---

Tartalom

Előszó

ESKÜVŐK ÉS LAKODALMAK A 20. SZÁZAD ELSŐ FELÉBEN
A falu és a családok szociális helyzete
A párválasztás
Az ismerkedés és a kapcsolatok kialakulásának alkalmai
A kiválasztás
A házasságkötés helyzete
Háztűznéző és leánykérés
A kézfogó, az eljegyzés
Az anyagi biztonság
Előkészületek az esküvőre
Az esküvő fő szereplőinek kiválasztása
A zenészek kiválasztása és lefoglalása
A viselet, az öltözködés megválasztása
A meghívás
A násznép
Az esküvő
A házasság törvényessége, az anyakönyvezés
Az esküvő tartalma és jellemzője
Kikérés és búcsúztatás
A nászmenet
A kíváncsiskodók, a "lesisek"
A polgári és az egyházi esküvő
A nászmenet visszatérése, és belépés a lakodalmas házba
A lakodalom
A lakodalom helye
Előkészületek a lakodalmi vacsorához
Az asztalhoz ültetés, a vacsora
Az ételek sorrendje és beköszöntése
Vacsora utáni játékos pénzszedés
A menyecsketánc és az ajándékozás
Éjfél utáni vacsora
Vacsora utáni játékok
Két esküvő története
Zsinkai Lajos-Visnyei Mária esküvője
Györkös István-Háncs Mária esküvője

ESKÜVŐK ÉS LAKODALMAK A SZÁZAD MÁSODIK FELÉBEN
Új gazdasági-társadalmi viszonyok születése és hatása
A párválasztás szélesedése
A párválasztás új dimenziói
A házasságkötés helyzetének alakulása
A leánykérés és az eljegyzés egyszerűsödése
Előkészületek az esküvőre
A kiadások megbeszélése
A vagyoni viszonyok rendezése
A meghívás új módja
Az esküvő változásai
A menyasszonyi ruha és a vőlegényi öltöny változása
A koszorúslányok és a gyerekek szerepének visszatérése
Az esküvői menet és új módjai
A polgári házasságkötés ünnepélyessé tétele és rítusai
Az egyházi esküvő
A kéthelyszínes esküvők
A lakodalom
Új és különböző helyszínei
A zenészek
A verses köszöntés, az első vőfélyi szerep visszahozása
Az esküvői ceremónia rendje
A vacsora
A menyecskeruha és az újember öltözetének változása
A menyecsketánc
Az ajándékozás
A vacsora utáni új éjszakai játékok
Az esküvő és a lakodalom megörökítése
Egy lakodalom 2002-ből
A lakodalmi vacsora
Az esküvő költségei
A nászajándék
Szóbeszéd az "álomesküvőkről"

KÜLÖNÖS ESKÜVŐK, LAKODALMAK
Katonatiszti esküvő
Távházasság
Esküvő a hajón
Délutáni kerti parti

Forrás

---

Előszó

A házasság, az esküvő oly jelentős, és egyben annyira különös esemény is az életben, hogy annak ünnepi megtartása - valamilyen vonatkozásban - témaként megtalálható minden nép irodalmában, művészetében.

Történetek vannak róla a Bibliában (A kánai menyegző), a regényekben (Mikszáth Kálmán: Különös házasság), a drámákban (Sütő András: A szuzai menyegző), az operákban (Smetana: Az eladott menyasszony), az operettekben (Offenbach: Eljegyzés lámpafénynél), a musicalekben (Jerry Bock-Sólem Aléchem: Hegedűs a háztetőn), a komédiákban (Shakespeare: A makrancos hölgy), a táncjátékokban (Rábai Miklós: Ecseri lakodalmas), sőt még festményeken (Bruegel: Parasztlakodalom) is megjelenítik. Rendkívüli beállításaival meg különösen kedvelt témája a vígjátékoknak, a kabaréknak, a vicceknek.

Ez a könyv az ezer lakosú dél-balatoni kis falu, majd az ötezer lakosúvá nőtt századvégi kisváros, Fonyód boldogságra vágyó fiataljainak esküvőjét és lakodalmát, közös életük indulásának ünnepét mutatja be.

Mivel e fontos családi esemény fonyódi feltárása és leírása még nem történt meg, célul tűztem kutatását. Kerestem, hogy az elmúlt 100 esztendő nemzedékeinek életében, amikor a legellentmondásosabb ideológiák mentén volt két világháború, 1945 után lett egy új társadalmi rend, majd 1990 után további rendszerváltozás, hogyan alakult a családok, különösen a fiatalok anyagi helyzete, szemlélete, erkölcse. Kerestem, hogy a változó életviszonyoknak milyen hatása volt a házasságra és a vele együtt járó ünnepi eseményre, az esküvőre.

De, hogy minderről még gazdagabb legyen az ismeret, kerestem hozzá azt is, miként történt a párválasztás, hogyan érkeztek el a fiatalok az esküvőig.

Az elbeszélők úgy mondják, hogy régen is, de ahogy már az 1900-as évektől jól ismerik a falut, a fonyódiak számára mindig nagyon fontos volt a család. A család jelentette számukra a nehéz munkában és a szegényes életükben egyaránt a biztonságos megélhetést. Úgy tartották, hogy a jobb jövőt csak a család teremtheti meg az utódokban, csak a család biztosítja az egymásról való gondoskodást, munka után a nyugodt pihenést, a testi-lelki megújulást. Emiatt a házasságnak nagy jelentőséget tulajdonítottak. Mivel a család - a régi fonyódiak felfogása szerint - házassággal jön létre, ebből következően, még ha adódtak is anyagi gondok, még akkor is, áldozatok árán is, de esküvőt és lakodalmat mindig tartottak.

Ez a családi erkölcsi felfogás aztán beleívódott a gyerekekbe is. Voltak ugyan mindig leányok és legények, inkább a módosabb családokban, akik nem mentek férjhez, akik nem nősültek meg, de a század bármelyik időszakát tekintve, számuk elenyésző volt.

Hogy nagyon régen, vagy még 1900 táján is milyen volt ez a fontos családi ünnep, hogyan készültek fel rá, hol és hogyan tartották meg, nem teljesen ismert, mert róla írások, képek nem kerültek elő, és az idősektől erről elbeszélt történet is kevés maradt fenn. A talált legrégebbi esküvői kép 1912-ből való. Az pedig, hogy milyen lakossági, közösségi élethelyzetek voltak, hogyan jöttek létre a házasságok, hogyan történt a családalapítás, milyen volt az esküvő, a lakodalom, az meg igazán csak az 1920 utáni időtől ismert.

Azt tudjuk, hogy a lakosság szociális és kulturális életkörülményei a század első két évtizedében semmit sem változtak, ezért feltételezhető, hogy az esküvői és lakodalmi szokások is ugyanazok voltak, mint a későbbiek.

A kutatott 100 év oly hosszú idő, hogy mindezt egyes családoknál több generáció életéből is be lehet mutatni. Ezek a négy, a három (nagyszülő-gyerek-unoka) vagy a két generáción belüli (szülő-gyerek) családi összetartozások a képek alatti nevekből felismerhetők.

E családi nagy ünnepről sok fényképet mellékelek, hogy a leírás képi bemutatása mellett arcukkal is őrződjenek meg, milyenek voltak az elmúlt száz évben a fonyódi menyasszonyok és vőlegények, milyenek voltak a fonyódi emberek, a nők, a férfiak, a gyerekek.

A leírást és a képi bemutatást a 2007. évvel zártam le.

Németh Ernő

---