---

Tartalom

Kedves Olvasó!

I. Bevezetés

II. Az uniós csatlakozás jelentősége kisvállalkozói szemmel

III. A kisvállalatokat közvetlenül érintő piacszabályozási eszközök az unióban
1. Vámok, vámeljárás
2. Közlekedés, szállítmányozás
3. Nemzetközi pénzmozgások
4. Terméktanúsítás és termékfelelősség
5. Védjegyoltalom
6. Foglalkoztatás
7. Munkahelyi biztonság és egészségvédelem
8. Fogyasztóvédelem
9. Környezetvédelem
10. Adózás
11. Vállalat- és telephely-alapítás
12. Versenyszabályozás
13. Közbeszerzés
14. Az elektronikus kereskedelem egységes szabályozása

IV. A csatlakozás várható hatásai a kisvállalkozói szektorra

V. További információforrások

---

Fülszöveg

Napjainkban - az egyéni vállalkozókat is beleszámítva - hozzávetőleg 850 ezer kisvállalat működik Magyarországon. Számottevő részük tudni szeretné: mi is az európai intézményrendszer lényege? A válasz megnyugtató: a közös szabályok alapján működő egységes piac. Európa mostanában jut el oda, hogy megszüntesse a sokféle nemzeti szabványt. Gondoljunk csak bele például, hogy egy középkorú magyar vállalkozó a nálunk még érvényben lévő területmértékek közül hányfélét kénytelen ismerni: a különféle holdakat, ezek mellett persze a hektárt, de a négyzetméteren túl még a négyszögölt is. Ez persze csak egy, de talán kellőképpen szemléletes példa. A lényeg az, hogy az Európai Unió le kíván bontani mindenféle olyan akadályt, amely gátolja a gyártás, a forgalmazás egységesítését. A számvitel könnyítését szolgálja például, hogy 2002 februárjától az euró az egységes fizetőeszköz a Közösségen belül. Ez a kisvállalatok számára a lehető legelőnyösebb, hiszen megszűnik az árfolyam ingadozásából adódó kockázat, bővülhet és egyszerűsödhet a külkereskedelem, kényelmesebbé válik az idegenforgalom. A további kedvező fejleményekről szól ez a kiadvány.

Lajtai György
közgazda

---