---

Tartalom

1. A KUTATÁS CÉLJÁRÓL ÉS MÓDSZERÉRŐL
1.1. A kutatás célja
1.2. Kutatási témák és módszerek

2. A REGÉNY SZAKMAI RECEPCIÓJA, KULTUSZA ÉS KANONIZÁCIÓJA
2.1. Áttekintő kép
2.2. Értelmezési keretek: a regény szakmai recepciója, kultusza és kanonizációja
2.3. Az Ottlik-kultusz
2.4. Az Iskola a határon kanonizációja a tankönyvekben

3. A REGÉNY HOZZÁFÉRHETŐSÉGE ÉS OLVASOTTSÁGA
3.1. Hozzáférhetőség
3.2. A regény olvasottsága 1968-ban és 1973-ban könyvtárhasználók körében
3.3. A regény olvasottsága 1999-ben és 2000-ben

4. OLVASÓI HORIZONT
4.1. Ottlik ismertsége
4.2. Az olvasói beállítódásnak a regény befogadása szempontjából kedvező volta
4.3. Az értékrend

5. OLVASÁSI FOLYAMAT
5.1. A mű-befogadó viszony
5.2. Az élmény alakulása
5.3. A megértés alakulása
5.4. A szereplőkhöz való viszony alakulása
5.5. Az értelmezés alakulása
5.6. Összegzés

6. A REGÉNY FOGADTATÁSA ÉS HATÁSA
6.1. Általános benyomások
6.2. Elfogadás és elutasítás
6.3. Hatás
6.4. Rokonszenvezés és azonosulás a szereplőkkel

7. A REGÉNY ÉRTELMEZÉSE
7.1. Átfogó értelmezések
7.2. A felkínált értelmezések megítélése
7.3. Szövegrészletek értelmezése

8. A REGÉNY ÚJRAOLVASÁSA
8.1. Mindennapi tapasztalatok
8.2. Olvasáslélektani tapasztalatok
8.3. Jauss modellje
8.4. Az Ottlik-regény újraolvasás-vizsgálatában alkalmazott módszerek
8.5. Az általános benyomások változása
8.6. A regény fogadtatásának, hatásának és értékelésének változása
8.7. A szereplők megítélésének változása
8.8. A "makró-szintű" értelmezések változása
8.9. A "mikro-szintű" értelmezések változása
8.10. Összegzés

9. ÖSSZEGEZÉS ÉS KITEKINTÉS
9.1. Az értékelést, hatást és értelmezést befolyásoló tényezők szerepe az Iskola a határon befogadásában
9.2. Az Iskola a határon és az "átlagolvasó"
9.3. A vizsgált csoportok befogadói viselkedésének sajátosságai
9.4. Sajátos olvasási beállítódással jellemezhető csoportok vagy értelmező közösségek
9.5. Kitekintés

10. FELHASZNÁLT SZAKIRODALOM

11. FÜGGELÉK
11.1. Kérdőív Ottlik Géza Iskola a határon c. regénye befogadásának vizsgálatához
11.2. Kérdőív a befogadás folyamatának vizsgálatához

READER ON THE FRONTIER
Research of the reception and recipience of School on the horizon. Summary...

---

Bevezető

Az irodalmi művel találkozó olvasó határhelyzetbe kerül: amikor olvas, kilép a napi rutinból, kikapcsolódik, s lehetőséget kap arra, hogy átlépjen egy másik világba, egy másik dimenzióba, ami korántsem mindig történik meg: a határhelyzetbe kerülésből - ez minden olvasni tudó ember számára adva van - még nem következik a határ átlépése. Ennek a határhelyzetnek a tanulmányozására ez esetben az Iskola a határon című Ottlik-regény olvasásának szociológiai- szociálpszichológiai vizsgálata adott alkalmat. A cím azt is sugallhatja, hogy Ottlik könyvének befogadása különös helyzetbe hozná olvasóit. Bár ezzel is lehet számolni - vagyis azzal, hogy ez a határhelyzet mennyiben tér el más efféle határhelyzetektől -, könyvem egyfelől arról szól, mi is történik az irodalmi mű és olvasója között az olvasás határhelyzetében, másfelől pedig az Ottlik által ábrázolt határhelyzetnek befogadásáról (fogadtatásról, értelmezéséről és hatásáról).

Annak a feltétele, hogy az olvasó át is léphesse a határt, az ember "határeset" természetében van adva, akit a filozófus joggal nevez két lábon járó szárnyatlan angyalnak. Az ember azzal, hogy tudatára ébredt, már túl is emelkedett önmagán és azon a közvetlen valóságon, amelyben él, vagyis transzcendálásra, azaz másik világokba való átlépésre képes. Ez az "excentrikus lény", ahogyan H. Plessner nevezi, "ott áll, ahol áll, s ugyanakkor nem áll ott, ahol áll" (Plessner, 1965:342).

Az irodalmi mű is határhelyzetű: az itteni, a hétköznapi nyelvből építkező nyelven szólaltatja meg az odaátot, egy (szociológiai és filozófiai értelemben is) másik világot, amelynek a teljességre és egészségre utaló töredékessége, vagyis szimbolikus volta (Bonyhai, 1995) kiegészítheti részlegességünket, s megszólíthatja bennünk a megelőlegezett személyt. Aki képes élni az átlépés lehetőségével. Mint az irodalmi mű és az olvasó kapcsolatát vizsgáló kutató, azt tapasztaltam, hogy az az olvasó képes átlépni, s gazdagodva, személyében továbbépülve visszatérni a mindennapok világába, aki már valamennyire gyakorlott az átlépésben. Ez pedig azt jelenti, hogy ennek a "transzcendens eseménynek", vagyis az irodalmi mű és az olvasó találkozásának lélektani és szociológiai feltételei is vannak, és attól függően, hogy kik milyen életvilággal, élményekkel, tapasztalatokkal, olvasottsággal, olvasói elvárásokkal és olvasási stratégiákkal próbálkoznak az átlépéssel, sokféleképpen alakulhat a "ráolvasás" kimenetele. Az olvasó és az irodalmi mű (amelyet ez esetben az egyik legjobb magyar regény, Ottlik Géza Iskola a határon című regénye képvisel) találkozása ugyanis kétféle értelemben is "ráolvasás" formájában történik. Nem csak oly módon, hogy az olvasó befogadja a "ráolvasott" varázsigét, hanem úgy is, hogy maga az olvasó "ráolvas" a mű szövegére (a varázsigére), s az olvasat, ez a társszerzős alkotás személyét gazdagíthatja. Ez a "csoda" teljességében leírhatatlan, de mivel mindkét fél (a mű és az olvasó) ebbe (a leírható) a világba is beletartozik, lélektani és szociológiai megközelítésű vizsgálódással ez a "csodás" történés részlegesen rekonstruálható és magyarázható, ugyanis az átlépő és az odaátról (a "színeváltozás" magaslatáról) visszaérkező olvasó kellő türelemmel, tapintattal és furfanggal kikérdezhető. Ezzel próbálkozom ismét, s arra kérem könyvem olvasóit, hogy segítsenek értelmezni ezeket az élménybeszámolókat.

---