---

Tartalom

Előszó Böckh Jánostól
Szerző bevezetése

ÁLTALÁNOS KŐZETTANI RÉSZ
Kristályos mészkő (fehér márvány)
Tömött mészkő
Durva mészkő
Mésztufa (Travertino)
Magnezit
Dolomit
Gipsz
Gránit
Szienit
Fonolit
Diorit és granodiorit
Kvarczporfir-porfir, kvarcztrachit (riolit, liparit)-trachit
Kvarczporfirit-porfirit, kvarczandesit (dáczit)-andesit
Agalmatolit
Diabáz, malafir, bazalt
Gabbro
Peridotit
Szerpentin
Kristályos palák
Steatit (szalonnás kő)
Agyagpala
Eruptiv kőzetek tufái
A kovasav kőzetei
Kavics, homok-konglomerát, homokkő
Irodalom

RÉSZLETES ADATOK A MAGYAR KORONA ORSZÁGAI TERÜLETÉN LÉTEZŐ KŐBÁNYÁKRÓL
Magyarország és Fiume
1. Abauj-Torna vm. (1-62)
2. Alsó-Fehér vm. (63-87)
3. Arad vm. (88-131)
4. Árva vm. (132-149)
5. Baranya vm. (150-222)
6. Bars vm. (223-240)
7. Bereg vm. (241-285)
8. Besztercze-Naszód vm. (286-298)
9. Bihar vm. (299-328)
10. Borsod vm. (329-409)
11. Brassó vm. (410-422)
12. Csik vm. (423-443)
13. Esztergom vm. (444-475)
14. Fejér vm. (476-521)
15. Fogaras vm. (522-528)
16. Gömör vm. (529-594)
17. Győr vm. (595-609)
18. Háromszék vm. (610-652)
19. Heves vm. (653-694)
20. Hont vm. (695-738)
21. Hunyad vm. (739-774)
22. Kolozs vm. (775-811)
23. Komárom vm. (812-821)
24. Krassó-Szörény vm. (822-916)
25. Liptó vm. (917-921)
26. Mármaros vm. (922--949)
27. Maros-Torda vm. (950-953)
28. Moson vm. (954-973)
29. Nagy-Küküllő vm. (974-982)
30. Nógrád vm. (983-1105)
31. Nyitra vm. (1106-1220)
32. Pest-Pilis-Solt vm. (1221-1303)
33. Pozsony vm. (1304-1381)
34. Sáros vm. (1382-1464)
35. Somogy vm. (1465)
36. Sopron vm. (1466-1491)
37. Szatmár vm. (1492-1532)
38. Szeben vm. (1533-1556)
39. Szepes vm. (1557-1580)
40. Szilágy vm. (1581-1619)
41. Szolnok-Doboka vm. (1620-1681)
42. Temes vm. (1682-1695)
43. Tolna vm. (1696-1698)
44. Torda-Aranyos vm. 1699-1709)
45. Trencsén vm. (1710-1805)
46. Turócz vm. (1806-1831)
47. Udvarhely vm. (1832-1841)
48. Ugocsa vm. (1842-1863)
49. Ung vm. (1864-1893)
50. Vas vm. (1894-1903)
51. Veszprém vm. (1904-1979)
52. Zala vm. (1980-2088)
53. Zemplén vm. (2089-2163)
54. Zólyom vm. (2164-2218)
55. Fiume (2219-2220)
Pótlások a magyar megyékhez (2221-2305)
Horvát-Szlavonországok
56. Bjelovar-Križevci (Belovár-Kőrös) vm. (2306-2318)
57. Lika-Krbava vm. (2219-2338)
58. Modruš-Rieka (Modrus-Fiume) vm. (2329-2369)
59. Pozega (Pozsega) vm. (2370-2390)
60. Sriem (Szerém) vm. (2391-2416)
61. Varaždin (Varasd) vm. (2417-2446)
62. Virovitica (Verőcze) vm. (2447-2455)
63. Zagreb (Zágráb) vm. (2456-2515)

---

Előszó

A hazai kőbányák szövegben és térképen való szakszerű megismertetését Böckh János, ministeri tanácsos úr, a m. kir. földtani intézet igazgatójának javaslatára még 1895-ben Tolnay Festetits Andor gróf, volt földmívelésügyi miniszter úr Ő Excellencziája tűzte ki egyik feladatává a m. kir. földtani intézetnek.

Az e munka megírásához szükséges kőzetanyagokat Ő Excellencziájának rendeletére a megyei közigazgatási hivatalok szerezték be és küldötték fel a földtani intézetnek mindazon adatok kiséretében, a melyeknek ismerete az érdekelt szakközönségre nézve fontosnak látszott. Ezek az adatok a következő kérdésekre felelnek meg:

1. A bányatulajdonos, esetleg a bérlő neve, lakása és a bánya megnyitásának éve?

2. A bánya helyének pontos leírása, annak a községtőli távolsága és fekvése a világtáj megnevezésével?

3. A termelt kövek átlagos és maximális nagysága, valamint az átlagos évi termelés mennyisége?

4. Nyers vagy faragott állapotban és miféle czélokra használtatott a bánya kőzete eddigelé?

Ezen az úton az ország minden részéből több száz ládával érkezett Budapestre a kőzetanyag, a melynek hitelességét a minden egyes darabon rajta volt hivatalos községi pecsét bizonyította. Ennek a rendkívül gazdag s azelőtt soha ily nagy számban egybe nem gyüjtött hazai kőzetanyagnak petrografiai szempontból való meghatározásával intézetünk mélyen tisztelt igazgatója alulírottat kegyeskedett megbízni, a mely bizalomért szabadjon Ő Méltóságának ezen a helyen is legmélyebb köszönetemet kifejezni.

A rengeteg anyag áttanulmányozása azonban sokkal hosszabb időt vett igénybe, semmint azt kezdetben hinni lehetett. S még inkább lassította, sőt időnkint teljesen meg is akasztotta a munka rendes folyását nemcsak a nyaranta megismétlődő fölvételi működés, továbbá más egyéb hivatalos kiküldetések és teendők, hanem főleg még a m. kir. földtani intézetnek sok idejébe került áthurczolkodása a stefánia-úti új otthonába is.

A mi ezek után az előttünk fekvő munka berendezését illeti: az két részből áll.

Az első rész kizárólag csak a hazai kőbányákban található kőzetek rövid petrografiai jellemzését tartalmazza, míg ellenben mindazon kőzetek, a melyek hazánkban eddigelé ismeretlenek, figyelmen kívül hagyattak. Ezért ez a rész általános kőzettani szempontból teljességre nem tarthat igényt, sőt továbbá már csak azon oknál fogva sem, mivel még a megismertetett esetekben is mindaz, a mi a nem szorosan szakpetrografus közönség előtt fölösleges és fárasztó részletezésnek tűnhetnék föl, szintén elhagyatott. Azokat, a kik a kőzettannal behatóbban és rendszeresen kívánnak foglalkozni, a ma már könnyen hozzáférhető, igen kimerítő szakirodalom tanulmányozására kell utalnunk.

A második rész betűrendben a magyar korona országainak területén létező kőbányák felsorolását tartalmazza s az egyes leírások folyószámai az első rész számaival egyeznek meg. Ennélfogva az első részben kőzetnemek szerint történik valamely lelőhelynek a kikeresése, míg a második rész vagy az első részben már megtalált szám alapján, vagy pedig a megye és a község neveinek fölkeresése nyomán közvetlenül és külön is használható.

A második részben a némely leírás végén zárójelek között látható jelzés, pl. (M. K. Á. II. 892) a kir. József-Műegyetem kisérleti állomásának közleményei I., II. és IV. köteteire utalnak, a melyekben a kitett folyó szám alatt az illető kőzet mechanikai vizsgálati eredményeit is megtalálhatjuk.

Az e munkához tartozó térkép 1 : 900,000-es mértékű alapon az egyes kőzetnemek előfordulásait színes jelekkel ábrázolja s külön színkulcsa lévén, minden további magyarázatot fölöslegessé tesz.

A dolog természetéből folyik, hogy míg az általános rész szövegében a rokon természetű kőzetek együtt lettek megbeszélve, addig a térképen fontosságukhoz mérten külön-külön jelekkel lettek feltüntetve. Igy pl. külön lettek megjelölve a porfirok és porfiritek, külön a kvarcztrachitok és trachitok és külön a dáczitok és andezitek; - úgy szintén külön-külön szerepelnek az eruptív kőzetek tufái, mint porfir tufa, mint trachit (riolit) tufa, mint dáczit és andezittufa és mint bazalttufa. Viszont néhány kisebb számban előforduló kőzet, mint pl. a diorit, a granodiorit, a diabáz, és a gabbro egyféle jelzést kaptak azon oknál fogva, nehogy különválasztásukkal a jelek sokféleségét túlságosan szaporítsuk.

Egyedül még csak azt kivánjuk megjegyezni. hogy némely megyében oly sűrűn láthatók a különböző színű kőbányajelzések, hogy térszűke miatt egyik-másik teljesen ki is szorult. Úgyszintén nincsenek a valamivel előbb elkészült térképre rávezetve azok a kőbányák sem, a melyeknek leírása csak pótlólag került a szövegbe. (381-391. old.)

...

Budapest, 1904 február havában
Dr. Schafarzik Ferencz

---