Bedő Albert
A magyar állam erdőségeinek gazdasági és kereskedelmi leírása
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
I. KÖTET. ÁLTALÁNOS ERDÉSZETI VISZONYOK
Előszó
Általános leirás.
I. A magyar állam összes erdőségeinek talajára, fanemeire, fatermésére s az állam területéhez és népességéhez való arányára s az erdők kataszteri jövedelmére vonatkozó általános adatok
II. A kir. erdőfelügyelőségek kerületi beosztása, a kerületekbe tartozó törvényhatóságok erdőterületének a tulajdonosok jogi minősége szerinti részletezésével
III. A magyar állam összes erdőségeinek fatermése fanem, üzemmód és termőhely szerint az 1882. évben megállapitott adókataszteri adatok alapján
IV. A magyar állam területén lévő összes erdők átlagos évi fatermése az adókataszteri átlagos holdankénti fatermések szerint az erdőknek 1894. évi állapotára és kiterjedésére kimutatva
V. A magyar állam területén lévő összes erdők átlagos évi fatermése, a kincstári erdők 1885-1894. évi vágásaiból tényleg kiszállitott és értékesitett fahozamok s az átlagos fordatartamok alapján kiszámitva
VI. A magyar állam területén lévő összes erdők átlagos évi fatermése az 1895. év végéig jóváhagyott üzemtervekből vett átlagos és holdankénti fatermések szerint
VII. Adatok az állabalkotó főfanemek növekvéséről
VIII. Az egyes vidékek csapadék-mennyisége és léghőmérséke
IX. A magyar állam erdőségeinek magassági viszonyai
X. A magyar állam területén előforduló nevezetesebb hegységek és azok magasabb csúcsai
XI. Kimutatás azon csemetemennyiségekről, melyek a kopár területek befásitása czéljából az állami erdőhatóságoknál fentartott csemetekertekből magánosoknak dijmentesen az 1885-1894. években kiadattak
XII. Azon erdőmivelési és kezelési költségek, melyek a kataszteri tisztajövedelem kiszámitásánál az erdők bruttojövedelméből levonattak
XIII. A magyar állam területen lévő marhaállomány állatnemek szerint és átszámitva egy darab számos szarvasmarhára
XIV. Budapest székes főváros fafogyasztása az 1885-1894. években
XV. A magyar állam összes erdőterményeinek áruforgalma az 1885-1894. években
XVI. Fiume kikötő-város árúforgalma erdőterményekben az 1885-1894. évekről
XVII. A vasutak és a Duna-gőzhajózási társaság faszükséglete az 1894. évi használat szerint
XVIII. A bánya-, kohó-, vasművek és üveggyárak által évenként fogyasztott faanyag
XIX. Vas és vasáruk, kőszén, barnaszén és koksz árúforgalma az 1885-1894. években
XX. Az 1885-1894. években az ország nevezetesebb piaczain a helyi kisebb eladásoknál fennállott faárak alsó és felső határai
XXI. Kimutatás a határukban erdővel biró és erdővel nem biró községek számáról, csoportositva az erdőterület nagysága, a szolgalmak fennállása és a tulajdonos jogi minősége szerint
XXII. A magyar vasutak és a Duna-gőzhajózási társaság által 1894-ben szállitott erdőtermények mennyiségének kimutatása
XXIII. A magyar állam területén lévő közlekedési utak
XXIV. Kimutatás a rendelkezésre álló vagy szállitásra felhasználható viziutakról
XXV. Kimutatás azon erdőterületekről, melyek 1894. év végén rendszeres vagy ideiglenes gazdasági tervek szerint kezeltettek
XXVI. Állami erdőtisztek, erdészeti altisztek és szolgák létszáma
XXVII. A törvényhatóságoknál rendszeresitett, időközben betöltött s ezután még betöltendő erdőtiszti állomások kimutatása
XXVIII. Kimutatás az 1894. év végéig hatóságilag felesketett erdészeti személyzetről
XXIX. Az erdei kihágási biróságok által erdei lopásoknál a dolog értékének, kárositásoknál és legeltetési kihágásoknál a kártéritési összegnek és hajtópénznek megszabására hivatalosan alkalmazott tőértékek, illetőleg kártéritési összegek
XXX. Az erdészeti áthágásokért 1885-1894. években kiszabott pénzbüntetések
XXXI. Az erdei kihágásokért 1885-1894. években kiszabott pénzbüntetések
XXXII. A selmeczbányai m. kir. erdőakadémia eddigi erdészeti tanárainak és hallgatóinak létszáma
XXXIII. Kimutatás az 1880-1894. években Budapesten megtartott erdészeti államvizsgálatok eredményéről
XXXIV. Kimutatás az 1880-1894. években megtartott erdőőri szakvizsgálatok eredményeiről
XXXV. Az államerdészet 1896. évi költségvetése
XXXVI. Kimutatás a magyar állam területén elejtett vadakról, az 1885-1894. évig terjedő 10 évi átlag szerint
XXXVII. Kimutatás a magyar állam területén az 1885-1894. évig átlagosan elejtett vadak értékéről
XXXVIII. Az 1894-ik évben Budapesten fogyasztott vadhus és ezért fizetett fogyasztási adó kimutatása
XXXIX. A fát fogyasztó bányák, kohók és gyárak s a fát feldolgozó főbb iparüzletek kimutatása
XL. A fakereskedők és fát fogyasztó főbb iparosok számának kimutatása
XLI. Az államerdészeti tisztviselők létszáma és rangszám szerinti névsora 1896-ban
XLII. A magyar állam területén lévő erdők nevezetesebb birtokosai
XLIII. A magyar állam nevezetesebb fakereskedői
II. KÖTET. AZ ERDŐK TÖRZSKÖNYVE
I. RÉSZ
Általános ismertetés
1. Budapesti kir. erdőfelügyelőség
Budapest székes főváros
Kecskemét t. h. j. f. város
Székesfejérvár sz. kir. város
Esztergom vármegye
Fejér vármegye
Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye
Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye
A budapesti kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
II. Nyitrai kir. erdőfelügyelőség
Pozsony sz. kir. város
Bars vármegye
Pozsony vármegye
A nyitrai kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
III. Turócz-szent-mártoni kir. erdőfelügyelőség
Árva vármegye
Liptó vármegye
Trencsén vármegye
Turócz vármegye
A turócz-szent-mártoni kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
IV. Beszterczebányai kir. erdőfelügyelőség
Selmecz- és Bélabánya sz. kir. város
Hont vármegye
Nógrád vármegye
Zólyom vármegye
A beszterczebányai kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
V. Miskolczi kir. erdőfelügyelőség
Borsod vármegye
Gömör és Kis-Hont vármegye
Heves vármegye
A miskolczi kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
VI. Kassai erdőfelügyelőség
Kassa sz. kir. város
Abauj-Torna vármegye
Sáros vármegye
Szepes vármegye
A kassai kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
VII. Ungvári kir. erdőfelügyelőség
Bereg vármegye
Ung vármegye
Zemplén vármegye
Az ungvári kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
VIII. Máramaros-Szigeti kir. erdőfelügyelőség
Máramaros vármegye
Ugocsa vármegye
A máramaros-szigeti kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
IX. Debreczeni kir. erdőfelügyelőség
Debreczen sz. kir. város
Szatmár-Németi sz. k. város
Hajdú vármegye
Szabolcs vármegye
Szatmár vármegye
A debreczeni kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
X. Nagyváradi kir. erdőfelügyelőség
Nagyvárad t. h. j. f. város
Békés vármegye
Bihar vármegye
Szilágy vármegye
A nagyváradi kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
II. RÉSZ
XI. Kolozsvári kir. erdőfelügyelőség
Kolozsvár sz. kir. város
Besztercze-Naszód vármegye
Kolozs vármegye
Szolnok-Doboka vármegye
A kolozsvári kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XII. Marosvásárhelyi kir. erdőfelügyelőség
Maros-Vásárhely sz. kir. város
Csik vármegye
Maros-Torda vármegye
Udvarhely vármegye
A marosvásárhelyi kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XIII. Brassói kir. erdőfelügyelőség
Brassó vármegye
Fogaras vármegye
Háromszék vármegye
Nagy-Küküllő vármegye
A brassói kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XIV. Szebeni kir. erdőfelügyelőség
Alsó-Fehér vármegye
Kis-Küküllő vármegye
Szeben vármegye
Torda-Aranyos vármegye
A szebeni kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XV. Dévai kir. erdőfelügyelőség
Arad sz. kir. város
Arad vármegye
Hunyad vármegye
A dévai kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XVI. Temesvári kir. erdőfelügyelőség
Temesvár sz. kir. város
Versecz t. h. j. f. város
Krassó-Szörény vármegye
Temes vármegye
A temesvári kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XVII. Szegedi kir. erdőfelügyelőség
Baja t. h. j. f. város
Hódmező-Vásárhely t. h. j. f. város
Pancsova t. h. j. f. város
Szabadka sz. kir. város
Szeged sz. kir. város
Újvidék sz. kir. város
Zombor sz. kir. város
Bács-Bodrog vármegye
Csanád vármegye
Csongrád vármegye
Torontál vármegye
A szegedi kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XVIII. Pécsi kir. erdőfelügyelőség
Pécs sz. kir. város
Baranya vármegye
Somogy vármegye
Tolna vármegye
A pécsi kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XIX. Szombathelyi kir. erdőfelügyelőség
Sopron sz. kir. város
Sopron vármegye
Vas vármegye
Zala vármegye
A szombathelyi kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XX. Győri kir. erdőfelügyelőség
Győr. sz. kir. város
Komárom sz. kir. város
Győr vármegye
Komárom vármegye
Veszprém vármegye
A győri kir. erdőfelügyelőség erdőterületének összesitése
XXI. A földmivelésügyi m. kir. ministerium közvetlen felügyelete alá helyezve
Fiume város és kerülete
Magyarország erdőterületének összesitése
Horvát- és Szlavonország
Belovár-Kőrös vármegye
Lika-Krbava vármegye
Modrus-Fiume
Pozsega
Varasd
Verőcze
Zágráb
A magyar állam erdőterületének összesitése
III. KÖTET. KINCSTÁRI ERDŐK
Előszó
Általános leirás
I. Táblázat. A m. kir. államerdészet, illetve a kincstári erdők birtokához tartozó földterületnek mivelési ágak szerinti kimutatása
II. Táblázat. A m. kir. államerdők főfanemeinek területek szerinti kimutatása
III. Táblázat. Az államerdők tenyészete az egyes kőzetek szerint s az özön és áradmány földön
IV. Táblázat. Az államerdők tenyészeti határainak és az erdőkben előforduló állandó forrásoknak kimutatása
V. Táblázat. Az állemerdők feloszlása üzemmódok és fanemek szerint
VI. Táblázat. Az államerdők szálerdőinek feloszlása korosztályok és fanemek szerint
VII. Táblázat. Az államerdők sarj- és középerdeinek feloszlása korosztályok és fanemek szerint
VIII. Táblázat. A m. kir. államerdők fatermése és anyagkészlete
IX. Táblázat. Az évenként tarlasztott területek és az utolsó 10 (1885-1891.) évi átlag szerint valósággal nyert fatömegek
X. Táblázat. Az utolsó 10 (1885-1894.) évi átlag szerint évenként tényleg kihasznált vágásterületek összehasonlitva az évi szabályos hozamterületekkel
XI. Táblázat. Az évenként kihasznált vágásterületekről az utolsó 10 (1885-1894.) évi átlag szerint évenként tényleg nyert fatömegek, összehasonlitva az erdőnek szabályos és a jelen állapotában kihasználható évi fatermésével
XII. Táblázat. Az államerdőkből az utolsó 10 (1881-1895.) év alatt átlagban valósággal eladott fatömeg
XIII. Táblázat. A közelebbi fapiaczokon vagy az erdőkben az 1894. évben fennállott fa-, kéreg- és szénárakról
a) Tölgy, bükk és más lombfanemekre nézve
b) Fenyőfélékre nézve
XIV. Táblázat. A félgyártmányokra nézve az 1891. évben a főáruhelyeken fennállott eladási árakról
XV. Táblázat. A termelés és szállitás átlag-költségeiről, a vágásból az erdei rakhelyekig s innen az árusitási helyig
XVI. Táblázat. A félgyártmányok előállitási költségeiről, bele nem értve a nyers anyagok termelésének és fűrészhez való szállitásának költségeit
XVII. Táblázat. Az erdők kihasználására szolgáló száraz és vizi utakról s az ezen czélból fennálló csatornák vizfogók, gerebek s egyéb szállitási eszközökről
XVIII. Táblázat. A fának félgyártmányokká való feldolgozása végett fennálló fűrészmüvekről és az ezeknél foglalkoztatott munkásokról
XIX. Táblázat. Az erdőkezelésnél foglalkozó állandó és nem állandó munkásokról
XX. Táblázat. Az utolsó 10 (1885-1894.) évi átlag szerint évenként tényleg beerdősitett területek és az erdősitésekre forditott költségek
XXI. Táblázat. Az igazgatási és kezelési (erdőhatósági, erdőgondnoksági és erdőőrzési) költségek s az őrkerületek száma és azok átlagos térnagysága
XXII. Táblázat. Az 1885-1891. évig terjedő 10 évben elemi csapások, emlősök és rovarok által okozott erdőkárositásokról
XXIII. Táblázat. Az erdei kártételekről
XXIV. Táblázat. A magyar államerdészet tulajdonához tartozó kezelési épületek
XXV. Táblázat. Az államerdők területében 1885. évtől - 1894. év végéig előfordult változások
XXVI. Táblázat. Az államerdőket terhelő szolgalmak és az azok megváltása, illetve a birtokrendezés terén eddig elért eredmények
XXVII. Táblázat. A kincstári erdők jövedelme az 1885-1891. évekről egyenként, összesen és átlag
XXVIII. Táblázat. Az államerdők kezelésénél alkalmazott erdőtisztek, erdészeti altisztek és szolgák létszáma és járandóságai
XXIX. Táblázat. A kincstári erdészei nyugdijasainak és nyugbéreseinek létszáma és nyugilletményei
IV. KÖTET. ÁLLAMI KEZELÉSBE ÁTVETT KÖZSÉGI ERDŐK
Általános ismertetés
Budapesti kir. erdőfelügyelőség
1. Jász-Nagy-Kun-Szolnok vármegye
2. Pest-Pilis-Solt-Kis-Kun vármegye
Nyitrai kir. erdőfelügyelőség
3. Bars vármegye
4. Pozsony sz. kir. város
Turócz-szent-mártoni kir. erdőfelügyelőség
5. Árva vármegye
6. Trencsén vármegye
Beszterczebányai kir. erdőfelügyelőség
7. Nógrád vármegye
Miskolczi kir. erdőfelügyelőség
8. Borsod vármegye
9. Gömör és Kis-Hont t. c. vármegye
10. Heves vármegye
Kassai kir. erdőfelügyelőség
11. Sáros vármegye
12. Szepes vármegye
Ungvári kir. erdőfelügyelőség
13. Ung vármegye
14. Zemplén vármegye
Máramarosszigeti kir. erdőfelügyelőség
15. Ugocsa vármegye
Nagyváradi kir. erdőfelügyelőség
16. Szilágy vármegye
17. Besztercze-Naszód vármegye (volt naszódvidéki községek)
18. Szolnok-Doboka vármegye
Marosvásárhelyi kir. erdőfelügyelőség
19. Csik vármegye
20. Maros-Torda vármegye
21. Udvarhely vármegye
Brassói kir. erdőfelügyelőség
22. Brassó vármegye (hétfalusi községek)
23. Háromszék vármegye
Szebeni kir. erdőfelügyelőség
24. Torda-Aranyos vármegye
Dévai kir. erdőfelügyelőség
25. Arad vármegye
Temesvári kir. erdőfelügyelőség
26. Krassó-Szörény és Temes vármegyék (Versecz thjf. város és Fehértemplom nagy község)
Szegedi kir. erdőfelügyelőség
27. Bács-Bodrog vármegye és Baja thjf. város
28. Torontál vármegye
29. Pancsova thjf. város és Ujvidék sz. kir. város
30. Szeged sz. kir. város
Pécsi kir. erdőfelügyelőség
31. Somogy vármegye
32. Tolna vármegye
Szombathelyi kir. erdőfelügyelőség
33. Sopron vármegye
34. Vas vármegye
35. Zala vármegye
I. Összefoglalás vármegyék szerint
II. Összefoglalás üzemmódok és fanemek szerint
III. Összefoglalás fanemek szerint
Előszó
Kegyelmes Ur!
Az 1885. évi országos kiállitás alkalmából azzal méltóztatott Excellentiád megbizni, hogy figyelemmel azon szerves intézkedésekre, melyek az erdészeti közigazgatás kezelésében s az államerdők gazdasági ügyeinek intézésénél az 1879. évi XXXI. törvényczikkben foglalt erdőtörvény alapján az 1880-ik évtől kezdve foganatositva lettek, valamint az időközben befejezett általános kataszteri munkálatokra, a magyar birodalom erdőségeiről egy oly gazdasági és kereskedelmi leirást készitsek, mely az állam közvetlen tulajdonában levő kincstári erdőkre nézve, a mai tényleges viszonyoknak megfelelően, hasonló legyen azon művemhez, mely a párisi nemzetközi kiállitás alkalmából 1878-ban lett közrebocsátva; hazánk összes többi erdőségeire vonatkozólag pedig tartalmazza azon általános szakbeli adatokat, melyek alapján a magyar birodalom erdőségeinek viszonyairól, az eddig műszakilag megismerhetett helyzet bemutatásával, bárki által megbizható tájékozás legyen szerezhető.
A feladat erdőgazdaságunk mai állapotának megismertetését czélozta s én annál nagyobb örömmel óhajték annak minden irányra kiterjedőleg megfelelni, mert hosszú szolgálatom ideje alatt nekem is szünet nélküli óhajtásomat képezte a magyar állam erdőgazdasági viszonyairól és erdőségeiről oly szakbeli leirással birni, mely erdészetünk országos helyzetét teljesen feltárva, kellő tájékozást adjon azon irányra, melyet gazdálkodásunk körében követni kell.
A lehetőség erre csak most lett megadva, midőn az erdőtörvény alapján létesitett szerves intézkedések foganatosithatóvá tették azon alapmunkálatokat, melyek egy ily mű létrejöttéhez szükségesek. Ugyancsak most készült el az erdőkataszter is, melynek munkálataiban a pénzügyminiszter ur felkérésére mint a kormány szakértő képviselője dolgoztam, mi szintén kötelességemmé tette az erdők tiszta jövedelme iránt adott javaslataim megtehetéséhez azon gazdasági tényezők vizsgálatát és megállapitását, melyek jelen munka számára is használható adatokat szolgáltattak.
A folyó évi országos kiállitás a magyar culturalis életnek egyik emlékezetes időpontját képezi, s én nem kevésbbé örvendek azon, hogy éppen ezen időben terjeszthetem elő Excellentiád megbizásából a magyar állam erdőségeinek azon leirását, mely erdőgazdaságunk jelen állapotának hű képét adja s egyszersmind tanuságot tesz arról is, hogy hazánk földmivelésének erdészeti ága, a mivelt és haladó nemzetek erdőgazdaságának körében, az általános országos kiállitás idejében a fejlődés mily fokával jelenhetik meg.
Hivatása e munkának, hogy az erdők ügye iránt érdeklődőkkel megismertesse mindazt, a mi azokról eddig hivatalos uton megállapitható és szakbeli szolgálatom ideje alatt tapasztalható volt, s mi az erdő-törvény végrehajtása körül történt. Én pedig kötelességemhez hiven, elmondom erdőgazdasági viszonyainkról azt, a mi a valóságnak megfelel, habár fájdalommal kell is elismernem, hogy ez az ország anyagi ereje felől közvéleményszerűen táplált szép remények egyik forrását jóval szegényebbé teszi azon bőségnél, melylyel az hitünk szerint eddig birni látszott. A hibák és mulasztások orvoslására azonban, erdőtörvényünk erélyes és gondos alkalmazásával, most már megvan a lehetőség és szerencsére még nem éppen az utolsó órában, de eléggé korán arra, hogy közgazdasági és földmivelési érdekeinknek e téren való kellő megóvását biztositsuk.
E munka 3 kötetből s az állam összes erdőségeinek ezekhez tartozó átnézeti térképéből áll. Az első kötet erdőgazdaságunk általános viszonyainak ismertetéséhez szükséges leirást és az ezzel kapcsolatos azon kimutatásokat tartalmazza, melyek az állapotok megismerésére a gazdasági helyzet minőségének számokba foglalt kifejezésével adnak világos feleletet. A második kötet tartalmazza az erdők törzskönyvét, mely könnyebb használhatás végett két részre van osztva és azt mutatja, hogy Magyarország mely községeinek határában mily nemű s mily talajon álló erdők vannak s hogy azok birtokczim szerint kiknek tulajdonát képezik. Horvát-Szlavon országra az ebbeli adatoknak egyes községek szerinti részletes ismertetését, miután ott a m. kir. kincstár tulajdonában nem levő erdők ügye autonom hatáskörben kezeltetik, mellőzendőnek ismertem és az általános viszonyokról való tájékozásra elegendőnek találtam, hogy a részletezés törvényhatóságok és illetve kerületek szerint adassék s hogy ezt a térképen a községek határában levő erdők kitüntetése egészitse ki. A harmadik kötet a kincstári erdők leirását tartalmazza az 1881. évtől kezdve életbe lépett új szervezeti beosztás szerint s az 1878-ban kiadott művemben foglaltaknál még bővebb részletezéssel. A használt területi mértékegységet illetőleg meg kell még emlitenem, hogy a katasztralis hold volt használandó, miután Magyarországon ez a törvényes földmérték, a főbb számtételek azonban a külföldi olvasók könnyebb tájékozása végett az illető rovatokban hektárok szerint is kitüntetve lettek.
Az erdészeti viszonyok ismerői és a szakférfiak előtt tudva levő dolog, hogy ily művek adatainak megállapitása mily nehézségekkel jár; ezek pedig jelen esetben sem hiányoztak. - Szaktársaim és nevezetesen a központi erdőrendezőségi osztály ügybuzgó támogatása azonban lehetővé tette a kivánt anyagok gyüjtését és feldolgozását s midőn ezek saját viszonyainknak minőségét tárják előnkbe, egyszersmind az erdészet internationális kérdéseinek is szolgálatot tesznek és tanuságát képezi annak, hogy Magyarország részéről e téren is a haladás utján kivánunk járni.
A mindent változtató élet és fejlődés e könyv adatait is változtatni fogja, és én magam is kivánom, s mig hazám közszolgálatában állok, mindent meg is fogok tenni arra, hogy a változandóknak egyikét, erdeinknek s azok rongált részeinek állapotát jó talajunk termőképességének és a magyar állam érdekeinek megfelelően kedvezőbbre változtassam. Addig pedig, s azután is, szolgáljon e munka az erdészeknek és egyáltalában azoknak, kik hazánk közügyeit intézik, emlékeztetőül arra, hogy a magyar államnak már éppen nincs sok erdeje, hogy azt, a mi van, kiváló gonddal kell ápolni és okszerűen használva fentartani, s hogy figyelemmel azon nagy jelentőségű befolyásra, melyet a jól kezelt nagy erdőbirtokok közmivelődési és közgazdasági tekintetben gyakorolhatnak, a magyar állam érdekeire mindig hasznos leend a kincstári erdők állományának szaporitása.
Budapest, 1896.
Bedő Albert.