A szolyvai emlékpark névlistája
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó a bővített veszteséglajstromhoz
A sztálinisták kárpátaljai magyarokra mért "hét csapása"
1989-2004 - 126 település áldozatainak listája a Szolyvai Emlékpark siratófalán elhelyezett márványtáblákon: a sztálini lágerekben és a II . világháborúban elpusztult, elesett honvédek, civil magyarok, németek és más nemzetiségű áldozatok ismert névlistája
Beregszászi járás
Ilosva járás
Munkácsi járás
Nagyszőlősi járás
Nagybereznai járás
Perecsenyi járás
Ungvári járás
Técsői járás
Huszti járás
Szolyvai járás
Rahói járás
Történelmi egyházaink mártírjai
Országgyűlési képviselők, felsőházi tagok
2004-2016 - A II. világháború és a szovjet rendszer eddig ismert kárpátaljai halottainak (3 911) névsora települések (385) szerint a Kárpátaljai magyarság és más nemzetiségek 2004-2016 között felkutatott veszteségei: a fronton, gyűjtő- és munkatáborokban, menetoszlopokban elhunytak és a koncepciós perek áldozatai
Beregszászi/Berehovói járás
Ilosvai/Irsavai járás
Munkácsi/Mukacsevói járás
Nagyszőlősi/Vinohradovói járás
Nagybereznai/Velikij Berezniji járás
Perecsenyi járás
Ungvári/Uzshorodi járás
Huszti járás
Técsői/Tyacsevói járás
Szolyvai/Szvaljavai járás
Rahói járás
Ökörmezői/Mizshirjai járás
Volóci/Voloveci járás
A szovjet munkatáborok kárpátaljai mártírjai, akiknek születési helyük ismeretlen
A 4. Ukrán Front tiszaújlaki hídfőállásának kialakítása során 1944. november 20-án Szolyvára elhurcolt "Málenkij robot" áldozatainak névsora
2016-2017 - A szovjet csapatok által megszállt "Csonka-Bereg" 23 településéről 1944-1945-ben Szolyvára elhurcolt, a távoli GULÁG-GUPVI lágerekben meghalt magyar állampolgárok, hadifoglyok és a II. világháborúban elesett hősök emlékére az eddig ismert, 2017-ig felkutatott, idegen földben eltemetett halottaink (1734 fő) névlistája települések (23) szerint
A szovjet megszálló csapatok által a szlovákiai Ung-vidék 17 településéről 1944 őszén elhurcolt és a menetoszlopokban, a távoli GULÁG-GUPVI lágerekben meghalt magyar állampolgárok, hadifoglyok és a II. világháborúban elesett hősök emlékére az eddig ismert, 2017-ig felkutatott, idegen földben eltemetett halottaink (199 fő) névlistája települések (17) szerint
Szolyvai Emlékpark
Свалявський меморіальиий парк
Der Gedenkpark in Swaljawa
FELDOLGOZOTT IRODALOM
FÜGGELÉK
1. A 4. Ukrán Front Katonai Tanácsának határozata
2. A Városparancsnokság 2. számú parancsa
3. 1944. november 26. A zakarpatszka-ukrajnai népbizottságok első kongresszusának kiáltványa Zakarpatszka Ukrajna Szovjet-Ukrajnával való egyesítéséről
4. 1944. december 16. - Az Állami Honvédelmi Bizottság 7161. sz. számú határozata a munkaképes német lakosság internálásáról Bulgária, Magyarország, Románia, Csehszlovákia és Jugoszlávia területén és munkavégzésre a Szovjetunióba küldésükről
5. 1944. december 17. - A 4. Ukrán Front hadtápterületét fedező NKVD-csapatok parancsnokának összefoglaló jelentése a 4. Ukrán Front főparancsnokának az 1944. november 13-i 0036. számú határozatát végrehajtásáról
6. 1945. június 29. - Szerződés a Szovjet Szocialista Köztársaságok Szövetsége és a Csehszlovák Köztársaság között Kárpát-Ukrajnára vonatkozóan
7. Szemelvények a lágerversekből
Fogolyének
Fogolykarácsony Szolyván
8. Az NKVD láger-hálózatának azon településekhez kapcsolódó vagy a környékén működtetett fontosabb főtáborai, GUPVI (OR B. R/b: munkászászlóaljak, századok) hadifogoly és civil internáltak munkatáborai, GULAG politikai foglyok javító-nevelő kényszermunkatáborai, különleges büntetőtáborai, ahol 1955-ig magyarokat is fogva tartottak
9. A SZU NKVD/MVD hadifogolytáborainak jegyzéke, ahol magyar hadifoglyok is tartózkodtak 1943-1955 között
10. A 4. Ukrán Front 0036. sz. rendeletének végrehajtása során létrehozott hadifogoly-átvevőhelyek, továbbító táborok, kommandatúrák Kárpátalja térségében
11. Ukrajna térképe. Ukrajna területén létrehozott fontosabb NKVD/MVD főtáborok, munkás zászlóaljak (orb), munkás századok( r/b) és egyéb táborok helye, száma, ahol kárpátaljai magyar hadifoglyok, civil internáltak is dolgoztak 1944-1955 között
12. A Szovjetunió térképe. Az NKVD-lágerhálózata
13. A II. világháború és a szovjet rendszer általi elhurcolás és megtorlás áldozatai Kárpátalján
14. A Szolyvai Emlékparkban feltüntetett azon nem kárpátaljai áldozatok, akiket a 4. Ukrán Front 0036. sz. rendelete alapján hurcoltak el
15. Szlovákia. Ung-vidék Nagykaposi járásához tartozó térség
Előszó
Amikor 1989-ben, a rendszerváltás előtt felvetődött, hogy annyi más térséghez hasonlóan végre Kárpátalján is létre kellene hozni egy központi emlékparkot, illetve emlékkomplexumot a II. világháborúban elesett katonák, az 1944-ben "malenkij robot"-ra hurcolt magyar és német katonaköteles férfiak, a sztálinizmus és a kommunista diktatúra áldozatai emlékére, felvállaltam a nevek összegyűjtését, az emlékmű-állítási, adatgyűjtési stb. akciók koordinálását.
A jelen kötet alapjául szolgáló, a fronton elesett, eltűnt, hadifogságba került és ott elpusztult katonák, munkaszolgálatosok, a szovjet katonai hatóság által "három napos munkára" elhurcolt civil áldozatok, a kárpátaljai magyar, ruszin és más nemzetiségű értelmiséget erősen megtizedelő koncepciós perek, kivégzések, szovjet munkatáborokban meghalt rabok (települési bontásban szereplő) névsorának összeállításához levéltári adatokat, dokumentumgyűjteményeket, a magyarlakta településeken felkeresett adatközlők, túlélők és hozzátartozók szóbeli közléseit és más forrásokat használtam fel.
A GUPVI és a GULAG lágereiből, az NKVD börtöneiből, az erőszakos kitelepítésből, az örökös száműzetésből soha haza nem tért civil internáltakról, a magyar katonákról szóló anyagokat, illetve a mártírok névsorát először 1990-1994 között a Miskolcon megjelenő Kárpátalja című hetilap közölte folytatásokban, falvankénti bontás szerint. A túlélők és a hozzátartozók valamennyi publikációra reagáltak, levelek tucatjait juttatták el hozzám, bennük a közlésekkel kapcsolatos kiegészítésekkel, visszaemlékezésekkel. Helytörténészektől és levéltárosoktól szintén értékes dokumentumokat kaptam, ezek felhasználásával került összeállításra a sztálinizmus kárpátaljai áldozatairól szóló első emlékkönyv, amely 1993-ban közreadásomban látott napvilágot. A kötet anyagának angol változata is elkészült, és felkerült egy kanadai honlapra. További felhívásunkra megmozdult szinte egész Kárpátalja magyarsága, a posta egyre-másra hozta a túlélők visszaemlékezéseit. Részben nekik is köszönhetően ebben a tárgykörben napjainkig több mint 40 kiadvány jelent meg.
Mivel a mártírok korábban összeállított listáját külön-külön, sok száz példányban kinyomtatott füzet tartalmazta, 2003-ban a Szolyvai Emlékparkbizottság titkáraként felhívással fordultam a kárpátaljai magyar és német lakossághoz, a túlélőkhöz, a lágerekben elpusztultak hozzátartozóihoz, a magyar, német és más civilszervezetekhez és a történelmi egyházak helyi vezetőihez, amelyben az alábbiakat kértem: "A sztálinizmus áldozatainak mellékelt listáját a helyileg illetékes polgármesterekkel és más civil szervezetekkel egyetemben ellenőrizzék le. Vegyék figyelembe a falvakban felállított emléktáblák feliratait, azzal egyeztessék az alábbi névsorokat. Külön sorolják fel és egészítsék ki a második világháborúban elesett magyar katonák névsorát is."
A csaknem másfél évig tartó névegyeztető akció eredményeként mindenütt pontosították a veszteséglistákat. Ezek alapján 2004. november 20-án, az elhurcolások 60. évfordulójának szentelt gyászszertartás keretében felavattuk 120 magyarlakta település emléktábláját a Szolyvai Emlékpark siratófalán. Ezek az emléktáblák több mint 5500 mártír nevét örökítik meg. A veszteséglistákat a későbbiekben könyvalakban is megjelentettük.
...
Ezúttal második bővített kiadásban megjelenő gyűjteményünkben közreadjuk a Szolyvai Emlékpark márványtábláira felvésett 479 település 11 564 áldozatának listáját, az itt szereplők dokumentáltan a II. világháború idején elesett és azt követően a szovjet GUPVI-GULÁG lágerekben meghalt magyar katonák, munkaszolgálatosok, valamint civil internáltak. Ebből 9426 áldozat 436 kárpátaljai település lakosa volt, így 4733 civil, 3905 honvéd és 738 munkaszolgálatos neve került megörökítésre.
2017-ben a veszteséglista bővült azon nem kárpátaljai személyekkel is, akiket a 4. Ukrán Front 0036. sz. rendelete alapján hurcoltak el a szolyvai gyűjtőtáborba. Ide sorolom Szabolcs-Szatmár-Bereg megye "Csonka-Beregként" közismertté vált 23 települését, és a "Tiszaújlak-Tiszabecs hídfő" térségének 3 községét, ahonnét 1939 áldozat neve vált ismerté. Felvettük a névlistába a szlovákiai Ung-vidék Nagykaposi járásához tartozó 17 falu 199 áldozatának nevét is, akiket szintén a fentebb említett rendelet értelmében hurcoltak el, és idegen földben nyugszanak.
Ezzel küldetésünket teljesítettük, 1989-ben kitűzött célunkat fokozatosan megvalósítottuk, hiszen az esztendők folyamán felépült a Kárpát-medence legnagyobb kegyeleti emlékhelye, ami az áldozatok szimbolikus nyughelyévé is vált. Úgy gondolom, hogy itt végre megnyugvást találhat a lelke azoknak a soha haza nem tért apáknak és fiúknak, akik a kegyhelyet gyakran felkereső hozzátartozók emlékeiben tovább élnek.