Németh Ernő
Új Fonyód születése
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
Bevezetés
A KÖZIGAZGATÁS ÁTALAKÍTÁSA
A tanácsrendszer bevezetése
A megyei tanács megalakulása
Fonyód járási székhely lett
A járási tanács megalakulása
A végrehajtó bizottság szervezeti rendszerének kialakítása
A járási hivatal elhelyezése
A járási tanács személyi állományának kiválasztása
A járási intézmények létrejötte és elhelyezése
A járási tanácsi intézmények létrehozása
Járási Testnevelési és Sportbizottság
Járási Könyvtár
Járási Művelődési Ház
A járási tanács és végrehajtó bizottságának alakulása 1954-től 1960-ig
Beiskolázás és államigazgatási vizsga
Változás és stabilitás a tanácson
A járási intézmények dolgozóinak letelepítése
A járási tanács "kulturális hagyatéka”
A GAZDASÁG HELYZETE ÉS ALAKULÁSA
Új munkahelyek teremtése
Mezőgazdasági és ipari üzemek létesítése
Üdülők nyitása
A LAKOSSÁG SZÁMÁNAK NÖVEKEDÉSE
A betelepülés és következményei
A népesedés alakulása
A KÖZOKTATÁS ÁTALAKULÁSA ÉS BŐVÜLÉSE
Az általános iskola kialakulása és kiteljesedése
A katolikus elemi népiskola és polgári iskola átalakítása
Az Állami Általános Iskola megteremtése
A nyolcosztályos állami általános iskola kiépülése
Állami tanulóotthon létesítése
Az oktatás további szakasza
A tanári utánpótlás megteremtése
Az oktatás fejlődésének új szakasza
Az oktató-nevelőmunka helyzete és fejlesztése
Az iskola és a szülők kapcsolata
A pedagógusok politikai felkészítése
A pedagógusok szakmai önképzése és továbbképzése
Az oktatás-nevelés felügyelete
Az iskola pedagógusai, mint szakmai vezetők
Az iskolai kulturális élet újjáélesztése
Iskolaépítés
Napközi otthon létesítése
Továbbképző iskola bevezetése
A gimnázium megszületése
Igények, előzmények
A döntés
A gimnázium indulása, a beiskolázás
A gimnázium felépítése
A tanulólétszám alakulása
Az oktatás feltételeinek megteremtése
Az oktatás-nevelés tartalmának kialakítása
Kapcsolat a szülőkkel
Az első érettségi vizsgák
Továbbtanulás, felsőfokú intézményekbe való jelentkezés
A tanulás tisztelete, a kiválók megbecsülése
A gimnázium, mint munkaadó
A tanári kar kialakulása
Gimnáziumi diákotthon létesítése
Az iparitanuló-képzés megteremtése az új járásban
A kisipar újjáéledése, a szakmunkás-utánpótlás szükségessége
A tanoncoktatás reformja
Iparitanuló-iskola létrehozása a fonyódi járásban
A beiskolázás
A képzés tartalma
Változás az iparitanuló-képzésben
A helyiipari iskola áthelyezése Fonyódra
A szakmunkástanuló-képzés folytatódása
A fonyódi tanulók szakipari pályaválasztása
Tanulmányi helyzet
A képzési rendszer továbbfejlesztése
Az iskola tanárai és szakoktatói
Zeneiskola létesítése
Előzmények gyökerek
A zeneiskola megszervezése és indulása
Az oktatási és a művelődési intézmények dolgozóinak letelepítése
AZ ISKOLÁZOTTSÁG HELYZETE ÉS VÁLTOZÁSAI
A tanulás helyzete a Horthy-korszakban
A falu értelmiségi helyzete
Továbbtanulás az új társadalmi rendszerben
A felnőttoktatás rendszerének kialakítása
Dolgozók Iskolája és osztályozó vizsgák az általános iskolában
Középiskolai levelező oktatás beindítása a gimnáziumban
Fonyód kiemelkedő személyiségei
Dr. Németh Zsolt
Dr. Takács Erzsébet
Baricz Katalin
A KÖZMŰVELŐDÉS FELTÉTELEI
Az intézményi ellátottság helyzete
Kultúrház
Mozi
Szabadtéri színpad
Huszka-emlékszoba
AZ ELLÁTÁS ÁLLAPOTA
A kereskedelem
Az üzlethálózat helyzete és fejlesztése
Az áruellátás és árak
A vendéglátás
A vendéglátó-helyek helyzete
Új vendéglátóegységek létesítése
Az éttermi árak
AZ ÉLETMÓD ÉS AZ ÉLETSZÍNVONAL VÁLTOZÁSAI
Fizetések, munkabérek
Emelkedő életszínvonal
A takarékosság lehetősége és formái
A békekölcsön
A magántakarékosság
A tanulók takarékossági mozgalma
Az idegenforgalom
A belföldi idegenforgalom viszonyai és átalakulása
Bekapcsolódás a fizetővendéglátásba
A külföldi utazás kezdetei
Szervezett csoportos utazás a szocialista országokba
Egyéni utazás Nyugatra
Az otthonteremtés és a nyaralóépítés fellendülése
Parcellázás, telekvásárlás
Az építkezés
A lakások korszerűsítése
A fuvarozás
Új fogyasztói igények és kielégítésük
Rádió
Televízió
Motorkerékpár
Autó
Telefon
Vízi járművek
ZÁRSZÓ
Forrás és irodalom
Előszó
Fonyódnak nemcsak a régmúltbeli, de újkori története is elég jól ismert. Ennek ellenére vannak még bizonyos időszakai, amelyek alapvetően határozták meg fejlődését, de történeti feldolgozásuk még nem, vagy csak részben történt meg. Ilyen (nem pontosan körülhatároltan) az 1950-1970 közötti húsz év, annak közigazgatási, művelődési és gazdasági eseményei, amelyek alapjai lettek felemelkedésének, nagyközséggé, majd várossá alakulásának, amelyek egyben emelkedő pályára állították a lakosság életét is.
Csak néhány a kor nagyon jelentős és még ismeretlen kérdései közül: Hogyan lett Fonyód járási székhely? A tanácsrendszer bevezetésével milyen feladatokat kellett megoldani a járási tanácsnak, és az hogyan működött?
Hogyan fejlődött és teljesedett ki a község iskolarendszere, amely által területi oktatási központ, "iskolaváros” lett? A katolikus elemi népiskolából és a polgári iskolából hogyan alakult ki a nagyon fontos oktatási alapintézmény, a nyolcosztályos állami általános iskola? Milyen körülmények között született meg a gimnázium, és hogyan indult meg fejlődése? Az új fonyódi járásban hogyan kezdődött a szakmunkástanuló-képzés? A két középiskola milyen hatással volt a fonyódi tanulók továbbtanulására, pályaválasztására? Hogyan született meg a zeneiskola?
Hogyan lett a községnek új intézményként könyvtára, és az hogyan fejlődött járási könyvtárrá?
Az új, a magasabb szintre emelkedett közigazgatási és művelődési viszonyok milyen eredményeket hoztak a község értelmiségének kialakulásában, a tanulók és a dolgozók továbbtanulásában, a lakosság iskolázottsági és műveltségi helyzetének emelkedésében?
A gazdasági változások folyamán létrejött sokféle munkahely következményeként hogyan ment végbe a lakosság számának gyors és nagyarányú növekedése?
Az újjászületett idegenforgalom során hogyan épült be sok család életébe új vállalkozásként a szálláskiadás, a vendégfogadás? Hogyan jelent meg az életformában a külföldi utazás?
A fejlődő gazdasági, idegenforgalmi és kulturális viszonyok hatására hogyan növekedett a lakosság életszínvonala, hogyan változott életmódja, életminősége? Hogyan tudott sok család, köztük fiatal házasok is, sok esetben szinte a "nincstelenségi helyzetből” családi házat építeni, majd hogyan lett a szobákban a "vágyálmokból” valóságként új bútor, televízió, a garázsokban motorkerékpár, autó?
E sok válaszra váló kérdés szükségessé tette a korábbi kutatómunka folytatását. Ennek eredménye ez a könyv. Dokumentumok adataival és az események szereplőinek mint tanúknak elbeszélései alapján igyekszik választ adni a jelzett, még ismeretlen kérdésekre, vagy kiegészíteni a már részben ismert történéseket.
Németh Ernő