecske fűz
A nyárfa
A rezgő nyár
A fehér nyár
A szőke nyár
A fekete nyár
A kanadai nyár
Visszapillantás a barkások rendjére
A csalánfélék rendje
A csalánék családja
A csalán
Az eperfáék családja
Az eperfa
A kenderék családja
A kender
A komló
A szilék családja
A szilfa
A czeltisz
A boglárfáék családja
Boglárfa, vagy platánfa
A központi magvuak rendje
A sóska termésüek rendje
A sóska cserje
Az iszalag bércse
A mákfélék rendje
A szuharfélék rendje
Az oszloposok rendje
A csőrösök rendje
A balzsamos növények rendje
A bokrétafélék rendje
A bokrétafa
A juharok
A hegyi juhar
A tompalevelü juhar
A korai juhar
A mezei juhar
A feketegyürü juhar
A kőrislevelü juhar
A juharfajok megkülömböztetése
Az ebsefélék rendje
A kecskerágó
A mogyorós hólyagfa
A téli magyal
A benge
A varjutövis benge
A kutyabenge
A szőlő
A háromczikküek rendje
Az ernyős virágzatuak rendje
Az ernyősök családja
A borostyánék családja
A repkény-borostyán
A somék családja
A som
A kőrontófélék rendje
A ribizke és az egres
A mirtusfélék rendje
A derécze, vagy füzike
A boroszlánfélék rendje
A farkas boroszlán
A rózsaviráguak rendje
Az almanemüek
A körtefa
Az almafa
A vörös berkenye
A fojtós berkenye
A lisztes berkenye
A barkócza
A galagonya
A kő nászpolya
A bajnóczanemüek
A bajnócza
A rózsanemüek
A szeder
A szamócza
A pipefü
A rózsa
A szilvanemüek
A kökény
A cseresznyefa
A zelnicze
A sajmeggy
A rózsaviráguak rendjének áttekintése
A hüvelyesek rendje
A fehér akácz
Az aranyfürt
A zanót
A seprőzanót
Az iglicz
A rekettye
A gledicsfa
Az élősködők rendje
A kétszarvuak rendje
A hanga
A havas szépe
Az áfonya
A kankalinfélék rendje
A sodort szirmuak rendje
Az olajfáék családja
Az orgonafa
A fagyal
A kőrisfa
A virágos kőris
A tarnicsék családja
A csövesviráguak rendje
A szulákék családja
Az érdeslevelüek családja
Az ebszőlőék családja
Az ajakosviráguak rendje
A tátogatók családja
Az ajakosak családja
A bignoniáék családja
A szivlevelü trombitafa
Az utifüék családja
A csengetyükefélék rendje
A buzérfélék rendje
A buzérék családja
A bodzáék családja
A bodza
A bangita
A kánya bangita
A társasviráguak rendje
A gyökönkéék családja
A macsonyáék családja
A fészkesek családja
Előszó
Az 1897. év márcziusában, 297. szám alatt az Országos Erdészeti Egyesület elnökétől a népszerü erdészeti ismerettár ügyében levelet kaptam, mely egyebek mellett a következőt is tartalmazta:
"Az igazgató választmány most, midőn az ismerettár eredetileg tervbe vett 4 füzete már elkészült, szükségesnek találta ezt a hasznos irodalmi vállalatot egy ötödik füzettel is kiegésziteni, nevezetesen egy olyan füzettel, melynek az lesz a rendeltetése, hogy a népszerü erdészeti ismerettár közönségével a hazai erdők növényzetét, vagyis a Magyarországon előforduló fákat, cserjéket és a különböző vidékeken és termőhelyeken előforduló erdők vágásaiban, erdősitéseiben, tisztásain és ritkás részeiben fellépő, gazdasági tekintetben figyelmet érdemlő más hasznos és káros növényeket könnyen megérthető népszerü előadással megismertesse, ugy, hogy azokat ezen füzet segitségével a nem szakavatottak is felismerhessék és gazdasági jelentőségük szerint méltathassák".
Én akkor erre, valóban sokoldalu más teendőim miatt, nem mertem vállalkozni.
De feledhetetlen elnökünknek, Tisza Lajos grófnak, valamint az egyesület akkori titkárának, Horváth Sándor barátomnak ismételt kérésére elhatároztam ezen, különben nekem kellemes munka elvállalását.
Ez elhatározás első gyümölcsét most teszem le az erdészetet kedvelők asztalára és kivánom, hogy jóizünek találják.
Szándékom még két más füzetbe foglalni a tárgynak hátralévő részét, melyek megirására élet, erő és idő kell.
Hogy miért vettem fel e kis füzet keretébe az ehető gombákat, most, midőn Dr. Istvánffy Gyula egyetemi tanár jeles munkája megjelent, azt azzal okolom, hogy akkor az én munkácskám kéziratban már készen volt és különben is egyfelől, sokkal csekélyebb kaliberü munka, mintsem, hogy amazzal konkurálhatna; másfelől pedig egészen más közönségnek van szánva. Egyébiránt szükségesnek tartom megjegyezni, hogy a gombák leirásánál a nevezett jeles munkából sokat változatlanul átvettem, ezáltal is hozzá akarván járulni az ott nagy szorgalommal összegyüjtött közhasznu ismeretek terjesztéséhez.
Végül köszönetem fejezem ki Tomasovszky Imre tanársegéd urnak a füzet sajtó alá való rendezése körül kifejtett buzgó fáradozásáért.
Selmeczbánya, 1900. április.
Fekete Lajos.