---

Tartalom

Előszó
Loncsák Noémi: Kárpátalja társadalmi, gazdasági, demográfiai jellemzői - a falvakban élő magyarság helyzete
Gégény János: A kutatás módszertana
Czibere Ibolya - Kovách Imre: A gyermekes háztartások helyzete a kárpátaljai magyar falvakban
Molnár Éva - Loncsák Noémi: A kárpátaljai gyermekek helyzetének jellemzői
Loncsák Noémi: Gyermekszegénység a kárpátaljai magyarság körében
Gégény János: A kárpátaljai gyermekes nők élettel való elégedettsége és mentális jólléte
Kósa Rita Diána: Iskolával kapcsolatos szülői elvárások Kárpátalján
Virág Ádám: Természetes támogató rendszerek a kárpátaljai térség gyermekes családjai körében
Paczári Viktória: Civil aktivitás Kárpátalján

---

Előszó

2016 tavaszán debreceni szociológus hallgatók Kárpátalja magyarok lakta falvaiban szerveztek kérdőíves kutatást. A hat fős kutatócsoportnak az volt a célja, hogy feltárja a térségben élő gyermekes családok helyzetét és életkörülményeit, leginkább pedig azonosítsák a gyermekszegénységet, a Kárpátalján élő nélkülöző gyermekek problémáit és szegénységét. A kutatás szó szerint feltáró kutatás volt, hiszen a térségről sem hivatalos ukrán demográfiai-statisztikai adatok, sem helyi szinten nyilvántartott adatok nem álltak rendelkezésre. Mindezek következtében szükséges volt egy előzetes interjús feltáró kutatást végezni a helyi szegények körében, és beazonosítani a helyi életkörülményeket, a szegénységgel és a lokalitással összefüggő jellemzőket. Az interjús kutatás eredményei alapján értelmezni tudtuk a helyi szegénység dimenzióit, a szegénység mélységét, tartósságát, a helyi cigányság helyzetét, a kirekesztődések lehetséges okait és formáit. Feltártuk az életkörülményeket meghatározó jövedelemszerzési stratégiákat, a helyi munkaerőpiac kínálta lehetőségeket, megismertük a munkamigráció jellemzőit, nők és férfiak eltérő helyzetét a szegénységben élő családok körében. Mindezeket követően a kutatócsoport tagjai a magyarországi gyermekszegénység-kutatások metodológiájának mintájára, a magyar viszonyokra összeállított háztartásokra és gyermekekre irányuló kérdőívek adaptálásával kidolgozták a kárpátaljai térségben is használható kérdőíveket.

A kutatást a gyermekes háztartások körében bonyolítottuk három faluban (Vári, Nagyborzsova, Halábor), négy napos ott tartózkodással. A hat fiatal 139 háztartásba jutott el, ezekben a háztartásokban 691 főről nyertünk információkat, köztük 253 gyermekről.

Mindezek eredményeit publikáljuk ebben a kötetben, melyet hiánypótlónak szánunk. Bízunk benne, hogy többek követik majd példánkat, ezzel is esélyt adva ennek a térségnek és a kárpátaljai falusi népességnek arra, hogy felhívjuk a figyelmet kritikus helyzetükre, a rendkívül alacsony helyi-jóléti és szociális biztonsági szint életminőségükre és létbiztonságukra is kiható negatív következményeire.

Az adatfelvétel sikeréhez jelentősen hozzájárult helyi segítőnk, Erzsike, akit a kutatócsoport nagyon a szívébe zárt, és akinek erőn felüli támogatása nélkül nem valósulhatott volna meg a kutatás. Ezt a kötetet neki is ajánljuk, tiszteletünk és hálánk jeléül.

A szerkesztők, a szerzők és a kutatócsoport tagjai

---