---

Tartalom

BEVEZETÉS
A kutatás célkitüzései
A vizsgálat köre, mintavétele, módszere

I. NAPILAPOK, KÉPESLAPOK, FOLYÓIRATOK
A napilapolvasás aránya
Mit olvasnak a napilapokból?
Hetilap- és folyóiratolvasás

II. KÖNYVET OLVASÓK, NEM OLVASÓK, RENDSZERES OLVASÓK
Olvasás és szabadidő
A könyvet olvasók aránya és az olvasás gyakorisága
Összefüggések demográfiai tényezők és az olvasás gyakorisága között
Az iskolai végzettség
Nők és férfiak
A szakképzettség
Az életkor
A lakóhely
Családi állapot, szabadidő, továbbtanulás
Könyvolvasás és ujságolvasás
A nem olvasók

III. KÖNYV, KÖNYVTÁR, OLVASÁS
Magasabb müveltség, mint életcél
Mit vásárolna 200 forintért?
Vélemények a sok könyvü emberről
Könyvbeszerzési források
Kapcsolat az üzemi könyvtárral
A könyvtáros a különböző foglalkozásuak rangsorában
Az olvasmány, mint beszédtéma

IV. INDITÉKOK, CÉLOK, IGÉNYEK
A legutolsó olvasmány elolvasásának inditékai
A munkások müvészeti izlése
A munkások olvasási céljai, igényei
A szórakozás mint olvasási cél
Erkölcsi kérdésekkel kapcsolatos olvasási igény
Az olvasás mint aktivitás, kifelé fordulás és ismeretszerzés
Az önmagára ismerés mint olvasási igény
Boldogságkeresés, elvágyódás, menekülés
Olvasás presztizs célokból
Az olvasás mint alapvető emberi szükséglet
Nők és férfiak olvasási igényei
Különböző iskolai végzettségüek olvasási igényei
Különböző társadalmi rétegekhez tartozó rendszeres olvasók igényeinek összevetése
Előszeretetben részesitett olvasmányfajták
Előszeretetben részesitett olvasmányfajták és az olvasási igények
Előszeretetben részesitett olvasmányfajták és az olvasmányok kiválasztása

V. SZERZŐK, MÜVEK, MÜFAJOK
A legutoljára olvasott könyvek
Egyes szépirodalmi müvek olvasottsága, kedveltsége és hatásossága
A legkedvesebb olvasmányok
Régi, mai, magyar és külföldi szépirodalom
Lektür és nivós szépirodalom
Cselekmény és összefüggések
Izgalmas, érzelmes, humoros, romantikus müvek
Modern regények
Szocialista eszmeiségü müvek
Ismeretszerzési forrásul szolgáló szépirodalmi müvek
Nők és férfiak legkedvesebb olvasmányai
Különböző iskolai végzettségüek legkedvesebb olvasmányai
A legkedvesebb olvasmányok megoszlása konfliktus megoldási tipusok szerint
Egyes ismeretterjesztő müvek olvasottsága
Szakirodalom olvasás
Kielégitetlen igények

VI. ÉLMÉNYEK ÉS HATÁSOK
A legutoljára olvasott szépirodalmi müvek hatása
Értékes szépirodalmi müvek hatása
Az "Anna Karenina" és a "Rozsdatemető" befogadása

VII. IZLÉSSZINT ÉS AZ OLVASÁS FEJLETTSÉGI FOKA
Izlésvizsgálat öt vers befogadása alapján
Tiz regény rangsorolása értékük szerint
A munkás olvasók "minősitése" az olvasott müvek értéke alapján

ÖSSZEFOGLALÁS ÉS KITEKINTÉS
Felhasznált irodalom
A kérdőiv

---

Bevezetés

Olvasó munkás szobra az uj lakótelepen, a müvelődési ház kertjében és a Magyar Tudományos Akadémia előcsarnokában. A szobrok némelyike kissé sematikus, erősen idealizált, mint sok tekintetben a munkások olvasásáról alkotott képünk. Ez a tanulmány e téren szeretne hüségesebb képet, vagy inkább részletesebb tájékozódást elősegitő térképet adni. Térképünkhöz a tengerszintet és a főbb égtájakat az alábbiakban felvázolt - s a tanulmányban csak részben megválaszolt - néhány fontosabb kérdéssel adnánk meg.

A kultura demokratizálódása a feltörekvő osztályoknak uj, nagy lehetőségeket adott. A kiegyenlitődés irányába fejlődő müvelődési szerkezetben a munkásság kulcsfontosságu helyet foglal el, s a fejlődés tipikus példájának tekinthető, még akkor is, ha kiderül, hogy esetleg meglehetősen egyenlőtlen fejlődésről van szó. Kérdés, mivel felfelé és lefelé nyitott osztályról van szó, heterogénitása magyarázza-e az olvasással kapcsolatos magatartásának ellentmondásosságát is?

Ez a kétirányu nyitottság a müvelődés területén is sajátos középhelyet eredményez. A mutatószámok alapján az olvasásban is ez a réteg áll legközelebb, s méghozzá igen közel az országos átlaghoz. /Kérdés, hogy ez az olvasásban elfoglalt meglehetősen semleges - Berkesi-Jókai-Tolsztoj kémhatásu - középhely nem jelent-e békés eklekticizmust, Veres Péter szavaival, nem nekik való szellemi táplálékon vegetálást s nem jelenti vajon azt, hogy az olvasás, az egykori mozgalmi fegyver most az ártalmatlan szórakozás eszköze?

Feltételezzük, hogy ez a középhely nem jelenti a sajátos vonások teljes elmosódását, mint ahogy a felfelé és lefelé nyitottság sem jelent azért átjáróházat. Való igaz, hogy az olvasás tekintetében a munkások körében korántsem találhatók olyan markáns jegyek, mint például a parasztság körében, ahol domináns szerepe van a saját szükebb környezet, csoport, réteg, osztály iránti fokozott érdeklődésnek. Kérdés azonban, a munkások olvasási kulturájának nem egyik legspecifikusabb vonása éppen az ellentmondásossága? Kétségtelen, hogy a ma ismeretanyagának többé-kevésbé intenziv elsajátitása mellett igen feltünő a "más világ", a távolabbi, a régebbi iránti érdeklődés, de vajon ez egyértelmüen csak elfordulást vagy menekülést jelent?

Az ujratermelődő különbségek, melyek a kultura területén még élesebben jelentkeznek, mint az élet más szféráiban, a munkások körében is érzékelhetők. A müvelődés egyenlő lehetősége sok esetben nem jelent többet, mint a versenyzőknek az egyszerre rajtolás, s az azonos táv, de az edzési lehetőségek, a rutin, s a mindennapi élet más tevékenységeinek különböző előjelü és erősségü befolyásai már egészen különbözőek. A vezető beosztásu és értelmiségi szülők gyermekeinek 50 %-a, a segédmunkások gyermekeinek már csak 15 %-a ér el jeles eredményt a nyolcadik általánosban, s alakitja ennek megfelelően további életét, s kulturális fejlődését. A kapuk alul és felül nyitottak ugyan, de nem egyformán szélesre, az átrétegeződés lelassult. Mig az összes fogyasztás értékében csupán 60 %-os a különbség, az összes müvelődésre és szórakozásra forditott kiadás évi összege a termelő szövetkezeti tagoktól a vezető állásuak és értelmiségiek csoportjáig haladva Ötszörösére emelkedik, /a munkásoktól két, két és félszeresére/, a könyvre költött összegeknél harmincháromszorosára, /a munkásoktól számitva tizenöt - huszonötszörösére/. Kulturális vagyon szempontjából tehát még vannak milliomosok és koldusok. Kérdés, hogy a munkásság ezen a téren is középhelyet foglal-e el, s ha nem, melyik irányban történt az elmozdulás?

A munka és müvelődés társadalmilag meghatározott ellentéte ugy tünik, bizonyos mértékben napjainkig megmaradt, illetve ujratermelődött. Kérdés, a munkával szemben, abból kikapcsolódva, vagy attól menekülve olvas-e a munkás, vagy esetleg már a munka és müvelődés lényegében azonos vagy legalább is hasonló igényeket elégit ki?

A müveltségi szint mérésére az olvasás változatlanul alkalmas mércének bizonyul. A kulturális igényt kielégitő tömegközlési eszközökhöz kapcsolódó szabadidő tevékenységek között a tv és a szóbeliség reneszánsza korában is a leginkább előnyben részesitett, s a legnagyobb arányban ténylegesen előforduló olvasás intenzitása és az általános müveltség szintje között még mindig szoros összefüggés tapasztalható, tehát erről a részterületről még mindig igen jól lehet az egészre következtetni. Az egésszel kapcsolatos most felvetett kérdések mindegyikére nem kisérelünk meg választ adni, néhányukat csak érintjük, s mint további vizsgálati területeket jelöltük meg.

Néhány igen értékes részvizsgálat után - mint Mándi Péter és Szentirmai László kutatásai - 1968 őszén a Könyvtártudományi és Módszertani Központ a Szakszervezetek Országos Tanácsa kezdeményezésére, anyagi és erkölcsi támogatásával átfogó olvasáskutatást végzett a magyarországi ipari munkásság körében. A vizsgálat legfőbb célkitüzése a "Mennyit, mit és miért olvasnak a különböző koru, nemü, szakképzettségü, iskolai végzettségü, stb. munkások?" kérdés megválaszolása volt. Nem vállalhattuk ebben a vizsgálatban az olvasás és más kulturális tevékenységek kapcsolatának elemzését, még kevésbé az olvasás és az életmód sokszálu kapcsolatának szociológiai elemzését. Néhány mélyfurást végeztünk az olvasmányok hatása, valamint a munkás és a könyv, könyvtár, olvasás kapcsolata kutatásához. Végül kisérletet tettünk a munkás olvasóknak olvasmányaik alapján történő viszonylag homogén csoportokra való bontására.

Munkánkat, ha nem is nevezhetjük még olvasásszociológiai kutatásnak, ilyen szempontokat is figyelembe vevő, Ughy Jenő "1000 falusi lakós és a könyv" cimü munkájához hasonló, a napi munkájuk során az olvasással kapcsolatba kerülők számára remélhetően hasznos szempontokat nyujtó, eddig spontán megfigyeléseikhez esetleg mércéül szolgáló tanulmánynak szánjuk.

...

---