Salamon Ferenc
Az első Zrinyiek
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
ELSŐ KÖNYV. A BREBIRI GRÓFOK.
I. 1222-1242
II. 1242-1270
III. 1270-1290
IV. 1290-1310
V. 1310-1322
VI. 1322-1347
MÁSODIK KÖNYV. ZRINYI MIKLÓS, A SZIGETVÁRI.
I. A leszármazás 1347-1500
II. Hősünk atyja és birtokai
III. Szigetvári Zrinyi Miklós ifjusága
IV. A két fiatal Zrinyi 1534-1541
V. Zrinyi Miklós vitézi hirnevének kezdete
VI. Zrinyi Miklós és Ozalyi Frangepán
VII. Zrinyi Miklós és Keglevics Péter
VIII. Zrinyi bánsága
IX. A szigetvári kapitányság
X. Zrinyi működése 1562-tól 1566-ig
XI. Előkészületek a hadjáratra
XII. Szigetvár ostroma
Előszó
Ezen munka egy hazánk multjában első rendü szerepet játszott család, a Zrinyiek és őseik történetéből, mely Dalmatia, Horvátország és a Dunán túli részek történetével szorosan összeforrott, a legnevezetesebb részeket foglalja magában.
Nem volt szándékom ezuttal végig vinni a család történetét, miben nem lehetne egység; mert a család élete több századra, nagyon különböző korszakokra terjed ki s ha csak a fiu is merőben más ember lehet, mint apja volt, mennyivel inkább oly számos generatió, mennyi a Zrinyi családban 1220-tól csaknem 1700-ig egymást fölváltotta!
Az I-ső Leopold alatt kivégzett Zrinyi Péter és a II-ik Endre alatti Brebiri György nem tartozhatnak együvé.
Ezen munkám "Első Zrinyiek" czim alatt csak a "Brebiri grófok" történetét és a család második megalapitójának, a Szigetvárnál magát föláldozott hősnek telhetőleg részletes életrajzát foglalja magában. Az első könyv, a "Brebiri grófok", egy kikeritett egész, a mennyiben a család története a ma Dalmatiának nevezett országrész történetében egy kereken befejezett korszakkal összeesik. Ez az első és kisebb könyv a "Budapesti Szemlé"-ben megjelent volt, s itt némileg változtatott és javitott kiadását veszi az olvasó.
Egészen uj ezen müvem második és nagyobbik fele: "Zrinyi Miklós, a szigetvári." Ez is egy magában kikerekitett egész. Igy egy kötetben két önálló munkát foglaltam össze. Más-más viszonyok, merőben különböző történelmi korszakok vannak a kettőben ismertetve. Mindamellett igazoltnak hivém a két könyv együttlétét, nemcsak azon genealógiai, inkább külső összekapcsolás által, melyet a II. könyv első fejezete tartalmaz, hanem azon belsőnél fogva is, mely a tárgy lényegében rejlik. Mindkét könyvben a feudális korszak főurainak a haza egy részében való döntő szerepét és az államhoz való viszonyát mutatom fel. Nem hallgatom el a régi oligarchák kártételeit, de kiemelem érdemeiket is, a mi talán nem fölösleges oly korban, mely a polgári és népelem emancipatiójának kora, s melyben a közvélemény tulbuzgalmában hajlandóvá lett csak roszat érteni feudalismus és várúr elnevezések alatt, s midőn elterjedt vélemény, hogy az egykori várurakban semmi hazafiság és magasb politikai elvekig való emelkedés nem volt meg, hanem igen kevés kivétellel mindenik csak magán érdeke elmozditásának eszközéül használta föl a közügyet.
Személyes indokokból, magán érdekből magyarázzák gyakran a pártoskodásokat, még oly esetekben is, midőn nagy és generatiókon keresztül állandó pártokról van szó, s nem teszik föl, hogy mély politikai indokok valának ott müködésben, hol a felületen oly könnyen meg vélik találni a személyes és családi érdekeket.
Munkám nem jogtörténeti értekezés, melyben tüzetesen akarnám fejtegetni a magyar feudalismus természetét és fejlését. Csak alkalom szerint, mintegy az események és intézmények magyarázatául teszek egy-egy idevágó megjegyzést. Átalán pedig speciális példákban talál az olvasó képet arra nézve, minő viszony volt a főurak, a haza és az uralkodók közt.
A magyar feudalismus eszméjét tüzetesebben vizsgálni és kifejteni a jogtudósok föladata lesz, s föladatukat könnyitné, ha több nagy szerepet játszott család története részletesen megiratnék. Talán munkám is használható ezen tekintetben.
De mindezt nem mentségül vagy hasznossági szempontból mondám el, hanem azt akarám kitüntetni hogy munkám első és második része közt ha az eseményekben nincs kapcsolat, s igy külön történeti müvek, a kettő tárgyrokonsága igazolja együttlétöket.
Mindkét könyvben ugyanazon eljárást követtem. Se eseményről se egyes tettről, se emberről nem mondok itéletet a körülmények részletes vizsgálata nélkül. - A körülmények ezen ismertetése különben is fő tanulság a történetből. Innen látjuk a különböző tényezők befolyását az eseményekre. Egyes személyeket téve felelősekké az eseményekért, a valódi tanulság merőben elvész. A kor, a nemzet kül- és belviszonyai vannak első rendü hatással az eseményekre, a történet első korszakaitól fogva világ végéig. A kor és viszonyok ismertetése ennél fogva főfeladat a történetirásban. A történet adatainak száraz összeállitása, vagy egy-egy Conversations Lexiconbeli életrajz, mely a tetteket indokok, az eseményeket a sok oldalu tényezők vizsgálata nélkül adja el, nem történetirás a szó valódi értelmében.
Ama magasbb s talán erőmet meghaladó czél felé törekvésem okozá, hogy munkám jóval nagyobb terjedelmüvé lett, mint számitva volt. Zrinyi Miklós életrajzát egy "Ismerettár" vagy képes ujság közölheti egy-két lapon ha csak a száraz eseményeket akarjuk adni. Sőt igen könnyü lesz vala föladatom, ha csak az ismert s általam felkutatott ismeretlenebb történelmi okmányokból egy mozaik képet álliték vala össze. De én az indokolásra s a viszonyok ismertetésére helyezem a fősulyt, s gyakran némely helytelenül elfogadott véleménytől eltérvén, igazolni kellett állitásomat. Igy lett könyvem másfél akkora, mint a kiadó ohajtotta.
A formatumhoz képest különben is vastag kötethez nem lehetett okmányos toldalékot adnunk, melyre a munka első felében egypárszor hivatkozás történik. Bármennyire ohajtám vala ezen toldalék hozzácsatlását, kénytelen vagyok azon vigasztalással beérni, hogy a nagyobb körü olvasó közönség különben sem olvassa vala a latin okiratokat, és hogy ezen kimaradás által a szövegben hézag épen nem támadt.
A czimlapon levő arczkép Ortelius rajza után készült. A Nemzeti Muzeumban találtam Zrinyinek egy másik egykoru arczképét is; de az csak igazolása Ortelius képének, mert a kettő egészen hasonló.
Az 518-dik lapon az olvasó Szigetvár térképét találja fametszvényben. Vettem azt a "Militärische österreichische Zeitschrift" azon folyamából, melyet többször idézek. Ezen katonai folyóirat - fájdalom! - nem igen található könyvtárainkban, pedig a magyar történetekre sok érdekes van benne. Különösön bajos volt hozzáférnem azon évi folyamához, melyben a nevezett térkép közöltetik. Köszönetemet kell e részben kijelentenem gróf Coronini F. K. őrnagy urnak, ki történeti tanulmányokkal foglalkozván, annyi érdekkel viseltetett rokon tárgyu tanulmányom iránt, hogy fáradsággal is megszerzé nekem használatra a folyóirat nagyon ritkává lett illető köteteit.
Eme katonai szak-folyóiratban Szigetvár ostromáról korántsem találjuk azt, a mit keresnénk (gyakori hibája a német müveknek) - nem találjuk katonai szakismerettel irt birálatát az ostromnak: csak adatok összeállitását. De a térkép s egy-két - különben ismeretlenül maradandott - adat becses benne.
A nevezett folyóiratbeli térkép valószinüen a bécsi hadi levéltárban levő egy XVII. századbeli hiteles rajz után közöltetik. Ugy látszik, mérnöki fölmérés után készült; mert a mérték is (Maasstab) ki van téve, mi saját fametszvényünkről, hely szüke miatt kimaradt.
Köszönetemet kell kifejeznem, a Muzeum könyvtárának derék őre, Mátray Gábor ur iránt is, ki több mint hivatalos készséggel nyitá meg nekem a gazdag levéltár kincseit és Kiss Károly akadémiai rendes tag iránt, ki szives volt rajzokkal, térképekkel s jó könyvekkel szolgálni nekem a hadi történetekre nézve, miknek tüzetesb tanulmányozását nélkülözhetlennek tartam arra, hogy Szigetvár ostromáról s átalán egy-egy XVI. századbeli várostromról, türhető képet adhassak olvasóimnak.
Mellékletül egy helynévtárt közlök - többnyire a régi s kevesbbé ismert várakét. Semmi sem kerülvén aránylag annyi fáradságomba e munka folytán, mint a geographia ezen ugyszólván mikroskopicus részletei, könnyitni akarám azok föladatát, kiket történelmi tanulmányuk az itt leirt tájakra fog vezetni. A történetirásban a geographia nagy szerepet játszik, s a történetolvasás is sokkal világosabb egy jó földkép elővételével. Gyakran egyedül az e részben való teljes pontosság világosit föl némely különben érthetlen körülményt. Egész munkámban nagy suly van fektetve a helyi viszonyokra, s mint az olvasó meg fog győződni, a nagy családok sorsában igen fontos szerepet játszik birtokaik geographiája. Ezért nem kiméltem a fáradságot ezen nagyon aprólékos és türelmet kivánó munkától.
Salamon Ferencz.