---

Tartalom

Előszó
Bevezetés
Horváth Ferenc kérvénye a szultánhoz
Bercsényi memoranduma a kuruc csapatok szervezéséről
A kuruc csapatok élelmezéséről rendelkezés
Abdi aga számára utasítás a kuruc csapatok költségeiről
A szultán fermánja a boszniai csapatok vezéréhez
Szultáni rendelet az erdélyi határokon való bevonulásra
Máriássy kuruc lovasságának számáról
Csáky gróf készpénzben kéri az ellátást a török kormánytól
A Belgrádba rendelt magyar tisztek ellátása
A szultán rendelkezése Rákóczinak Gallipoliból Drinápolyba utazásáról
Rákóczinak Drinápolyba utazása
Bercsényi kuruc csapatainak felszereléséről rendelkezés
Bercsényi családjának Khotinból való elutazása
Újabb rendelet Bercsényi katonaságának felszereléséről
Rendelet a Duna mentén összetoborzott magyar csapatok élelmezéséről
A magyar csapatok számára küldött pénz megőrzéséről
A magyar katonák számára téli szállás rendelése
A magyar csapatok zsoldjának kifizetése
A szultán kimutatást kér a magyar csapatokról
Bercsényi utiköltségei Drinápolyból Ruszcsukba
Bercsényi és Máriássy magyar katonáinak számáról kimutatás
Bercsényi, Csáky és Forgács családjának ellátása
Rákóczi számára ellátási díj rendelése
Ugyanazon tárgyban mint az előbbi
Rákóczi drinápolyi lakásába vásárolt tárgyak jegyzéke
Máriássy a magyarokkal Nis őrizetére ment
Forgács tábornok magyar katonáiról rendelkezés
A törökökhöz átszökött tizenhat magyar katona
Eszterházy és katonasága zsoldjáról
Rákóczi számára keleties díszruhát készíttet a szultán
Máriássy lakásáról és ellátásáról
Rákóczi számára sátor rendelése
Rákóczi számára lakásrendelés Konstantinápolyban
Bercsényi és a többi magyar tábornokok családjának Konstantinápolyba utazása
Ellátási díj rendelése Rákóczi és a magyar tábornokok számára
Rákóczi számára lakásrendelés Böjükdereben
A magyarok elszállítása Konstantinápolyba
Rákóczi számára rendkívüli költség utalványozása
Eszterházy visszatérése Konstantinápolyból Ibrailába
A moldvai vajdához intézett fermán Eszterházynak tartásdíjáról
Csáky tábornok számára ellátás rendelése Oláhországban
Máriássy Nis védelmére megy
Rákóczi jeniköji háztartásáról
Bercsényi ellátási díjának szabályozása
Rákóczi nyugtája egy havi tartásdíjáról
Bercsényi katonáinak ellátásáról rendelkezés
Bercsényi nyugtája két havi házbére felvételéről
A jeniköji háztulajdonosok könyörgő levele házaik haszonbére megadásáért
Rákóczi kíséretének beköltözése a jeniköji bérházakba
A moldvai vajda panaszos levele Eszterházy ellen
Magyar katonák panaszos levele a moldvai vajda ellen
A moldvai vajda vádaskodó levele Eszterházy ellen
Eszterházy jelentése és panasza a moldvai vajda ellen
A szultán levele Eszterházyhoz
Rákóczi útiköltséget kér Máriássy ezredes számára
Horváth Ferenc feljelentése a khotini parancsnok ellen
Csáky Mihály kérvénye a szultánhoz
Utasítás a khotini pasához Pápai János tartásdíjának megadásáért
A benderi pasa parancsot kap, hogy Eszterházy tartásdíját hajtsa be
A jeniköji háztulajdonosok nyugtája
Bercsényi utolsó házbére Konstantinápolyban
A magyar kapitiha kérelme Hansz Jakab számára tartásdíj utalványozása végett
Rákóczi számára Rodostóban lakásrendelés
A magyarok eltávolítása a határszélekről
A moldvai vajdához utasítás, hogy Eszterházynak ellátást adjon
A magyarok letelepítése Csetrofcsában
Horváth Ferenc tartásdíjának rendezése
Sibrik főudvarmester nyugtája Rákóczi egy havi tartásdíjáról
Bercsényi nyugtája egy havi tartásdíjáról
A janicsárok élelmezése Rodostón
Rákóczi lovai számára rét bérlete Rodostón
A Rákóczi szolgálatába állott rodostói örmények és görögök adója
Eszterházy kuruc katonáinak megrendszabályozása
Pápai János és a vele levő nyolc katona élelmezése Ibrailában
A rodostói háztulajdonosok hamis vádaskodása és megfeddése
Eszterházy panaszos levele a szultánhoz
A rodostói örmények lakásaik haszonbérét kérik
Forgács gróf távozása Rodostóból
A rodostói lakások haszonbérének kiutalványozása
Rákóczi és a magyar tábornokok tartásdíjának rendezése
Szultáni rendelkezés Eszterházy grófnak Rodostóba költözésére
A szultán rendelkezése Eszterházy utiszükségleteiről
Rét kibérelése Rákóczi lovai számára az 1721. évre
Eszterházy podgyászának elszállítására szekerek kérése
Az előző kérelemre kibocsátott szultáni rendelet
Rákóczi tartásdíjának felemelése
Rákóczi janicsár-őrségének zsoldja
Rákóczi sátorokat kért
Csáky gróf családjának hazatérése Magyarországba
Rákóczi lovai számára rét bérlete az 1722. évre
Eszterházy családjának Lengyelországba utazása
Horváth Ferenc helyébe Pápai Gáspár lett a kapitiha
Rákóczi cselédjeiről intézkedő fermán
Rákóczi és a magyar tábornokok tartásdíjáról kimutatás
Bercsényi halála és családjának távozása Lengyelországba
A rodostói lakások bérletéről nyugtatvány
Rákóczi tartásdíjának leszállításáról szóló Okmány
Tartásdíj rendelése báró Zay számára
Csáky grófnak a kis-ázsiai Bruszában levő lakása
A rodostói janicsár-őrség távozásáról rendelkezés
A janicsár-díszőrség újra Rodostóra rendeltetett
A leszállított tartásdíjakról szóló nyugta
Pápai János tartásdíjának újabb utalványozása
A janicsár-őrség élelmezése Rodostón
A bujdosók közül többnek elhalálozása
Rákóczi és a többi bujdosók tartásdíjának visszaállítása
Tursek kapitány számára tartásdíj utalványozása
Pápai János átköltözködése Rodostóba
Máriássy küldetése Khotinba
Rákóczi halála folytán a janicsárok visszarendelése Rodostóról
Rákóczi halála után a bujdosók eltartásáról rendelkezés
Krucsay és Jávorka tartásdíjának kiutalványozása
Lakásrendelés Rákóczi halála után a bujdosók számára
A Rodostón lakó magyarok házbérének kiutalványozása
Rákóczi adósságainak kifizetéséről intézkedő fermán
Máriássy tartásdíjának utalványozása a moldvai adópénztárból
Krucsay távozása Lengyelországba
Jávorka eltünése és tartásdíjának beszüntetése
Rákóczi József kíséretének elszállásolása Konstantinápolyban
Rákóczi József emberei számára útiköltség
Máriássy tábornok megérkezése a török táborba
Rákóczi József kíséretének tartásdíjairól való rendelkezés
Rákóczi József tartásdíja
Rákóczi József és kísérete számára kiutalt összegek kifizetése
Rákóczi József kíséretéből Gombos khotini küldetése
Rákóczi József és kíséretének utiszükségleteiről intézkedés
Ugyanazon tárgyban
Rákóczi József utazása ügyéről rendelkezés
Szultáni fermán a remélt kurucokról
Rákóczi József podgyászának szállításánál felmerült zavar
Rákóczi Józsefnek Konstantinápolyban maradt kísérete számára tartásdíj
Rákóczi József udvartartása számára szükséges kellékek beszerzése
Rákóczi József háztartási szükségletei beszerzéséről
Rákóczi József téli szállásáról rendelkezés Csernavodában
Rákóczi József halála után vagyonának összeírása
Rákóczi József halála után a magyar katonák ellátása
Csáky gróf kineveztetése a magyarok básbugjává
Szultáni rendelet Rákóczi József vagyonának gondozásáról
Rákóczi József francia kíséretének Konstantinápolyba rendelése
Csáky gróf tartásdíjának megállapítása
Csáky grófot Vidinbe rendeli a szultán
Csáky gróf, mint básbug, gondoskodott a magyarok szükségleteiről
Az előbbihez hasonló ügy
A szultán rendelkezése a Vidinbe menő magyarok utiszükségleteiről
Az előbbihez hasonló ügyben
Fizetésrendelés Spatz András számára
Rákóczi József és a magyar katonák lovairól gondoskodás
Máriássy tábornok halála Khotinban
Báró Zay számára lakásrendelés Khotinban
Báró Zay számára utiszükségletek rendelése
Mikes Kelemen útja Moldvába
Tursek kapitány hátralékos díját megkapja
Rákóczi ingatlan birtokai Rodostón
Rákóczi József után készpénz maradt
Báró Zay és Mikes Kelemen tartásdíjáról újabb rendelkezés
Az 1740. évben Rodostón tartózkodó magyar közemberekről és asszonyokról kimutatás
Csáky tábornok Konstantinápolyba hivatása
A rodostói lakások elrendezése a bujdosó magyarok számára
Jankó kapitány számára lakás és ellátás Rodostón
Vigouroux báró tartásdíja
A szultán új kimutatást kíván a rodostói magyarokról
Csáky gróf és Jankó kapitány egyenetlenkedése
Jankó kapitány feleségének tartásdíja
A magyarok tolmácsai és azok díjazása
Vigouroux tartásdíjának kiutalása a sztámbuli vámból
A magyar tolmács díjazása
Csáky gróf halála és Zay báró kineveztetése básbuggá
Jankó kapitány halála és özvegyének tartásdíja
Mikes Kelemen kineveztetése a magyarok básbugjává
Spatz András és Horváth halála
Mikes utódjának, Pápai Antalnak kineveztetése básbuggá
Szakmári András panaszlevelére adott szultáni rendelet
Csalási kísérlet Jankó kapitány feleségének nevében
Az utolsó magyar básbug Rodostón
A Rákóczi-emigráció irodalma
Név- és tárgymutató

---

Előszó

"Áldom az isteni gondviselést, hogy az, amiről ifjúkoromban álmodoztam s aminek előkészítésére férfikoromban évtizedekig dolgoztam, most öreg koromban az Ő kegyelme által megvalósulhatott. Most már én, öreg szolgája a Rákóczi-kultusznak, befejeztem feladatomat." E szavak kíséretében adta át néhai Thaly Kálmán 1906. október 27-én II. Rákóczi Ferenc fejedelem és bujdosó társainak hamvait az ország határán, Orsován, a magyar kormánynak.

Azóta a "Rákóczi leghűségesebb íródeákjának" hamvai is porladnak a pozsonyi temetőben. Feladatát, amelyet 1889. október 7-én kezdeményezett, midőn Fraknói Vilmossal a galatai St. Benoit-templomban felásta II. Rákóczi Ferencnek és anyjának Zrinyi Ilonának sírját, s a nemzet egyetemes részvéte mellett a hazai földbe elhelyezte e hamvakat, valójában befejezte.

Legyen e könyv Thaly Kálmán emlékezetének szentelve, melyet a magyar tudományos akadémia, történeti bizottsága fáradhatatlan elnöke s a magyar történetírás újkori leglelkesebb agitátora érdemeinek elismeréseképen terjeszt a közönség elé. Mert ez a munka az ő nevéhez fűződik, ezen csüggött élte utolsó két évében s ha megéri, öröm és büszkeség fogta volna el.

Élek az alkalommal és elmondok egyetmást, hogy mikép jött létre e munka.

Midőn Ő császári és apostoli királyi Felsége gróf Tisza István akkori miniszterelnök előterjesztésére 1904. április 18-án kelt legfelső elhatározásával utasította a magyar kormányt, hogy II. Rákóczi Ferenc hamvai hazaszállításának kérdésével foglalkozzék, a helyrajzi megállapítás és a kiadatási eljárás körülményeit illetőleg 1904. végén már megtörténtek az előkészületek, úgy hogy 1906-ban csak a hamvak hazahozatalának technikuma volt megállapítandó. Úgy az előtanulmányok folyamán, mint a hazaszállítás alkalmából Thaly Kálmán volt a kormánynak tanácsadója s a legapróbb részletek megállapításánál döntő szakértője. E sok utánjárást igénylő munkálatoknak kettős céljuk volt, egyfelől bizton, a történeti hitelességnek megfelelőleg megállapítani a fejedelem és bujdosó társainak halála, az eltemettetés s a maradványok antropometriai körülményeit, másfelől pedig a hazaszállítás zavartalan menetét biztosítani.

E munkálatok folyamán számos történeti kérdés vetődött fel. Újból fölmerült, hogy a törökországi, jelesül a konstantinápolyi levéltárakban bizonyosan lenni kell erre a korszakra vonatkozólag számos még fenmaradt anyagnak. Hisz Mikes Kelemen leveleiből is föltetszik, hogy II. Rákóczi Ferenc rodostói udvara élénk hivatalos és írásbeli összeköttetésben állott a portával. Bár ez az udvartartás, 1718-tól 1735-ig csak olyan Damokles-kardjaként szerepelt, mely sohasem esett le, mindamellett oly tényező volt, melyről azoknak, akiket a porta politikája közelebbről érdekelt, tudomást kellett szerezniök. Ezért Thaly Kálmán, kapcsolatban a kegyeletes aktussal, széleskörű tanulmányokat indított meg az összes európai levéltárakban s a konstantinápolyi francia követségnek Párisba szállított erre vonatkozó levelezéseit is leiratta. Az európai anyag folyton gyűlt és nyilvánvaló lett, hogy a Rákóczi-emigrációnak újabb és ismeretlen részletei megérdemlik a velük való tüzetesebb foglalkozást. Csak maga a törökországi portai anyag hiányzott. Ekkor merült föl az eszme, hogy nem lehetne-e II. Abdul Hamid szultán 1904-iki, főleg Kolossa konstantinápolyi követségi tanácsos hazánkfia közbenjárásával kieszközölt Irádéjának azon pontját megvalósítani, amely megengedi, hogy a Rákóczi-emigrációra vonatkozó törökországi irományok kutatására megadassék a legfelső engedély.

Midőn azután 1906. október 18-án a magyar országgyűlés kiküldte országos bizottság az akkori nagyvezérnél, Ferid pasánál tisztelgett, ez a kérdés is szóba került és ő, valamint az akkori külügyminiszter, Tevfik pasa is megígérték támogatásukat és az ügy iránt melegen érdeklődtek.

Török földön járván, kivált az akkori viszonyok között, amidőn minden eszme és szándék csak a legnagyobb türelemmel volt megvalósítható, az országos bizottság eleve is tudta, hogy a hamvak hazaszállítása után ez az akadémikus engedély sohasem fog valóra válni, ha az akkor fölkeltett lelkesedés hatása alatt beérjük tisztán az engedelemmel. Élni is kellett vele. Ezért s mert a kérdés fontosságát illetőleg minden tényező egy nézetet vallott, az akkori magyar királyi kormány pedig beleegyezett, az országos bizottságnak egyik tagja már október 27-én, nyomban a hamvak átadása után visszautazott Konstantinápolyba s a nagyvezérnél október 31-én az országos bizottság nevében beadott egy emlékiratot, amelyben a szultán engedélyének megvalósítása érdekében a tényleges kutatások eszközlését kérelmezte. Ferid pasa beváltotta igéretét s egy külön kimerítő engedély utasította a török irattárak főnökeit, hogy a magyar királyi kormány rendelkezésére bocsássák az általa kijelölendő iratokat. Immár csak annak a szakférfiúnak kijelölése volt hátra, akire e sok türelmet, nagy szakértelmet és alapos török nyelv és irodalmi tudást igényelő feladatot bízni lehessen. E szakembert szerencsénk volt megtalálni dr. Karácson Imre, a győri kisszeminárium igazgatója személyében. Karácson Imre már addig is feltűnt a török történetírók fordításával és török irodalmi tanulmányaival. Készséggel vállalkozott tehát a feladatra és gróf Széchényi Miklós győri püspök a hazafias és tudományos célra való tekintettel megadta az engedélyt, hogy Törökországban levéltári kutatásokat végezhessen, amivel a magyar történeti tudományt hálára kötelezte.

Immár négy esztendeje, hogy dr. Karácson Imre lankadatlan szorgalommal búvárkodik s legyőzve a keleti vis inertiae következtében minden lépten-nyomon felmerülő akadályokat, a leírhatatlan rendetlenségben levő iratok között megtalálta a Rákóczi-emigrációra vonatkozó portai leveleket. Nem egyszerű lelkesedés vezette Karácsont, hanem a cél eléréséhez kívántató fanatikus önbizalom, mely nem riadt vissza betegségtől, penésztől, várakozástól, tízszeres visszautasítástól. Ennek az erős akaratnak győznie kellett és a történetbúvároknak nagy segítőtársa, a véletlen, segedelmére jött, amidőn ezernyi lom között éppen e csomókhoz nyúlt. Ennek köszönheti a magyar történetírás, hogy most már a Rákóczi-emigráció történetének egyik eredeti forrását kapja ebben az érdekes kötetben. Ha Thaly Kálmán megérte volna e kötetet, bizonyára reá várakozott volna az a kedves kötelesség, hogy avatott kézzel feldolgozza ezt a "szűz anyagot". Így csak az ő emlékéhez fűződik, ő kezdeményezte, a hű tanítvány végrehajtotta és a szerencsés kezű derék kutató, ki előszavában maga számol be az iratokról, érdemteljesen befejezte a munkát.

De nemcsak a történetírás veszi majd hasznát e leveleknek, hanem mindenki, akiben van történeti érzés, érdeklődéssel fogja megtapasztalni ennek a különös török világnak az eszejárását, amely e levelekben megnyilatkozik és ha érdekli, sokat megért azoknak a gondolatvilágából, akiknek haló porai immár a hazában nyugosznak.

...

Budapesten, 1911 május hó 5-én.
Thallóczy Lajos.

---