---

Tartalom

A szabadság napja
Március 15.
Ifjuság a városházán
Fel Budára!
A Nemzeti Szinházban
Március 15-ike Pozsonyban
A nemzet követei Bécsben
Az osztrák "Hozott Isten"
A király elébe
Az első miniszterium
Kossuth és Batthyányi
A nemzeti lelkesedés
Az alkotmány szentesitése ápril. 11-én
A kormány Budapesten
Az utolsó nádor
A felgyujtott ország
Az első honvéd hadsereg
A haza oltára
A kormány küldöttei Insbruckban
Erdély egyesülése Magyarországgal
Az első ágyuszó
Megadjuk
Hazaszöknek a huszárok
Diák honvédek
Néplelkesedés
Harc a szerbekkel
Gyermekek mészárlása
Az országgyülés 100 tagú küldöttsége Bécsben
Jellasich betörése
Jellasich futása
Horvát betörők fegyverletétele
A nádor menekül
Lamberg gróf megöletése
Kossuth a nemzet vezére
Lázadókkal nem alkuszunk
A vörös sipkások
A tótok harca
Petőfi
Petőfi forradalmi költeményei
  Nemzeti dal
  A szabadsághoz
  Feleségem és kardom
  Föl
  Ismét magyar lett a magyar
  Az év végén
  Bordal
  Bizony mondom, hogy győz most a magyar
  Európa csendes, ujra csendes
  Ujév napján, 1849
  Föl a szent háborura
  Élet vagy halál!
  Csatadal
  A magyar nép
  A nemzethez
  Tiszteljétek a közkatonákat
  Jőjj el végre valahára...
  A székelyekhez
  A király és a hóhér
  Vesztett csaták, csúfos futások
  Négy nap dörgött az ágyu
  Szörnyű idő
Az oláh lázadás
Windischgrätz Budapesten
Testvérharc
Bem és Petőfi
Dicsőség napjai
Petőfi halála
Görgei fővezér
A téli hadjárat
A branyiszkói győzelem
A kormány Debrecenben
A függetlenségi nyilatkozat
A szabad csapat
Ágyuöntő Gábor Áron
Szabadsághős Gábor Áron
A kápolnai véres küzdelem
Kossuth a táborban
Kossuth imája a Kápolnánál elesett honvédek sirja felett
A szolnoki csata
Az isaszegi csata
Kossuth levele az isaszegi csatáról
Koszorút a sirra
Komárom
Honvéd papok
Budavár ostroma
Görgei levele, melyet az ostrom megkezdése előtt intézett Hentzihez
1849. máj. 21.
A kormány Budapesten
A nemzet kormánya a néphez
Az oroszok betörése
A muszkavezetők névsora
Harc az oroszokkal
Görgei az oroszok előtt
Az oroszok izenete egy magyar uri asszonyság által
A menekülő kormány
A szabadságharc utolsó napjai
A fegyverletétel előzményei
A világosi fegyverletétel
A végső küzdelem
Egyezség Komárom vár megadására
A vérbosszú
A magyar honvéd hadsereg diadala a szabadságharcban

---

Előszó

Sokat irtak már az 1848-49-iki szabadságharcról, mely nemzeti őserőnk oly nagyszerü megnyilatkozása volt; és mivel alig ötven éve, hogy lezajlott, tehát a mai nemzedéket még élénken érdekli, hiszen apáink, nagyapáink küzdötték, szenvedték s az ő ajkaikról halljuk a csodás idők, csodás eseményeit.

Számtalan naplójegyzet, emlékirat, tanulmány forog közkézen; apróbb feljegyzésekben pedig csaknem minden résztvevő megirta élményeit, de a nagy idők történetének egységes földolgozására, idáig még kevés számbavehető kisérlet történt. Egy pár érdemes munka ugyan foglalkozik a szabadságharc lefolyásának egybeállitásával, de ezek inkább tudományos használatra vannak szánva, mert az adatok és okmányok szorgalmas összegyüjtését tartották fő feladatuknak.

E tekintetben bizony még sokat kell pótolni, ha azt akarjuk, hogy történelmünk e legnevezetesebb fejezete lehetőleg tisztán, áttekinthetően álljon a nemzet előtt. Egykor majd állami kötelességnek fogják ismerni szabadságharcunk minden adatának, minden részletének hű és igazságos összeállitását, s ezzel aztán végre teljes igazságot szolgáltatnak!

A nép és ifjuság számára még nem irták meg a szabadságharc történetét. Pedig semmi sem kinálkozik jobban a hazaszeretet táplálására, a nemzeti lelkesedés felköltésére, mint éppen az 1848-49-iki nagy küzdelem ismertetése, midőn megújjultak a világtörténelem hihetetlen legendái. Hadseregek állottak elő máról holnapra; semmiből előteremtették a hadjárat óriási költségeit, s az ujonc hadcsapatok elverték a hatalmas osztrák rendes hadsereget; a vitézségnek, a rettenthetlen hősiességnek annyi példáját jegyezték fel, amennyivel némely nemzet egész történetkönyve nem dicsekedhetik.

Ime egy szerény munka a nép és az ifjuság számára! Jó szándékkal, buzgó igyekezettel gyüjtöttük össze, raktuk egymás mellé a kimagasló eseményeket, hogy azokból lelkesedést, hazaszeretetet merithessen az olvasó.

Verses krónika alakjában adjuk munkánkat; az egész szabadságharc úgy sem egyéb, mint valami nagyszerü nemzeti hősköltemény. Egyes részletei oly megkapók, oly lendületesek, hogy azoknál szebbet költő fantáziája sem alkothatott volna. A dicsőséges csaták, a fenséges nemzeti küzdelmek verses leirása mellett, prózában csak itt-ott nyújtjuk a tömörebben, a rohamosabban tornyosuló eseményeket és természetesen a fontosabb okmányokat.

E mű a "Hasznos Mulattató" és a "Lányok Lapja" melléklete gyanánt látott napvilágot. Tehát apró részletekben megjelenve, már akkor teljesitette tanitó, lelkesitő hatását. Kötetbe foglalva, mint egységes áttekinthető mű, szintén hozzájárulhat a szabadságharc történetének népszerüsitéséhez.

Az bizonyos, hogyha majd rendszeresen, egységes nagy munkában megirják a szabadságharc történetét, mindent elkövetnek, hogy a nép legszélesebb köreiben elterjesszék. Addig e szerény mű teljesitheti a népszerüsités fontos feladatát.

Fogadja Magyarország ifjusága szives érdeklődéssel és részesitse meleg szeretetben ezt az első kisérletet.

Hazafias érzülettel nyújtjuk, mert azt gondoljuk, a hazaszeretet jelében helyesen alkottuk meg ezt a művet. Ami hiány tapasztalható itt-ott, azt tudja be az olvasó annak, hogy uttörő munkát végeztünk. De ha igy is ér valamit a dolgunk, akkor az elismerés és dicséret a magyar fiúkat és leányokat illette, akik lehetővé tették pártolásukkal e mű megjelenését. Nem első hazafias kötet ez, mely két ifjúsági lapunk melléklete gyanánt megjelenik. Igy látott napvilágot már "Kik voltak a honvédek" cimü kötet, a "Történelmi arcképcsarnok" három évfolyamban, "A hazaszeretet könyve" két évfolyamban, továbbá "Petőfi és a szabadságharc". Hiszszük és reméljük, hogy e sorozatot Isten segedelmével még tovább folytathatjuk.

---