Schafarzik Ferenc
A magyar korona országai területén létező kőbányák részletes ismertetése
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Előszó Böckh Jánostól
Szerző bevezetése
ÁLTALÁNOS KŐZETTANI RÉSZ
Kristályos mészkő (fehér márvány)
Tömött mészkő
Durva mészkő
Mésztufa (Travertino)
Magnezit
Dolomit
Gipsz
Gránit
Szienit
Fonolit
Diorit és granodiorit
Kvarczporfir-porfir, kvarcztrachit (riolit, liparit)-trachit
Kvarczporfirit-porfirit, kvarczandesit (dáczit)-andesit
Agalmatolit
Diabáz, malafir, bazalt
Gabbro
Peridotit
Szerpentin
Kristályos palák
Steatit (szalonnás kő)
Agyagpala
Eruptiv kőzetek tufái
A kovasav kőzetei
Kavics, homok-konglomerát, homokkő
Irodalom
RÉSZLETES ADATOK A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TERÜLETÉN LÉTEZŐ KŐBÁNYÁKRÓL
Magyarország és Fiume
1. Abauj-Torna vm. (1-62)
2. Alsó-Fehér vm. (63-87)
3. Arad vm. (88-131)
4. Árva vm. (132-149)
5. Baranya vm. (150-222)
6. Bars vm. (223-240)
7. Bereg vm. (241-285)
8. Besztercze-Naszód vm. (286-298)
9. Bihar vm. (299-328)
10. Borsod vm. (329-409)
11. Brassó vm. (410-422)
12. Csik vm. (423-443)
13. Esztergom vm. (444-475)
14. Fejér vm. (476-521)
15. Fogaras vm. (522-528)
16. Gömör vm. (529-594)
17. Győr vm. (595-609)
18. Háromszék vm. (610-652)
19. Heves vm. (653-694)
20. Hont vm. (695-738)
21. Hunyad vm. (739-774)
22. Kolozs vm. (775-811)
23. Komárom vm. (812-821)
24. Krassó-Szörény vm. (822-916)
25. Liptó vm. (917-921)
26. Mármaros vm. (922--949)
27. Maros-Torda vm. (950-953)
28. Moson vm. (954-973)
29. Nagy-Küküllő vm. (974-982)
30. Nógrád vm. (983-1105)
31. Nyitra vm. (1106-1220)
32. Pest-Pilis-Solt vm. (1221-1303)
33. Pozsony vm. (1304-1381)
34. Sáros vm. (1382-1464)
35. Somogy vm. (1465)
36. Sopron vm. (1466-1491)
37. Szatmár vm. (1492-1532)
38. Szeben vm. (1533-1556)
39. Szepes vm. (1557-1580)
40. Szilágy vm. (1581-1619)
41. Szolnok-Doboka vm. (1620-1681)
42. Temes vm. (1682-1695)
43. Tolna vm. (1696-1698)
44. Torda-Aranyos vm. 1699-1709)
45. Trencsén vm. (1710-1805)
46. Turócz vm. (1806-1831)
47. Udvarhely vm. (1832-1841)
48. Ugocsa vm. (1842-1863)
49. Ung vm. (1864-1893)
50. Vas vm. (1894-1903)
51. Veszprém vm. (1904-1979)
52. Zala vm. (1980-2088)
53. Zemplén vm. (2089-2163)
54. Zólyom vm. (2164-2218)
55. Fiume (2219-2220)
Pótlások a magyar megyékhez (2221-2305)
Horvát-Szlavonországok
56. Bjelovar-Križevci (Belovár-Kőrös) vm. (2306-2318)
57. Lika-Krbava vm. (2219-2338)
58. Modruš-Rieka (Modrus-Fiume) vm. (2329-2369)
59. Pozega (Pozsega) vm. (2370-2390)
60. Sriem (Szerém) vm. (2391-2416)
61. Varaždin (Varasd) vm. (2417-2446)
62. Virovitica (Verőcze) vm. (2447-2455)
63. Zagreb (Zágráb) vm. (2456-2515)
Előszó
A hazai kőbányák szövegben és térképen való szakszerű megismertetését Böckh János, ministeri tanácsos úr, a m. kir. földtani intézet igazgatójának javaslatára még 1895-ben Tolnay Festetits Andor gróf, volt földmívelésügyi miniszter úr Ő Excellencziája tűzte ki egyik feladatává a m. kir. földtani intézetnek.
Az e munka megírásához szükséges kőzetanyagokat Ő Excellencziájának rendeletére a megyei közigazgatási hivatalok szerezték be és küldötték fel a földtani intézetnek mindazon adatok kiséretében, a melyeknek ismerete az érdekelt szakközönségre nézve fontosnak látszott. Ezek az adatok a következő kérdésekre felelnek meg:
1. A bányatulajdonos, esetleg a bérlő neve, lakása és a bánya megnyitásának éve?
2. A bánya helyének pontos leírása, annak a községtőli távolsága és fekvése a világtáj megnevezésével?
3. A termelt kövek átlagos és maximális nagysága, valamint az átlagos évi termelés mennyisége?
4. Nyers vagy faragott állapotban és miféle czélokra használtatott a bánya kőzete eddigelé?
Ezen az úton az ország minden részéből több száz ládával érkezett Budapestre a kőzetanyag, a melynek hitelességét a minden egyes darabon rajta volt hivatalos községi pecsét bizonyította. Ennek a rendkívül gazdag s azelőtt soha ily nagy számban egybe nem gyüjtött hazai kőzetanyagnak petrografiai szempontból való meghatározásával intézetünk mélyen tisztelt igazgatója alulírottat kegyeskedett megbízni, a mely bizalomért szabadjon Ő Méltóságának ezen a helyen is legmélyebb köszönetemet kifejezni.
A rengeteg anyag áttanulmányozása azonban sokkal hosszabb időt vett igénybe, semmint azt kezdetben hinni lehetett. S még inkább lassította, sőt időnkint teljesen meg is akasztotta a munka rendes folyását nemcsak a nyaranta megismétlődő fölvételi működés, továbbá más egyéb hivatalos kiküldetések és teendők, hanem főleg még a m. kir. földtani intézetnek sok idejébe került áthurczolkodása a stefánia-úti új otthonába is.
A mi ezek után az előttünk fekvő munka berendezését illeti: az két részből áll.
Az első rész kizárólag csak a hazai kőbányákban található kőzetek rövid petrografiai jellemzését tartalmazza, míg ellenben mindazon kőzetek, a melyek hazánkban eddigelé ismeretlenek, figyelmen kívül hagyattak. Ezért ez a rész általános kőzettani szempontból teljességre nem tarthat igényt, sőt továbbá már csak azon oknál fogva sem, mivel még a megismertetett esetekben is mindaz, a mi a nem szorosan szakpetrografus közönség előtt fölösleges és fárasztó részletezésnek tűnhetnék föl, szintén elhagyatott. Azokat, a kik a kőzettannal behatóbban és rendszeresen kívánnak foglalkozni, a ma már könnyen hozzáférhető, igen kimerítő szakirodalom tanulmányozására kell utalnunk.
A második rész betűrendben a magyar korona országainak területén létező kőbányák felsorolását tartalmazza s az egyes leírások folyószámai az első rész számaival egyeznek meg. Ennélfogva az első részben kőzetnemek szerint történik valamely lelőhelynek a kikeresése, míg a második rész vagy az első részben már megtalált szám alapján, vagy pedig a megye és a község neveinek fölkeresése nyomán közvetlenül és külön is használható.
A második részben a némely leírás végén zárójelek között látható jelzés, pl. (M. K. Á. II. 892) a kir. József-Műegyetem kisérleti állomásának közleményei I., II. és IV. köteteire utalnak, a melyekben a kitett folyó szám alatt az illető kőzet mechanikai vizsgálati eredményeit is megtalálhatjuk.
Az e munkához tartozó térkép 1 : 900,000-es mértékű alapon az egyes kőzetnemek előfordulásait színes jelekkel ábrázolja s külön színkulcsa lévén, minden további magyarázatot fölöslegessé tesz.
A dolog természetéből folyik, hogy míg az általános rész szövegében a rokon természetű kőzetek együtt lettek megbeszélve, addig a térképen fontosságukhoz mérten külön-külön jelekkel lettek feltüntetve. Igy pl. külön lettek megjelölve a porfirok és porfiritek, külön a kvarcztrachitok és trachitok és külön a dáczitok és andezitek; - úgy szintén külön-külön szerepelnek az eruptív kőzetek tufái, mint porfir tufa, mint trachit (riolit) tufa, mint dáczit és andezittufa és mint bazalttufa. Viszont néhány kisebb számban előforduló kőzet, mint pl. a diorit, a granodiorit, a diabáz, és a gabbro egyféle jelzést kaptak azon oknál fogva, nehogy különválasztásukkal a jelek sokféleségét túlságosan szaporítsuk.
Egyedül még csak azt kivánjuk megjegyezni. hogy némely megyében oly sűrűn láthatók a különböző színű kőbányajelzések, hogy térszűke miatt egyik-másik teljesen ki is szorult. Úgyszintén nincsenek a valamivel előbb elkészült térképre rávezetve azok a kőbányák sem, a melyeknek leírása csak pótlólag került a szövegbe. (381-391. old.)
...
Budapest, 1904 február havában
Dr. Schafarzik Ferencz