Magyar erdészeti oklevéltár
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
I. KÖTET. 1015-1742
BEVEZETÉS
A MAGYAR ERDŐGAZDASÁG FEJLŐDÉSE
1. A primitív erdőközösség
2. A király erdőgazdasága
3. Erdészeti kultúránk a középkorban
4. Erdészeti kultúránk a bányáknál
5. Erdészeti kultúránk Mária Therézia koráig
6. A modern erdészeti kultúra keletkezése
7. Az erdészeti oktatás szervezése
8. Erdészeti kultúránk az újabb korban
OKLEVELEK
II. KÖTET. 1743-1807.
III. KÖTET. 1808-1867.
Bevezetés
Az Orsz. Erdészeti Egyesület választmányának 1893. évi deczember 3-án tartott ülésében Bedő Albert első alelnök azzal az indítványnyal lépett föl, hogy miután immár az erdészeti irodalom sürgősebb szükségleteit, részben kielégítve, részben megbizások s pályázatok útján biztosítva látja, tekintettel az ország ezredéves fennállásának közelgő ünnepére is, a magyar erdőgazdaság-történet megirásának előkészítését tartja szükségesnek. E czélból javaslatba hozta, hogy egy ahhoz értő szakember által, gyűjtessenek össze mindazon kiadott vagy kiadatlan okiratok, a melyek a magyar erdőgazdaság fejlődését a honfoglalástól kezdve 1867-ig feltüntetik, s majdan az egyesület kiadásában, a milleniumi kiállításon is bemutathatók legyenek.
Az igazgató választmány ezen indítványt nyomban magáévá tévén, miután azt a közgyűlés is elfogadta s keresztülvitelére a választmányt hatalmazta fel, az 1894. évi január 28-án a magyar erdészeti oklevéltár szerkesztésére a választmány kitüntető bizalma engem szemelt ki. Az elvállalt feladat nagyságához képest rövid két év alatt, szakadatlanul folytatott kutatásaimnak sikerült is a kivánt anyagot három kötetben összeállítanom.
Az anyag összehordásánál mindenképpen azon iparkodtam, hogy abban erdőgazdaságunk fejlődése híven tükröződjék, s megnyugvással mondhatom, hogy e fejlődésnek nincs olyan mozzanata, a melyről belőle valamelyes alakban tudomást ne nyernénk. Erről azonban inkább az erdész-szakemberek tiszte itélni; az én feladatom most csak az lehet, hogy a gyüjtemény anyagát történeti szempontból megismertessem, s másfelől az összegyüjtésnél követett elvekről beszámoljak.
Az egész anyag három kötetre oszlik. Az első: az idevágó legrégibb hiteles okirattal kezdődik 1015-ből s 1742-ig a volt temesi bánsági erdőmesteri hivatal -, a második 1743-1807-ig a selmeczi erdészeti akadémia felállításáig és a harmadik 1808-tól 1867-ig terjed.
Az első inkább az ősi, a másik kettő pedig a modem erdőgazdaságot képviseli. Csakhogy e két korszak határait kimérni, évszámokkal megjelölni inkább csak theóriában könnyű, maguk a tények az időrend szerinti osztályozásnak mereven ellentállnak. Az első kötetben gyakran akadunk olyan jelenségekre, a melyeket a modern erdészeti teknika is magáénak vallhatna, viszont az újabbkori anyagban többször az ősi erdőgazdálkodás legtipikusabb formáira ismerhetünk.
...