---

Tartalom

0. Bevezető
0.1 Az ajánlás célja
0.2 Célközönség
0.3 Mire nem tér ki ez az ajánlás?
0.4 A digitális időszaki kiadvány meghatározása
0.5 Verziók

1. Azonosíthatóság
1.1 A digitális időszaki kiadvány felépítése
1.2 A digitális időszaki kiadvány címoldala
01.1 Ajánlás: Az internetes környezetben közzétett, elektronikus időszaki kiadvány (továbbiakban kiadvány) rendelkezzen önálló nyitólappal.
1.3 Azonosítás és elérés a világhálón
01.2 Ajánlás: Az interneten publikált elektronikus kiadvány azonosítója legyen egy URL-cím, mely a kiadvány nyitólapjára (azaz a címoldalra) mutat. Az így azonosított nyitólap mindig csak egy kiadvány szerkezetébe vezessen.
01.3 Ajánlás: A kiadvány összes fontos szerkezeti egysége az interneten URL-en keresztül legyen azonosítható.
1.3.1 Az URL kiegészítő lehetőségei
01.4 Ajánlás: Az interneten publikált kiadványukhoz az URL-azonosítón kívül biztosítsunk legalább egyféle alternatív azonosítási lehetőséget.
1.4 Az elektronikus kiadvány azonosíthatósága
1.4.1 Metaadatok
01.5 Ajánlás: Minden azonosítható szinthez rendeljünk metaadatokat. A metaadatokat közöljük egységes, más ágensek számára is értelmezhető és az általunk választott formátumhoz igazodó adatsémák szerint.
01.6 Ajánlás: A kiadvány metaadatainak közlésében használjuk a céljainkhoz képest lehető legegyszerűbb, lehető legszélesebb körben elfogadott adatsémát.
01.7 Ajánlás: A metaadatokat minden szinten tegyük hozzáférhetővé a tartalomtól függetlenül is.
1.4.2 A bibliográfiai egység
01.8 Ajánlás: A kiadvány nyitólapján legyenek feltüntetve a legfontosabb bibliográfiai adatok (főcím, verzió, azonosító, kiadó, szerzői jogok, bibliográfiai kapcsolatok), melyek jelentős megváltozása esetén bibliográfiai értelemben új kiadványról, új bibliográfiai egységről beszélünk:
1.5 Egyéb fontos információ-források
1.5.1 Impresszum
01.9 Ajánlás: A kiadványban mindig helyezzünk el a nyitólapról elérhető, naprakész és következetes impresszum-jellegű adatokat.
01.10 Ajánlás: Az impresszumban - illetve az azt helyettesítő tartalomrészben - közöljük az azonosításhoz szükséges adatokat.
1.5.2 A kiadvány bemutatása
01.11 Ajánlás: Amennyiben retrospektív digitalizálásról van szó, mindenképp kívánatos a kiadvány történetével, sajtótörténeti jelentőségével kapcsolatos információk feltüntetése.

2. Szerkezet
2.1 Egy ajánlott szerkezet
2.1.1 Könyvtárstruktúra
02.1 Ajánlás: A kiadvány egésze alkosson következetes könyvtárstruktúrát. Külön könyvtárba a kiadványnak önálló száma, tényleges melléklete, különszáma illetve kapcsolódó segéddokumentuma - pl. repertórium, bibliográfia, kumulált index - kerüljön.
02.1.A Ajánlás: Struktúra - Alapszint, a kiadvány gyökérkönyvtára:
02.1.B Ajánlás: Struktúra - Az egyes részegységek szintje:
2.1.2 A kiadvány szintjei és a navigáció
02.2 Ajánlás: Tegyük mindig világossá, hogy hol is állunk a kiadványon belül (bárhol is nyissuk ki épp a dokumentumot).
02.3 Ajánlás: Helyezzük el a kiadvány szintjének megfelelő leíró adatokat minden egyes fájlban szabad szemmel olvasható módon, valamint a választott fájl-formátum erre szolgáló adatmezőjében.
02.4 Ajánlás: Tegyük lehetővé a biztos navigálást a szerkezeti egységek között.
2.1.3 Fájlnevek
02.5 Ajánlás: A fájlnevekben ne használjunk ékezetes karaktereket, szóközöket, és kerüljük az egyéb speciális karaktereket is annak érdekében, hogy azok minden operációs rendszeren, bármely internet böngésző alkalmazással elérhetők legyenek.
02.5.A Ajánlás: A fájlnevekben elfogadható karakterek: az angol ABC 26 betűje (kisbetűk), arab számok 0-9-ig, alávonás ( ), rövid kötőjel (-).
2.1.4 Az elektronikus időszaki kiadvány szerkezete
2.1.4.1 Címoldal
02.6 Ajánlás: A kiadvány címoldala mindig legyen önálló egység a kiadványszerkezeten belül, formátumára nézve pedig legyen weben hivatkozható hipertext-dokumentum
2.1.4.2 Év, évfolyam illetve egyéb tömb
02.7 Ajánlás: Az év- illetve évfolyamegységeket ajánlatos elkülöníteni önállóan hivatkozható navigációs egységként.
2.1.4.3 Szám
02.8 Ajánlás: A kiadvány-számokat alkotó összes adatállományban szerepeljen a kiadvány címe és a részegység számozási és keltezési adata. Amennyiben az állomány formátuma lehetővé teszi, az adatok egyben legyenek hivatkozási pontok a kiadvány megfelelő szintjére.
2.1.4.4 Tartalomjegyzék
02.9 Ajánlás: A tartalomjegyzék mindig legyen önálló egység a kiadványszerkezeten belül, formátumára nézve pedig legyen weben hivatkozható hipertext-dokumentum. Amennyiben a tartalom megköveteli, a tartalomjegyzék legyen szöveges adat.
02.10 Ajánlás: Az adott részegység összes leíró adata - cím, számozási és keltezési adatok - szerepeljenek a tartalomjegyzékben szöveges és szoftveresen értelmezhető formában, akkor is, ha a tartalomjegyzék szöveges kifejtésétől eltekintünk. A közölt leíró adatok egyben legyenek hivatkozási pontok a kiadvány megfelelő szintjére.
2.1.4.4.1 A tartalomjegyzék struktúrája
2.1.4.5 Cikk
2.1.4.5.1 Cikken belüli szerkezet
2.1.5 Mobilitás
02.11 Ajánlás: Az elektronikus időszaki kiadvány tartalmán belül csak relatív hivatkozásokkal kössük össze az azt alkotó állományokat.

3. Hozzáférhetőség
3.1 Általános ajánlások
03.1 Ajánlás: Alkalmazzunk közvetlenül böngészhető formátumokat (melyekhez nincs szükség kereskedelmi és/vagy platformfüggő szoftverek telepítésére).
03.2 Ajánlás: Ne korlátozzuk a tartalom ill. egyes tartalmazó részek elérhetőségét kliens-oldali scriptes mechanizmusokra.
03.3 Ajánlás: Törekedjünk a lehető legkisebb fájlméretre.
03.4 Ajánlás: A kiadvány navigációs héjszerkezete és főbb azonosító szintjei mindig készüljenek HTML-ként megjeleníthető formátumban, még akkor is, ha a kiadvány tartalma maga nem HTML-formátumú, hanem például kép vagy PDF.
03.5 Ajánlás: Amennyiben lehetséges, biztosítsunk megfelelő minőségű szöveges változatot.
3.2 Formátum-ajánlások
3.2.1. A PDF-formátum
3.2.1.1 Mi a PDF?
3.2.1.2 Sajátosságok és problémák:
3.2.1.3 A PDF készítése:
3.2.1.3.A Ajánlások: A. Szöveges állományokra
03.6 Ajánlás: PDF készítésekor virtuális nyomtatóinkat, PostScript-meghajtóinkat állítsuk be a True Type fontok helyes kezeléséhez.
03.7 Ajánlás: PDF készítésekor az alkalmazott betűkészleteket ágyazzuk be (embed) a készített PDF-dokumentumokba.
03.8 Ajánlás: PDF készítésekor használjuk ki a kiadványszerkesztő szoftverek online használatra optimalizált opcióit, annak érdekében, hogy minél kisebb méretű fájlok keletkezzenek.
03.9 Ajánlás: Ha biztosan szolgáltatható változatokat szeretnénk készíteni, akkor mindenképp az Adobe Acrobat PostScript-feldolgozóját, az Acrobat Distillert használjuk a PDF generálására, ill. az Adobe Acrobatot a további feldolgozásra.
3.2.1.3.B. B. Képi állományok
3.2.1.3.C. OCR PDF kimenettel
03.10 Ajánlás: A képként digitalizált szövegoldalakat OCR-szoftverrel való feldolgozás után mentsük el PDF-formátumban.
03.11 Ajánlás: Az OCR szoftverrel előállított PDF elsődleges nézete a képi formát, a szöveges háttér a logikai struktúrát tükrözze.
3.2.1.3.D Ajánlások: D. Minden típusra:
03.12 Ajánlás: A PDF-dokumentum tulajdonságait tároló információs mezőkbe helyezzük el a dokumentumra vonatkozó bibliográfiai információkat.
03.13 Ajánlás: Ha nem a szerző kifejezett kérése, ne korlátozzuk a PDF-állomány szabad használatát.
03.14 Ajánlás: A PDF-formátumban szolgáltatott kiadványunknak is készítsünk HTML-szerkezetű héjrendszert.
3.2.2 A HTML-formátum:
3.2.2.1 HTML
03.15 Ajánlás: HTML-formátumnál, amit csak lehet, igyekezzünk a HTML-nyelv strukturális elemeinek segítségével kódolni a tartalomból.
03.16 Ajánlás: A HTML-forrás lehetőleg szerkezeti elemeket és osztályokat tartalmazzon. Minél kevesebb formázási utasítást helyezzünk el a kódban.
03.17 Ajánlás: HTML dokumentumoknál a formai tulajdonságok meghatározására használjunk stíluslapokat.
03.18 Ajánlás: Igyekezzünk tekintettel lenni a HTML-szabvány újabb változataira. Legalább a HTML 4.01-ben bevezetett újításokat kövessük.
H.1 Ajánlás: A tartalom struktúrájának kifejezésére használjuk a HTML által felkínált strukturális elemeket. A HTML-ben ne fejezzünk ki formázási utasításokat.
3.2.2.2 Hogyan használjuk a HTML-nyelvet?
H.1 Három nagyon fontos attribútum
H.2 Gyökér, fejléc
H.2 Ajánlás. Mindig közöljük, hogy a HTML- illetve XHTML-szabvány mely verzióját használjuk.
H.3 Ajánlás: Mindig közöljük a fejléc megfelelő elemében, hogy milyen kódlapot használunk karakterkódoláshoz.
H.4 Ajánlás: Használjunk UTF-8-as kódolást.
H.5 Ajánlás: Mindig közöljük a kiadvány leíró adatait a META elemben és mindig hivatkozzunk pontosan a használt leírási sémára.
H.6 Ajánlás: A TITLE elemben mindig közöljük legalább a kiadvány főcímét és a részegység adatait.
H.7 Ajánlás: A dokumentum formázási utasításait fejezzük ki stílusokkal, a CSS2 vagy XSL szabványok segítségével.
H.3 Dokumentum-törzs
H.8 Ajánlás: A karakterszintű elemeknél csak funkcionális jellegű kiemelési módokat alkalmazzunk.
H.9 Ajánlás: A HTML-kódban ne közöljünk betűtípus-utasításokat.
H.10 Ajánlás: A kiadvány címadatait csak strukturális elemekkel jelöljük.
H.11 Ajánlás: Táblázatot csak kifejezetten ilyen formázást igénylő adat közlésénél alkalmazzunk, ne használjuk mint a grafikus megjelenítés szerkezeti alapját.
3.2.2.3 A stílusokról
H.12 Ajánlás: A HTML-ben csak funkciókat határozzunk meg, minden formázási utasítást stílusokkal kell kifejezni.
03.19 Ajánlás: HTML-formátumú dokumentumaink megjelenítési utasításait tároljuk CSS stíluslapokban.
03.20 Ajánlás: Fontos, hogy HTML dokumentumoknál tartalmi információt sose fejezzünk ki a stílusban, és ügyeljünk arra, hogy a stíluslap eltávolítása ne tegye értelmezhetetlenné a tartalmat.
03.21 Ajánlás: Tegyük mindig nyilvánvalóvá a felhasználó számára, hogy lehetősége van többféle megjelenítési mód közül választani.
03.22 Ajánlás: A formázási utasításokat mindig fogalmazzuk meg úgy, hogy legalább a szöveges tartalom átméretezhető legyen.
3.3 Képként szolgáltatott kiadványok
3.3.1 Mit szolgáltassunk képként?
03.23 Ajánlás: Amennyiben a többi ajánlott formátum elkészítése megvalósíthatatlan a rendelkezésre álló erőforrásokból, kiadványunkat tegyük elérhetővé pusztán képi állományokban.
03.24 Ajánlás: A képként értelmezhető többletinformációt tartalmazó kiadványokból készítsünk az eredeti látható jellemzőit legjobban visszaadó képi változatot legalább kiegészítő jelleggel.
3.3.2 A képi formátum
3.3.3 A képalapú digitális kiadvány szerkezete
03.25 Ajánlás: Az időszaki kiadványt alkotó képi oldalakat foglaljuk egyenként önálló keretbe, HTML-ként megjeleníthető formátumban.
3.34 Ajánlás: Képi formátumoknál az oldalak egyedi HTML-ként megjeleníthető keretei a következő azonosítási és navigációs lehetőségeket tartalmazzák:
3.3.3.1 Képi megjelenítés tartalomjegyzék nélkül
3.3.3.1 Képi megjelenítés tartalomjegyzékkel

4. Megőrzés
4.1 Hosszú távú megőrzés
04.1 Ajánlás: Törekedjünk a platformfüggetlen megoldásokra. Szolgáltatásaink kialakításánál, és a formátumok megválasztásánál vegyük tekintetbe a megőrzés szempontjait, tegyünk lépéseket a tekintetben, hogy az általunk közölt tartalmak elérhetők maradjanak a következő generációk számára is.
4.2 A Digitális megőrzés kérdései
4.2.1 Hordozók és nyilvántartás
4.2.2 Formátum
04.2 Ajánlás: Közvetlenül a digitalizálás eredményeként készült formátum tartalmazza a lehető legnagyobb részletességgel az eredeti tartalom összes jellemzőjét a beviteli módnak megfelelően. Ez a megőrzési formátum, ami mindig szabványos és platformfüggetlen szoftveres megoldásra kell épüljön.
4.2.2.1 Szkennelt képek
04.3 Ajánlás: Állókép jellegű szkennelt beviteli formátum esetén a megőrzési változatot mentsük tömörítésmentes TIFF (Tagged Image File Format) 6.0 fájlként. Az eredeti alapegységei (oldal, tábla, kép) külön-külön fájlba kerüljenek.
4.2.2.2 Fotó
04.4 Ajánlás: Fotó útján készült állókép jellegű beviteli formátum esetén a fényképezőgép belső archiválási formátumát mentsük el DNG (digitális negatív) állományként. Az eredeti alapegységei (oldal, tábla, kép) külön-külön fájlba kerüljenek.
4.2.2.3 Karakteresen bevitt szöveg
04.5 Ajánlás: Szöveges jellegű beviteli formátum esetén a megőrzési változatot mentsük UTF-8 kódolású, DTD (Document Type Definition) által meghatározott XML-formátumban.
4.2.2.4 Digitálisan született anyag
04.6 Ajánlás: Digitálisan született kiadványainkat a megőrzés céljaira mentsük el PDF-A formátumban.
4.2.3 Dinamikus kimenetben készült kiadvány-archívumok
04.7 Ajánlás: A kiadványunknak legyen legalább egy, rendszerkörnyezettől függetlenül használható, statikus könyvtárrendszerben elhelyezett változata. A statikus könyvtárstruktúra tükrözze a kiadvány tartalmi felépítését.
4.2.4 Metaadatok hosszú távú megőrzése
4.2.5 Megőrzés az EPA segítségével
04.8 Ajánlás: A nyomtatott kiadványok esetében ismert kötelespéldány rendszer mintájára, juttassuk el elektronikus folyóiratunkat az Országos Széchényi Könyvtárba. Ezt jelenleg az EPA ill. OSzK-DK rendszeren keresztül tehetjük meg.

---

Bevezető

Ez az ajánlás a digitális formában, szöveges illetve képi tartalommal szolgáltatott időszaki kiadványok (köznyelven: elektronikus folyóiratok) public domain környezetben való publikációjával kapcsolatban fogalmaz meg egyszerűen kivitelezhető, ésszerű megoldásokat.

A public domain kontextusban való publikálás alatt azt értjük, hogy a kiadvány

- olyan, pl. HTML-ben megírt héjszerkezetben jelenik meg, mely ugyanúgy böngészhető, mint pl. egy weblap

- hozzáférése korlátozások nélkül lehetséges adott környezetben

Ez a szöveg a könyvtári módszertan szolgáltatás-centrikus elvei alapján készült. Azaz az itt leírtak nem kiadvány-szerkesztési tanácsok, és nem számolnak olyan publikációs megfontolásokkal, mint például az arculat, design, vagy egy nyomtatott változat megjelenésének elektronikusan stilizált tükrözése - nem is zárják azonban ki az ilyen elképzeléseket, amennyiben azok nem ütköznek a megfogalmazott módszerekkel. Az ajánlott eljárások tehát kizárólag funkcionálisak, és a tartalom szolgáltatásának megfelelő módjaira figyelnek, az alábbi fő elvek szerint:

- azonosíthatóság
- szerkezet
- hozzáférhetőség
- megőrzés

Az ajánlás a közgyűjteményi szakmának, elsősorban digitalizálással foglalkozó könyvtárosoknak készült. Tartalma feltételez némi tapasztalatot az időszaki kiadványok könyvtári kezelésében, valamint használatához nem árt az internetes publikációban használt specifikációk (pl. megjelenítési formátumok) és az azokhoz kapcsolódó szoftverek alapvető ismerete.

---