---

Tartalom

Előszó helyett címszó: Babits Mihályról

VERSMODELLEK ÉS A KÖLTŐI PÁLYA
Új törekvések a századelő költészetében
A költői szerep keresése
A költő-lét tematizálása: Zrínyi Velencében
A babitsi szövegalkotás reprezentációja: Esti kérdés
A szerepvers új változata: A könnytelenek könnyei
A vers mint alkotói folyamat: A gyémántszóró asszony
A vers mint személyes sors és lételméleti probléma: Balázsolás
A vers mint korábbi szerephelyzetek újrainterpretációja: Jónás imája

PRÓZAFORMÁK
A prózaíró Babits
Karácsonyi Madonna. Megjegyzések Babits első novelláskönyvéhez
Mythológia
Szövegépítés és szövegalkotás a Timár Virgil fia c. regényben

LEVÉL, SZÖVEG, ALKOTÁS
A levél mint műfaj
A levél mint irodalomtörténet: Babits Mihály levelezése
A költő-lét identifikációja és az új irodalom
Korszak- és státusváltás: egy fejezet Babits levelezéséből
Létformaváltás: Babits és a Békássyak
A Nyugat "csendes válsága" 1923-ban
Móricz és Babits a Nyugat szerkesztőségében
A ideologikus és genetikus szöveggondozás Babits-szövegek alapján

A könyvben szereplő írásokról
Névmutató

---

Ismertető

Több évtizedes kutatói munka áll az Új klasszicizmus felé... címen egybefoglalt tanulmányok mögött. A kötet ugyan nem szigorúan egybetartozó, a klasszikus monográfia szabályai szerint egymásra következő traktátusokat tartalmaz, a dolgozatok összességükben azonban mégis egy készülő, "nagy Babits-könyv" körvonalait sejtetik.

A kötet szerkesztésmódja műnemi-műfaji kiindulású: elsőként versek vétetnek számba, majd a Prózaformák fejezetcím kínálja magát az olvasó számára, aztán a Babits-család, illetve a "környezet" mintegy 10.000 dokumentumra becsült, igen kiterjedt levelezésébe pillanthatunk bele. Itt kapott helyet néhány, a költő szerkesztői munkásságával kapcsolatos tanulmány is; végül pedig egy tudomány- módszertani dolgozatot olvashatunk (Teleologikus és genetikus szöveggondozás - Babits-szövegek alapján), melyből megismerhetjük a textológia-filológia alapvető irányait, s megtudhatjuk, hogy "a szöveggenetikai eljárás során a szöveg megalkotásának a rekonstrukciója sok esetben a mű poétikai interpretációjához ad új szempontokat". Az egész kötetet harmonikusan egységesíti maga a kötetcím, az általa jelölt érték- és stíluseszmény: Az új klasszicizmus felé... Sipos Lajos mindvégig azt igyekszik bemutatni s bizonyítani, hogy a babitsi életmű - utólag rekonstruálható - fő szervező ereje az az elhatározás, mely a klasszicizmus újragondolásában találja meg élet- és költészetigazoló értelmét. Mert - immár kétségtelenül - másfajta költészet ez, más típusú világlátás és írásmód, mint amilyet a klasszikus modernség kora (a 19. század második fele) vagy akár az Ady-, akár a Kosztolányi- költészet vallott magáénak.

Forrás: http://www.konyveslap.hu

---