---

Tartalom

Megnyitó

ELSŐ IDŐSZAK. Az erdészeti tanintézet alapitásától az erdészeti akadémia alapitásáig. 1808-1846.

Az erdészeti tanitásnak csirája. - Wilckens, első erdészeti tanár. - Az első tanterv. - A botanikus kert létesitésének terve
Wilckens első előadása és további müködése. - A Kisiblyén tervezett kertészlak s botanikus kert
A philosophiai tanfolyam megalapitása. - Erdészeti tanterem. - Erdészeti gyakorlatok Szklenón. - Wilckens rendreutasittatása. - Szakképzett erdőtisztek alkalmazása
A 3 éves erdészeti tanfolyam. - Ráth Ignácz segédtanár kineveztetése. - Az 1811. évi tanterv. - Rendszabályok
A botanikus kert ügye. - Az első erdészeti tanársegéd. - Erdészeti gyüjtemények összeállitása. - Általános számvitel mint tantárgy. - Ráth Ignácz uj munkaköre s ennek következménye
Szünidők. - A mennyiségtan behatóbb tanitása. - Ráth felmentése a rajzolás tanitásától. - Erdőbirtok kihasitása tanitási czélokra. - Wilckens emlékköve
Uj tanterv. - Kéregtörő malom Szklenón. - Ráth Ignácz segédtanár eltávozása. - Schmall Frigyes kineveztetése
Felvételi feltételek. - Erdőgyakornokok erdőőrök gyanánt alkalmazhatók. - Simafenyő telepitése
Wilckens halála
Lang György főerdőmester, mint helyettes tanár. - Wilckens tanszékére pályázatot hirdetnek. - Félévi vizsgák. - Felvétel. - Lang és Schmall müködése
Wilckensnek utódja Feistmantel Rudolf. - A kisiblyei erdő kihasitása - Feistmantel tanrendje. - Schmall Frigyes eltávozása
Botanikus kert létesitése Kisiblyén. - A selmeczi "Fortuna épület" megvétele. - Schwarz Ignácz tanársegéd kineveztetése. - Az erdésznövendékek egyenruhája
Az assistensi állás beszüntetése. - Schwarz Ignácz adjunktussá való kineveztetése. - A bányászakadémikusok erdészeti encziklopédiát hallgatnak. - Feistmantel beköltözik a Fortunába
Az akadémiai ifjuságnak megélhetési viszonyai Selmeczbányán a 40-es években
Az erdészeti tanintézet állapota 1843-ban
Az állattani gyüjtemény alapja. - Feistmantel további müködése

MÁSODIK IDŐSZAK. Az erdészeti tanintézetnek akadémiává történt alapitásától kezdve a német tannyelv eltörléséig. 1846-1867.

Az akadémia "bányászati és erdészeti akadémia" elnevezést kap. - A Pesten tervezett erdészeti tanintézet. - Az akadémia ujjászervezése. - Schwarz adjunktus véglegesitése. - A vegytan kötelező hallgatása. - A tantárgyak felosztása
Az erdészeti akadémia tanórarendje 1846-ban
Feistmantel eltávozása és halála. Schwarz mint h. tanár
Az akadémia magyar ifjuságának magatartása a 30-as és 40-es években. - Az akadémiai magyar olvasó társaság keletkezése s müködése
1848-1849
Schwarz Frigyes kineveztetése. - A független magyar minisztérium intézkedései. - Az akadémiát egy müegyetemmel tervezik összekapcsolni
Felvételi feltételek. Az előadások magyar nyelven fognak tartatni - Beniczky Lajos kormánybiztos müködése
Lázár Jakab kineveztetése. - Az akadémikusok Schwarz Frigyes erdészeti tanár elmozdittatását követelik
Előadások s a hallgatók száma 1849-ben. - Az akadémiát bezárják
Az akadémia megnyitása 1850-ben. - Az 1850-51. évi tanórarend - Az erdészeti államvizsga ideiglenes szabályai
Russegger az akadémia igazgatója. - Neubehler erdészeti adjunktus. - Az 1846. évi tanterv tökéletesbitése. - Az erdészeti vegytan tanitása
Egy uj felsőbb erdészeti tanintézet s erdészeti iskolák alapitásának eszméje 1853-ban
Neubehler adjunktus eltávozik az akadémiáról. - Blondein Károly kineveztetése. - Hell Jánost, majd Harczer Antalt és Pichler Keresztélyt szolgálattételre rendelik be. - Uj tantervre vonatkozó javaslatok
Wagner Károlyt adjunktussá nevezik ki. - Munkafelosztás. - A felső botanikus kert
Uj erdészeti tanársegéd. - A kétéves erdészeti tanfolyam rendszeresitése 1861-ben. - Wagner Károly kineveztetése főerdész-erdőrendezővé 1864-ben. - A 3 éves erdészeti tanfolyam visszaállitása 1865-ben
Az erdészeti szakoktatás kérdése a 60-as évek elején. - Hirek a selmeczi erdészeti akadémia megszüntetéséről
Az akadémia 1866. évi uj szervezete

HARMADIK IDŐSZAK. A magyar tannyelv életbeléptetésétől (1867), Magyarország fennállásának ezredik évéig (1896)

Wagner Károly jelentése. - Az első magyar erdészeti tanári kar
Az 1868/69. évi tanterv
A végleges szervezés előkészitő munkálatai 1869-ben
Visszaemlékezések a magyar erdészeti szakoktatás első napjaira. - A pénteki összejövetelek 1868-69-ben. - Wagner Károly erdészeti tanár jellemzése
Változások az erdészeti tanári kar személyzetében 1870-71-ben. - Lázár Jakab s Wagner Károly eltávozása. - Sóltz Gyula meghivása
Az erdészeti ösztöndijak állása a 70-es évek elején
Az erdészeti akadémia 1872. évi uj szervezete
Általános szabályok. - Erdészeti államvizsgák
A felvételre, a tanulás szabályozására és az ösztöndijas hallgatók előmenetelének ellenőrzésére szolgáló részletes szabályok
Az 1872. évi szervezésnek a tanári kart érintő rendelkezései
A tanári személyzet létszáma és járandóságai az 1872. évi szervezet szerint
Az 1872. évi szervezetből folyó intézkedések. - Sóltz Gyula, Illés Nándor, Nikel (Szécsi) Zsigmond kineveztetése. - Az első csemetekert Kisiblyén
Az 1872. évi szervezés utóhangjai. - Illés Nándor rk. tanár leköszönése - Fekete Lajos rk. tanárrá való kineveztetése. - A tanársegédi állások első betöltése
A kamaragróf megszünt az akadémia igazgatója lenni. - Az első igazgatóválasztás
Az egyetemi erdészeti szakoktatás kérdése 1874-ben
A kolloquiumi rendszer megváltoztatására irányuló mozgalmak 1875/76-ban
Farbaky Istvánnak igazgatóvá, Sóltz Gyulának aligazgatóvá történt megválasztása. - A tanárok előléptetése
Nevezetesebb események a 80-as években. - Az államvizsga uj elnöke - Fekete, Sóltz és Szécsi kitüntetése. - Az erdészeti vegytani tanszék eszméje és szervezése
A rendszabályok módositása 1883. és 1884-ben
Az erdészeti akadémia uj épületének épitési ügye
A rendszabályok módositása 1886-87-ben. - A tanrendszer módositására vonatkozó előmunkálatok. 1891-95-ben
Személyi változások 1891-95-ben. Az erdészeti-akadémia uj épületének rendeltetésére vonatkozó intézkedés
Az akadémia uj épületének felavatása
Az erdészeti kisérleti ügy szervezésének terve
A tanárok illetményeinek szabályozása 1894-ben s a mostani status
Az akadémia növénykertjei
A növénykertek növényeinek betürendes névjegyzéke
Az akadémia erdejének (Kisiblye) s gazdaságának leirása
Taneszközök
A bányászati és erdészeti akadémia költségvetése 1895-ben
A bányászati és erdészeti akadémia közös igazgatói s aligazgatói 1809-1896. - Farbaky István életrajza
Az erdészeti akadémia rendes tanárai 1809-1896.
Segéd-, helyettes és rendkivüli tanárok, 1809-1896.
Tanársegédek (assistensek) az akadémia fennállása óta
Az erdőakadémia szaktanárai a millennium évében
Az erdőakadémiának a bányászati akadémiával közös tanárai a millennium évében
A szaktanárok irodalmi munkássága
Az akadémiai hatóság
Az igazgatóság hatásköre s ügyrendje
A selmeczbányai m. kir. erdészeti akadémia rendszabályai (kivonatban)
A selmeczbányai magyar kir. erdészeti akadémia lövészeti rendszabályai
A tananyag részletezése
  A) A bányászati akadémia szakiskoláival közösen hallgatott tantárgyak
  B) Nem kötelező tantárgyak
  C) Erdészeti szaktantárgyak
A magánvizsgákra vonatkozó szabályok
Erdészeti államvizsga-szabályzat
Az akadémia hallgatósága körében fennálló egyletek
Az erdőakadémia hallgatóinak névsora az erdészeti intézet megnyitásától (1809), Magyarország ezredéves fennállása idejéig (1896)

ÉLETRAJZOK

Az erdőakadémiától 1867 óta megvált szaktanárok életrajza
  Wágner Károly
  Lázár Jakab (tordai)
  Illés Nándor
  Sóltz Gyula
  Szécsi Zsigmond
A selmeczbányai erdőakadémiát végzett s az akadémián kivül álló erdészeti szakirók életrajza
  Bedő Albert (kálnoki)
  Beiwinkler Károly
  Belházy Emil (bölcsházai)
  Divald Adolf (berencsi)
  Földes János
  Hoffmann Sándor
  Horváth Sándor
  Tomcsányi Gusztáv
  Tomcsányi Gyula
A fiatalabb erdészeti irói nemzedék
  Arató Gyula
  Téglás Károly
  (Péch Dezső, Kiss Ferencz és Márton Sándor)

---

Előszó

"A történelem lehet egyedül a nemzeti lelkesedésnek és emelkedésnek valódi kútforrása".

Most hatja át egész lelkemet ez igaz mondás meggyőző ereje, midőn gyenge tollamat kezembe fogom, hogy megírjam annak az intézetnek rövid történetét, melynek multjához annyi szép, de szomorú emlék is füződik, - jelenét édes hazánk ezredéves fennállásának ragyogó fénye világítja meg, - jövőjéhez pedig a megkezdett becsületes munka s a magyar nemzeti szellemben való haladás minden akadályt legyőző erejéből és - az Isteni Gondviselésből merítjük bizalmunkat.

Magyarország fennállása ezredik évének fölkelő napján megjelenünk tehát mi is, hogy számot adjunk a magyar erdőgazdaság fejlődését biztosító, ez országban egyetlen felsőbb tanintézetnek, alapítása évétől e mai napig teljesitett munkásságáról.

A hivó szózat, hogy: "minden magyar adjon egy követ az ezredév ünnepének templomához", a mi szivünkben-lelkünkben is visszhangra talált s midőn ime intézetünk történetét szent kegyelettel tesszük le az ünnep szinhelyére, büszke öntudattal állithatjuk, hogy habár intézetünk hazánk ezredéves multjában, mint teljesen magyar intézet csak egy 29 éves idő-szakaszszal foglal helyet, ezen aránylag nagyon rövid idő alatt, az erdészeti tudományoknak magyar nyelven történt mivelése terén már igen közel jutott ahoz a szinvonalhoz, melyen a nyugati kulturállamok hasonló intézetei állanak.

Méltán ünnepelhetünk tehát mi is!

Selmeczbányán, Magyarország ezeréves fennállása évének május hava második napján.
Vadas Jenő.

---