---

Tartalom

ELŐSZÓ
IRODALOM
BEVEZETŐ

I. ÁLTALÁNOS FÖLDTANI VISZONYOK
1. Mezozoi képződmények
  Felsőtriasz dolomit
  Dachsteini mészkő
  Alsó liasz (jura)
  A mezozoikum-végi szárazföldi időszak
2. Harmadkori és fiatalabb képződmények
  Eocén
    Édesvízi és elegyesvízi rétegek
    Operkulinás agyagmárga
    Perforátás márga
    Molluszkumos márga és homokkő; kövületmentes homokkő és homok
    Nummulinás-ortofragminás homokkő
    Nummulinás-ortofragminás mészkő
  Oligocén
    Kövületmentes kvarchomokkő és konglomerátum
    Felsőoligocén féligsósvizi ill. tengeri márga és homokkő és foraminiferás agyagmárga
    A neogén szárazföldi időszak
    Mésztufa
  Pleisztocén
    Lösz
    Futóhomok
  Holocén
    Ártéri képződmények

II. BÁNYAFÖLDTANI VISZONYOK
Az esztergomvidéki bányászat története
A szénterületek leírása

III. AZ ESZTERGOMI BÁNYAVIDÉK VÍZRAJZI VISZONYAI
A vízbetörések leírása
Általános vízrajzi viszonyok
  A mészkő vízjáratai
  A víz mozgása a járatokban
  A vízbetörések némely tünetei
  A víz eredete
  A felsőeocénkorú mészkő vize
  Védekezés a vízbetörések ellen

---

Előszó

Az esztergomvidéki szénbányák környékének 1:7500 méretű bányatérképe egyik részletmunkája annak a felvevő geologus-csoportnak, mely a Magyar Középhegység szénterületeinek tüzetesebb tanulmányozására kapott megbízást. A felvételi munka az 1919. évben, igen különleges viszonyok között, az ú. n. proletárdiktatúra alatt uralkodott zavaros társadalmi és nehéz élelmezési viszonyok között, a központosan fekvő esztergomvidéki szénterületen indult meg. A Henrikhegy-Nagygete-Hegyeskő vonalától É-ra fekvő részt Rozlozsnik Pál osztálygeológus, az ebszőnyi és annavölgyi bányák környékét Schréter Zoltán dr. osztálygeológus, végül a Tömedék-, Reimann- és Auguszta-akna környékét Telegdi Roth Károly dr. osztálygeológus urak vették fel. Ideiglenesen szintén ide beosztva Ferenczi István dr. geológus úr a mezozói rögöket tanulmányozta részletesebben.

Az 1:7500 méretű bányatérkép már az 1920. év folyamán megjelenhetett, úgy hogy a Bányászati és Kohászati Egyesületnek 1920. év őszén Dorogon tartott közgyűlésén bemutatásra is kerülhetett. A jelen munka tulajdonképen a térkép magyarázója, de céljának megfelelően részletesebben tárgyalja a nevezett területnek bányászati és rendkívül tanulságos vízügyi viszonyait is.

Szűkös anyagi viszonyaink között úgy a térképet, mint a magyarázó szöveget csak a két érdekelt társulatnak: az Esztergom-Szászvári Kőszénbánya r.-t. és a Magyar Általános Kőszénbánya r.-t. bőkezű anyagi támogatásával jelentethettük meg.

Budapest, 1921 augusztus hava

Szontagh Tamás dr.
a m. kir. Földtani Intézet aligazgatója

---