A Magyar Királyi Földtani Intézet és ennek kiállítási tárgyai
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
A MAGYAR KIR. FÖLDTANI INTÉZET ÉS ENNEK KIÁLLITÁSI TÁRGYAI
A GEOLÓGIA FEJLŐDÉSÉNEK RÖVID TÖRTÉNETE MAGYARORSZÁGON 1774-TŐL 1896-IG
A KIÁLLÍTOTT TÁRGYAK RÉSZLETES FELSOROLÁSA
I. rész
A) A bányászati és kohászati csarnokban (VIII/A csoport.)
a) Térképészeti munkák
B) Gyüjteménybeli tárgyak
I. Palaeontologiai és petrografiai gyüjtemények
II. Bányageologiai fölvételek
III. Gyakorlati geológiai gyüjtemények
IV. Iskolai gyüjtemény
II. rész. B. VI/17-ik alcsoport, mezőgazdasági csarnok
I. Térképek és szelvények
A) Általános érdekü
B) Vízügyek
II. Könyvek
III. Gyüjtemények
M. kir. földtani intézet agronom-geologiai osztálya
Talajvizsgálat
Előszó
A magyar kir. földtani intézet, melynek az 1896-iki ezredéves országos kiállitáson közszemlére bocsátott tárgyai a VI-ik és VIIIa., azaz a mezőgazdasági, illetőleg pedig a bányászati és kohászati csoportok csarnokaiban láthatók, Ő császári és apostoli királyi Felségének 1869. évi junius 18-án Schönbrunnban kelt legmagasabb elhatározása alapján szerveztetett, miután ezt megelőzőleg még 1868 julius havában Gorove István, akkori földmivelés-, ipar- és kereskedelemügyi m. kir. miniszter úr ő nagyméltósága által az országos földtani fölvételeket teljesen önállólag megkezdő magyar földtani osztály előzetesen fölállittatott, mely utóbbi tehát a későbbi intézet csirájának tekintendő. Első és főfeladata a magyar korona országainak részletes földtani átkutatása s az ez uton elért eredményeket úgy a tudományra nézve értékesiteni, mint a gyakorlati életnek hozzáférhetővé és használhatóvá tenni, működése ennélfogva két irányú.
...
Kiállitási tárgyaink közt a VIIIa. csoport csarnokában az 1 : 75,000 méretü, egymáshoz tartozó részletes lapok összeállitása által látjuk illustrálva az ország nagyobb területének, t. i. a krassó-szörényi középhegység és környező vidékének részletes geológiai térképét, a VI. csoport csarnokában pedig ugyancsak ily mértékben látható a talajtérkép Hajóstól Battonyáig.
Ez általánosabb, a rendszeres országos földtani fölvételekből folyó térképészeti működés mellett vannak azonban speciális irányú vizsgálatok is, s mint az ilyenek egyikét a földtani fölvételeket, különös tekintettel a bányászatra nevezhetem, melyeket első rendben az intézet bányafőgeologja van hivatva foganatositani.
E rendesen korlátoltabb területekre szoritkozó vizsgálatoknál a rendelkezésre álló lehető legnagyobb térképek használtatnak, minthogy itt a földtani részletezés különös tekintettel a bányászat igényeire foganatositandó. Az efféle fölvételeket kiállitási tárgyaink közt a VIII/a. csoportban két térkép által látjuk demonstrálva, melyeknek egyike a körmöczi bányavidék földtani térképe a telérek vonulatával, másika pedig a körmöczi bányavidék föltani térképe a Nándor altárna kitüntetésével.
...
Az országos földtani fölvételeknél begyüjtött kőzet és őslénytani tárgyak, valamint a különféle talajminták tudományosan feldolgozva az intézeti muzeumba kerülnek, hol okmányként őriztetnek, mert a földtani taglalás, mely térképeinken foganatosittatott, ezeken alapul.
E gyüjtemények hazánk földkérgének alkotását, az itt előforduló kőzeteket, talajnemeket, őslénytani tárgyakat, érczterületeink ásványait rendszeresen felállitva tárván elénk, ezek szintén úgy a tudományra, mint a gyakorlat tekintetében egyaránt fontosok.
A kapcsot, mely igy a kint a területeken végzett és muzeumokban folytatott munka közt létezik, szintén kifejezésre hozni kivánván, gyüjteménybeli kiállitási szekrényeinkben egyebek közt a VIIIa csoport csarnokában látható egy palaeontologiai suite, mely vonatkozik ama vidékre, melynek földtani térképét közszemlére bocsátva, láthatjuk ott térképeink közt "A Krassó-Szörényi Középhegység és környező vidékének részletes geológiai térképe 1:75,000" felirással.
...
Mint már fentebb emlitém, a m. kir. földtani intézet müködése két irányú s igy vannak muzeumunkban gyüjteményágak, melyek kizárólag a gyakorlati élet kivánalmainak szolgálni hivatvák, s ezek összességükben a gyakorlati geológia muzeumát képezik.
Itt sem lehetett szó összes ebbeli anyagunk kiállitásáról, inkább csak az intézet által ez irányban követett eljárás illusztrálására szoritkozhattunk.
E tekintetben láthatók kiállitott tárgyaink közt magyarországi diszitő- és épitőkövek megfelelő nagyságú mintákban, melyeken a különféle kőzeteknek a különböző megmunkálás iránt való viselkedése már megfigyelhető s a mint ezeket a m. kir. földtani intézet részben tagjai gyüjtései, részben ajándék utján beszerezte. Alig szükséges a nagy fontosságra utalni, melylyel e nyers anyag a gyakorlati életben bir. Nagy kincs az, melyet a természet e téren az egyes országoknak juttat s helyesen felismerve, kellően méltányolva és kizsákmányolva, gazdag kereset forrását képezi. A Szt.-István korona országai területén előforduló, gyakorlati szempontból figyelmet érdemlő összes idevágó anyagnak legalább fokozatosan való összegyüjtése és megismertetése képezi a m. kir. földtani intézet törekvéseinek egyik czélját.
Egy második gyüjteményben megismerkedhetünk az agyag-, üveg-, cement- és ásványfesték-iparnak szolgáló magyarországi nyers anyagok egy természetesen szintén csak kivonatos összeállitásával, a mint ilyféle anyagok részben szintén az intézet tagjainak begyüjtése, vagy mint felszólitásunkra beérkezett ajándékok kerültek gyüjteményeinkbe.
Nemzetgazdászati tekintetben nem csekélyebb ez anyagok fontossága, mint a fentebb emlitetteké s azért a hazai földtani intézet itt is teljes erejével iparkodik az e téren létező és mindinkább fejlődésnek induló iparágaknak előkésziteni a teret az által, hogy felkutatva hazánknak a mondott iparágakban értékesithető anyagait, ezeket az illetékes szakkörökkel megismertesse s ezek figyelmét az általuk esetleg még nem ismert előjövetelekre is irányozza. A megvizsgált és kiállitott hazai anyagok felléptét egyik kiállitott térképünk mutatja be.
Ezek után a VI-ik csoport csarnokában a térképeink alatt elhelyezett egyik szekrény tartalmára tekintvén, az intézet müködése egy harmadik ágával találkozunk, mely ugyan szintén legszorosabban áll kapcsolatban előbb megismertetett teendőinkkel, de az irodalom terére vezet bennünket, melyet különben már térképeinkkel is érintettünk.
Eltekintve azon kisebb vagy nagyobb megismertetések vagy értekezésektől, melyeket intézeti tagok egyéb folyóiratokban közölnek, a m. kir. földtani intézet, mint ilyen, rendesen négy közlemény sorozatban ismerteti meg közhasznú müködésének eredményeit, s ezek: 1. az Évi jelentések; 2. a közölt térképekhez szolgáló Magyarázó szövegek, melyek 1882. óta a "Magyarázatok a magyar korona országainak részletes földtani térképéhez" czim alatt jelennek meg egyidejüleg az illető térkép kiadatásával; 3. az Évkönyv; 4. a "Kiadványok".
...