---

Tartalom

Előszó

Klein Tamás: Az online diskurzusok egyes szabályozási kérdései
1. Az internetes kommunikáció jogi előkérdése - a jogi szabályozhatóság dilemmája
2. Az internetes tömegkommunikáció hatása a nyilvánosság szerkezetére
2.1. A technológia hatása
2.2. A kapuőrök alkonya?
2.3. A szolgáltatók tevékenysége és differenciálódása
2.4. A jog kihívásáról általában
3. Az internetes kommunikáció sajátosságai
3.1. Anonimitás
3.2. Határok nélküliség, decentralizált hálózat
3.3. Az online diskurzusok kulturálatlansága
4. A tárhelyszolgáltató felelőssége a harmadik személyek jogellenes tartalmaiért - Az érdekek összebékítésének nemzetközi modelljei
5. Keresőmotor-szolgáltatók és az internetes szólásszabadság
5.1. A találati lista szólásjellege Európában és az Egyesült Államokban
5.2. Az automatikus keresési javaslat (autocomplete) és a szolgáltatói felelősség
6. Az internetes nyilvánosság új színtere: a közösségi hálózatok, platformok - a közösségi média
6.1. A közösségi hálózatok jogi kihívásairól általában
6.2. A közösségi platformon közzétett vélemény jellege: a "like" alkotmányos megítélése
6.3. A közösségi oldalak szolgáltatóinak szabályozási tevékenységével összefüggő jogi problémák
7. Következtetések

Klein Tamás: A web 2.0. egyes szabályozási kérdései - különös tekintettel az alkotmányjogi vonatkozásokra
1. Bevezetés
2. A közösségi hálózatok és a szólás szabadsága
3. Frekvenciaszűkösség után szűrőbuborék? - a személyre szabott tartalomkínálat csapdája
4. Valótlan hírek a vélemények piacán - álhírek a demokratikus nyilvánosságban

Tóth András: A web 2.0 versenyjogi vonatkozásai
1. Bevezetés
2. A Web 2.0 versenyjogi szempontból jelentős jellemzői
3. Adat alapú piaci hatalom?
4. A versenyjog, mint az adatvédelem eszköze
5. Az online platformokkal kapcsolatos versenyjogi kérdések
5.1. Árjellegű korlátozások és visszaélések
5.2. Nem árjellegű korlátozások és visszaélések

Tóth András: Hálózati és információs rendszerek biztonsága európai szabályozásának alapjai
1. Bevezetés
2. Fogalmi keretek
3. A HIR szabályozásának rendszere és jellemzői
4. Az Európai Unió HIR biztonsági szabályozása
4.1. Az EU szabályozás fejlődése
4.2. HIR ellenálló képességére vonatkozó EU szabályozás
4.3. HIR biztonságát szolgáló adatvédelmi rendelkezések
5. Összegzés

Klein Tamás: A felhőszolgáltatások egyes jogi kérdései - különös tekintettel az Európai Unió szabályozására
1. Prológus
2. A felhőszolgáltatások információtechnológiai alapjai
2.1. A felhőszolgáltatások fogalmi meghatározhatósága
2.2. A felhőalapú szolgáltatások működési elve
2.3. A 'felhő földrajz' - az adattárolás helye
2.4. A felhőszolgáltatások legfontosabb előnyei a felhasználók számára
2.5. A felhőszolgáltatások és az IKT-szektor fejlődési lehetősége
2.6. A felhőszolgáltatási modellek tipológiája
2.7. A felhőalapú technológia jogilag releváns sajátosságai
2.8. A felhőszolgáltatás társadalmi és gazdasági haszna
2.9. EU perspektíva - A számítási felhőben rejlő potenciál felszabadítása Európában
3. A felhőalapú szolgáltatások adatvédelmi jogi összefüggései
3.1. A felhőszolgáltatások általános adatvédelmi kockázatai
4. Az Európai Unió adatvédelmi jogi szabályozási kerete és a felhőszolgáltatás kihívása
4.1. Az Európai Unió szabályozásának jogi forrásai és a jogalap
4.2. Az alkalmazott nemzeti jog meghatározása
4.3. Nemzetközi adattovábbítások
4.4. A biztonságos adatkikötő (Safe Harbor) és a megfelelő védelmi szint elve
4.5. Az adatvédelem és adatbiztonság technikai és szervezési intézkedései a felhőalapú szolgáltatásokban
4.6. A felhőjogviszony alanyai
4.7. Felelősség a felhőjogviszonyban
5. A felhőszolgáltatás, mint tárhelyszolgáltatás
6. Epilógus

Klein Tamás - Szabó Aliz: A cybercrime, mint infokommunikációs jogi probléma
1. Néhány előkérdés
2. A cybercrime fogalmi kérdései
2.1. A jelenség első kutatói
2.2. A számítógépes bűncselekmények csoportosítása
3. A számítógépes bűnözés történeti fejlődése
3.1. Az első számítógépes bűncselekmények
3.2. A kiberbűnözés jellemzői
3.3. A technológiai fejlődés konzekvenciái
4. Nemzeti jogforrásaink
4.1. A Nemzeti Kiberbiztonsági Stratégia
4.2. Magyarország Digitális Gyermekvédelmi Stratégiája
4.3. Magyarország Digitális Oktatási Stratégiája
5. Nemzetközi jogforrások
5.1. A Számítástechnikai Bűnözésről Szóló Egyezmény és újragondolása
5.2. Az Európai Bizottság biztonsági stratégiája
5.3. További kiemelkedő nemzetközi dokumentumok
5.4. General Data Protection Regulation (GDPR) - a jövő
6. EU-s jogforrások
6.1. Az Európai Unió számítógépes bűnözésre vonatkozó jogforrásai
6.2. European Cybercrime Centre
7. A csúcstechnológiai bűnözés elleni harc régen és ma
7.1. A Nemzeti Kibervédelmi Intézet megalakulása
8. Az online-tér devianciái
8.1. Cyberbullying
8.2. Adathalászat: phishing, pharming
9. A jogellenes tartalmak és a cybercrime viszonya
9.1. Az egyes tartalmak közötti különbségtétel
9.2. Az internetszolgáltatók felelőssége
9.3. A hiperlink (hiperhivatkozás) mint a jogsértés eszköze
9.4. A jogellenes tartalmak blokkolása
10. Mary esete a kiberbűnözéssel
11. Néhány megállapítás és egy de lege ferenda javaslat

---

Előszó

A Károli Gáspár Református Egyetem Állam- és Jogtudományi Kar Infokommunikációs Jogi Tanszéke néhány évvel ezelőtt elhatározta, hogy olyan kutatóműhely kíván lenni, ahol a tanszéki oktatók az ambiciózus joghallgatókkal együttműködve, évről évre programjára tűz egy-egy aktuális kutatási témát, amely az infokommunikációs jog és az új technológiák jogi szabályozásával kapcsolatban újszerű, és amely foglalkoztatja a nemzetközi jogtudományi gondolkodást. A 2016-2017-es akadémiai évben Tanszékünk kutatását az Igazságügyi Minisztérium a "Jogászképzés színvonalának emelését célzó Programok" keretében támogatta. A kutatási programunk címeként "A (demokratikus) nyilvánosság legújabb szerkezetváltozásának hatása a sajtószabadság tartalmára - változás a változatlanságban?" címet választottuk. Az eredeti szűk tematikájú lehatároláshoz képest, utóbb szélesebb vizsgálati perspektívát alkalmaztunk. Az Infokommunikációs Jogi Tanszék kutatói a kutatás keretében hat, plurális tematikájú tanulmányt készítettek el, amelyeket jelen kötetben teszünk közzé. Az eredeti kutatási célkitűzés eredményeit "Az online diskurzusok egyes szabályozási kérdései" című tanulmányban foglaljuk össze.

Ebben a kötetet bevezető tanulmányban az internet technológiájának a nyilvánosság szerkezetére gyakorolt hatását vizsgáljuk: elemezzük a közvetlen közzététel technológiája hatására bekövetkezett változást a kapuőrök évszázados szerepkörében, a tartalom- és tárhelyszolgáltatói szerepek egymásba olvadásának folyamatát, a keresőmotorok forgalomirányítói és a közösségi média szolgáltatóinak tartalomszabályozó tevékenységét. A web 2.0 nyilvánosságának sajátosságait, különösen egyes alkotmányjogi és versenyjogi dilemmáit egy-egy, egymás érvkészletét (is) kiegészítő tanulmányban vizsgáljuk. Az alkotmányjogi nézőpontot érvényesítő munkában olyan, jogilag releváns kérdéseket exponálunk, amelyek komoly veszélyeket jelentenek, az egyéni véleménynyilvánítás individuális jogára és a demokratikus diskurzusokra (szűrőbuborék és a fake news jelensége). A versenyjogi elemzésben kitérünk az adatalapú piaci hatalom kérdésére, a versenyjogot pedig, mint sajátságos adatvédelmi eszközt mutatjuk be. Külön tanulmány foglalkozik a hálózati és információs rendszerek biztonságára vonatkozó európai szabályozás alapjaival. Ebben részletesen mutatjuk be a hálózati és információs rendszerek biztonságának az egész Unióban egységesen magas szintjét biztosító intézkedésekről szóló 2016/1148/EU irányelvet, valamint az elektronikus hírközlési adatvédelmi rendelet-javaslatot. A felhőszolgáltatások (cloud computing) adatvédelmi jogi kérdéseit bemutató tanulmányban elsősorban európai perspektívából vizsgálódunk, kitérünk a felhőszolgáltatásokban rejlő adatvédelmi kockázatokra, az EU-n kívüli harmadik országokba történő adattovábbítások személyes adatokat érintő veszélyeire és a felhőjogviszonyok egyes felelősségtani összefüggéseire is. A cyber-bűnözés információtechnológiai aspektusait vizsgáló tanulmány társszerzőségben készült, annak megírásában joghallgató kollégánk is közreműködött.

A technológia- és cyberjog egyes aktuális kérdéseit felvonultató kötet összeállítása során természetesen nem törekedtünk a teljességre, nem kívántuk bemutatni a téma valamennyi jogilag releváns aspektusát, csupán néhány, a szerzők által azonosított és jelentőségük miatt kiválasztott csomópontra fókuszáltunk.

Az egyéves tanszéki kutatómunka gyümölcseit összefoglaló kötet az Infokommunikációs Jogi Tanszék oktatóinak (Tóth András tanszékvezető egyetemi docens és Klein Tamás egyetemi tanársegéd) és két joghallgatónak a munkája (Bartha Bence két tanulmány elkészítésében Tanulmányok a technológia- és cyberjog 10 néhány aktuális kérdéséről végzett fontos kutatómunkát, Szabó Aliz pedig szerzőtársunkként működött közre). Olvasóink elé azzal a reménységgel tárjuk a témáiban sokszínű, hat tanulmányt tartalmazó kötetet, hogy abban mindenki megtalálja az érdeklődésének megfelelő témakört, valamint bízunk abban is, hogy egy-egy szemponttal hozzájárulhatunk napjaink jogtudományi diskurzusainak pluralitásához.

Ezúton köszönjük az Igazságügyi Minisztérium kutatáshoz nyújtott támogatását.

Budapest, 2017. október 30.
A szerkesztő

---