---

Tartalom

AJÁNLÁS
BEVEZETŐ
AZ ÁRUCSEREFORGALMI IRODA
Az Iroda megalakulása
Az Iroda tevékenysége 1956-57-ben, létszámfeltöltés
A forgalom alakulása
A bérmunka kezdete - a külkereskedelmi jog bővülése
A Hungarocoop Magyar Szövetkezeti Külkereskedelmi Vállalat megalapítása

A HUNGAROCOOP ÁRUFORGALMÁNAK ALAKULÁSA
Választékcsere, határmenti csere
  Választékcsere
  Határmenti csere
  Konstrukciós üzletek
Bérmunka és kooperáció
  Bérmunka
  Kooperáció
Egyéb termékek
  Kempingbútor
  Sport- és házicipő
  Gyermekruha
  Népművészeti cikkek
  Háztartási faáru
  Kisüzemek exportja
  Mezőgazdasági bérmunka

AZ ÁRUFORGALOM SEGÍTÉSE, BŐVÍTÉSE
Propagandatevékenység, Szövetkezeti Hetek
Külföldi kiküldöttek, piacszervezet
Kapcsolat a belföldi partnerekkel
A fogyasztásicikk-import még egyszer - avagy miért jöttekva svéd tervezők Budapestre?

A VÁLLALAT SZERVEZETE, IRÁNYÍTÁSA
Létszám, szervezeti felépítés
Ügyrend, szervezettség
Gyors növekedés - hiányos információáramlás
Kapcsolat a SZÖVOSZ-szal, az OKISZ-szal és a KKM-mel
Társadalmi szervezetek, közösségi élet
A székház építése

PÉNZ- ÉS HITELGAZDÁLKODÁS, NYERESÉG
Pénz- és hitelgazdálkodás
A nyereség alakulása

MI TETTE SIKERESSÉ A HUNGAROCOOPOT?
KITEKINTÉS
SZUBJEKTÍV ZÁRSZÓ
MELLÉKLETEK
KÉPMELLÉKLET

FORRÁSOK
Dokumentumok a levéltárakban
Jegyzetek

---

Ajánlás

A Hungarocoopot kis külkereskedelmi vállalatként indították, aprónak számító cikkekkel. Létezése eleven cáfolata volt annak, hogy a külkereskedelmet állami monopolvállalatoknak kell végezni. Ha nem is számottevő mértékben, de versenyt támasztott a nagy monopol külkereskedelmi vállalatoknak. Kezdetben a vállalat vezetésének ebben a helyzetben kellett lavíroznia, mindig benne volt a pakliban, hogy ellehetetlenítik a működését.

A cég azonban néhány év alatt hatalmasat növekedett, a kiváló munkatársi gárda a kis cikkekből jelentős forgalmat hozott létre, emellett bővült a hagyományos választékcsere is. Tevékenységükkel vidéken munkahelyeket teremtettek, és sokat tettek a magyarországi ipari kultúra fejlesztése terén. Az első néhány évben kialakították a szervezeti és működési alapokat, és gondoskodtak a vállalat elhelyezéséről.

A Skála indulásakor, 1973-ban segítséget kaptunk a vállalattól a külföldi kapcsolatok felépítésében. Ez nemcsak olyan üzleti partnereket jelentett, mint például a csomagküldő áruház, az Otto Versand, hanem olyanokat is, mint a Hertie áruházlánc, amelyeknél a jó személyes kapcsolatoknak köszönhetően korszerű módszereket ismerhettünk meg a Skála Áruház üzemeltetéséhez.

A Hungarocoop nem jött volna létre Galambos István nélkül, akivel 1973-ban kezdődött és közel 30 évig tartott a munkakapcsolatom. Mint tanítómra néztem fel rá, magamban "bölcs rabbi"-nak hívtam, és egyik mesteremnek tartom.

A magyar külkereskedelem érdekes világ volt, betöltötte a feladatát, az ország devizaszükségletének a megszerzését, de ennek hátán eleget kellett tennie más igényeknek is, így a szektor vezetői közül sokan hírszerzők is voltak. A vállalatok monopóliumot élveztek, aminek mindig van egy következménye: hozzá nem értést és korrupciót szül. A Hungarocoop és Galambos István kilógott ebből a világból. Tisztakezű emberként élt, példaadó polgári morállal, a feladata kizárólag a vállalat vezetése, a kereskedelem volt. Szavainak súlya volt, körültekintő és megfontolt tanácsait érdemes volt megfogadni. Munkamániás volt, sokat dolgozott, amihez a harmonikus családi hátteret a felesége, Éva teremtette meg.

A könyv emléket állít egy hatékony, rugalmas vállalatnak, és azoknak, akik létrehozták és működtették.

Demján Sándor

---