---

Tartalom

Előszó
Margit-sziget története
A premontreiek monostora
Cisterciták
A premontrei monostor romjainak ismertetése
A nyárilak előtti sétány
Boldogasszony-apáczák monostora
Béla király családja Clissába, utóbb Vegliába menekül
A szigeti apáczák iránti rokonszenv nyilvánulása
Margitnak házassági ajánlatok tétetnek
Margit apáczává szenteltetik
IV-ik Béla István fiával háborut visel
Az ország belviszonyai Margit kedélyét halálosan megsebzik
Béla uralkodásának végnapjai, halála és sirja
Kérelmezések a romai szent széknél, hogy Margit a szentek sorába felvétessék
V-ik István rövid kormánya, halála és margit-szigeti sirja
A sziget Margit halála után
A margit-szigeti Boldogasszony-monostornak pusztulási korszaka, s az apáczák vándorlása
Szent Margit teste
A Budára visszaköltözés története
A margit-szigeti apácza-kolostor romjainak ismertetése
Az 1838-ki vizár után fölfedezett ereklyék
Kinek kell a fölfedezett ereklyéket tulajdonitani
IV-ik Béla magyar király nemzedék-fája
A domokosiak lakháza
Minoriták
Szent-Pál helysége Margitszigetén
Az esztergomi érsekség vára
Meleg források
A keresztesek háza, s a vendégek laktanyája
Befejezés

---

Előszó

Radványi Imre hazánkfia az utóbbi időben több évet töltvén Margit szigetén, itteni tartózkodása közben szebb és üdvösb foglalkozást alig választhatott volna, mint midőn azt határozá el, hogy a nevezetes emlékezetü sziget egykori történetére vonatkozó, s részint okleveleken, részint hagyományokon, részint végre a fönmaradt rom-emlékeken alapuló adatokat összegyüjtse, s emlékiratba foglalja.

Érdemes hazánkfia e dolgozatának átvétele s kiadatása végett a Szent-István-Társulatot kérte föl. Az igazgató választmány a birálók részéről érdekesnek talált müvet tiszteletdij mellett elfogadván, azt a társulat szelleme- s czéljának megfelelő módositásokkal, és a latin idéztek magyaritásával - mi Török János választmányi tag közremüködése által teljesittetett is - kiadatni elrendelte, hogy igy, mig egy részről az irói munkásság iránt viseltető tiszteletét s annak támogatására hivatásszerü készségét tanusitja, más részről annak is egyuttal bizonyságát adja, milly örömest nyujt a tisztelt közönségnek olly olvasmányt, melly azon dicső kor emlékezetét örökiteni törekszik, midőn az egyesült vallásos és hazafiui érzelem a magyar nemzet erkölcsi erejét sokszorozva, egyszersmind a közhasznu áldozatoknak kimerithetlen forrása, s országos érdekü müvek- és intézeteknek csüggedetlen alkotója volt.

Midőn tehát e könyvecskét a tisztelt olvasónak kezébe adjuk, különösen véltük annak becsét az által is emelni, hogy mind az emlékezetes romok rajzait, mind a gyönyörü szigetnek a török korból való ábrázolatát diszes kőnyomatban hozzá mellékeljük.

---