Tartalom

Bevezetés

Taritzky Ferencz siketnéma-tanító és Scherer István, siketnéma-tanítógyakornok urak most elégülten dörzsölgetik kezeiket. Kiadták ellenem "Válasz"-ukat.

"Megadtuk a papnak; nem lesz belőle director soha ez életben."

Ezt mondogathatják. E gonosz eshetőség okozta nálok a páni félelmet. Mert hiszen nyilt titok a mi intézetünkben, hogy Taritzky úr akkor, amikor tanulmányomat neki és a többi colléga uraknak átadtam, még azon órában így korteskedett ellenem:

"Ne engedjük, hogy a pap kiadhassa nyelvtanát, mert director lesz belőle."

Gyakornokunk, Scherer Istvan úr pedig nekem később egész naivitással, de ugyancsak kihívó modorban elmondotta, hogy nekik nem tetszik az a mód, amelylyel művemet kiadtam.

Hogy mi nem tetsző van abban a módban, melylyel én könyvemet, mint bármely más író, legjobb belátásom szerint megírtam, kinyomattam és a többiek között kedveskedésül nekik is átadtam: ezt én akkorában eszemmel fölérni képes nem voltam; de a titok nyilvánossá levése után velem együtt ki ne értené?

Ime ez az ok, mely eme két ellenfelemet eddig annyi kudarcnak birtokába juttatta és ugyancsak ez oka az ő "Válasz"-uk megszülemlésének is.

Velök szemben a generálisság ellen tiltakoznom annyi volna, mint nekik, miután a szerénységet híre után sem ismerik, szarvakat adnom.

De nem is szükséges eme tiltakozás, főleg, ha kimutatom és bebizonyítom, hogy különb közkatona vagyok, mint ők.

Ennek a bizonyitása pedig nemis olyan nehéz, amilyennek ők hiszik. Hiszen ők magok szolgáltatják nekem "Válasz"-ukban a legkapósabb érveket, következetlenségükkel és iskolázatlanságukkal a legdöngetőbb fegyvereket; de magát az alkalmat is a directorsághoz, minden áron reclamot csinálván nekem és igy a figyelmet felhiván az én munkálkodásomra.

De az igazság kivánja, hogy kijelentsem, miszerint a directorság eddig még képzeletben sem hatott zavarólag az én jó álmaimra; ők azonban a "Siketnémák nyelvoktatása" czimű, de azt épen nem tárgyaló "Válaszukban" a 24. lapon nagy szerényen kiérvelik azt, hogy tulajdonkép a siketnémák nevelésére az ő képzettségök, t. i. a praeparandistaság bír legtöbb garantiával, amiből az övékhez hasonló finesse-szel nagyon könnyen ki lehetne következtetni, hogy tehát: a directorságra is.

...