---

Tartalom

Bévezetés. Magyarosan irni
1. Ugy nevezett marasztaló "ban, ben" nincs a magyar nyelvbe, csak ba, be van
2. "Sem"-mel nem él a magyar, csak se-vel. Valamint az "is nem," úgy nem jó a "nem-sem" a nem-is helyett
3. ért, miatt, végett (német wegen) mibe különböznek
4. "vá, ve" nem jó nak nek helyett
5. "bennünk-et és bennetek-et" nem jó minket és titeket helyett
6. "elibém, elibénk" nem jó előmbe, előnkbe helyett
7. "elé, köré" nem jó eleibe, köribe helyett
8. "idáig, odáig" nem jó eddig, addig helyett
9. "úl, űl" se jó nak nek satb. helyett
10. "bani, beni" se jó beli helyett, róli, bóli, veli sat. kikerülése
11. "nagyszerűbb, nagylelkübb" nem jó nagyobb szerü, nagyobb lelkü helyett
12. által (német.: durch, latin per) és keresztül
13. felett (német: über)
14. bir (német: besitzen)
15. gyakorol (német: üben)
16. viseltetik (német: sich beweisen, bezeigen) De mi is az az előszeretet?
17. képvisel (német: vertreten)
18. beismer, elismer, felismer (német: eingestehen, anerkennen, erkennen sat.)
19. beállit, beszüntet, beigazol, beterjeszt (német: einstellen, beweisen, einreichen)
20. betekint, belát, befeleltet, átszármoztat, kiérdemel (német: einansworten, hinüberleiten, verdienen)
21. felemlit, (német: anführen)
22. visszaemlékezik (német: zurückerinnern)
23. elnézve, eltekintve attól (német: abgesehen davon)
24. ellátni (német: versehen)
25. felszáll (német: aufsteigen). kizár, felzár (német: aufschlieszen)
26. felmerül (német: aurtauchen)
27. osztja véleményét (német: theilt die Meinung)
28. féli őt (német: fürchtet ihn)
29. árul el (német: verrathen)
30. meneszt (német: schicken,)
31. daczára (német: trotz dem)
32. felül vizsgálat (német: über, ober Revision)
33. növi ki magát (német: sich erwachsen)
34. körül nézi magát (német: sich umschauen)
35. előadja magát (német: sich vorstellen)
36. érdekli magát (német: sich interessiren)
37. jólveszi ki magát (német: nimmt sich gut aus)
38. jól néz ki (német: er sieht gut aus)
39. megboszulja magát (német: sich rächen)
40. folytán (német: im Folge, zu Folge)
41. miután (német: nachdem)
42. inkább (német: lieber, vielmehr, eher)
43. semmint, semhogy nem jó mintse, hogyse helyett
44. úgy-mint (német: so-wie)
45. mind-mind (német: sowohl-als auch)
46. minden (német: aller, e, s. jeder, e, s.)
47. mindig (német: immer, stets, allezeit)
48. örökre, soha, sokáig, későre közt a különbség
49. mint (német: als)
50. utolsó (német: letzter, e, s)
51. -él?
52. azon, ezen
53. mely (német: welcher, e, s)
54. óta vagy től, től fogva
55. en, on, ön (német: auf)
56. okmány nem jó szó az oklevél, okirat, irat, iromány, bizonyitvány helyett
57. a nélkül szükölködik nem jó e helyett: abba szükölködik
58. rég láttam, rég nem láttam közt a különbség
59. alig (német: kaum), aligha (német: schwerlich)
60. ám nem jó de helyett
61. Angolhon, Franczhon, Törökhon nem jó Ángolország, Francziország, Törökország helyett
62. vala aligmult nem jó a történeti mult helyett
63. Az öszszetett szók németes forditása
64. A szócsintani kiakobulitani-hoz
65. tatik, tetik ugynevezett külszenvedő nincs a magyarba (lásd a magy. nyelv sajáts.)

Brassai Sámuel ik-je.

Az ik-es külszenvedő meg van biz a. p. készittetik
Az ik-es külszenvedőnek az élőnyelvbe nincs nyoma p. pusztittatik: nincs meg, e kocsintás; pusztitódik meg van
Az ik-es külszenvedő meg van-é vagy nincs meg?
Lássuk az ige idomot, mit tanulhatunk belőle?
Az ik-es külszenvedő öszszeüt a miveltetővel
Használja-e maga az iró az ik-es külszenvedőt? s ha nem, hogyan kerüli és miket használ helyette?
Mit látunk mind ezekből?
Lássuk az egyes példákat is.
Miként fér öszsze az ik-es külszenvedő az értekező elveivel, axiomáival?
Viszszapillantás. Mit láttunk eddig elé?
Kétségtelen alap: az élő beszéd
Mit mond az irodalomról?
Az irodalom nem kútfő, csak adat, mutatvány
Lássuk az élő beszédből, mint kétségtelen alapból: meg van-é vagy nincs meg az a ráfogott külszenvedő ik?
Szenvedő képző csak egy van-é? s e csak az ik?
Mi az az ik? a melyet az iró a miveltető at et tat tet-hez ragaszt és külszenvedőnek nevez?
Két féle ik van. Lássuk tehát a kétféle ik-et
Lássuk az elemzés útján
Hű képe-e az élőbeszédnek az ik-es külszenvedő?
Lássuk már az értekező, "nincs meg-"es szabályát, miként állitja fel
Az ige képzők természete
Mi hát az ik?
Visszapillantás
A külszenvedő azért se jó, mert nem alkothat magára értelmes mondatot
Eloszlatta-é a homályt az értekező, és engedménye kibékítette-é az irókat?
Miként nyilatkoznak "a Magy. ny. szótára" irói?
Honnan származik a tévedés?
Mi lett volna hát a helyes következtetés?
Az ód őd képző jelentése
Mi lenne a szabály?
Idegen külszenvedők kiigazitása magyar sajátsággal
A miveltető at et tat tet-ből ás és-sel alakuló főnevek se szenvedő, hanem miveltető értelműek
Észrevételek "a Magyar nyelv rendszeré"-re

---

Előszó

Nem gondolom, hogy kész akarva irna valaki nem-magyarosan, sőt azt hiszem, mindenik iró azt szeretné, hogy kitünő magyarsággal irjon; hanem az a baj, hogy nem figyelmeztették rá, mi magyaros, mi nem, és igy megszokta a nem magyaros kifejezéseket, nem veszi észre a magyartalanságot, sőt éppen helyesnek véli.

A Vörösmarty és Bajza idejébe ha észrevettek egy magyartalan kitételt, ugyancsak kikeltek ellene, nehogy lábra kapjon. Az ujabb időbe nem szólnak fel; az irókat, a forditókat magokra hagyják, nem bánják: írjanak úgy, ahogy nekik tetszik. - A "Magyar nyelv rendszeré"-be pedig téves állitások csusztak bé, a miket maig se igazitottak ki, és igy ezeket is szabálynak tartják. Ily tévedés a többi közt: "tatik tetik" ugy nevezett külszenvedő használása, és szabályra emelése, a mivel az irodalmat elárasztották, elcsúfitották. Ilyen tévedés az a szerencsétlen állitás, hogy "ezt s ezt a ragot, név-viszonyitót fel lehet cserélni avval és evvel." Hiszen nem azért vannak meg azok a nyelvbe, hogy mind egyet tegyenek, hanem azért, hogy a viszony különféle árnyalatait fejezhessük ki velök. Tehát ezek értelmét kell kifejtem és árnyalati különbségeit kimutatni, nem pedig azt mondani, hogy "egyik a mással felcserélhető." Ebből származtak a ferde és németes kifejezések, a melyek mind untalan sértik a magyar nyelvérzékit, és a melyekkel végre kiküszöböljük a magyaros kifejezéseket, megvesztegetjük, eltorzitjuk magyaros nyelvünket.

---