---

Tartalom

I. FEJEZET
A független magyar posta születése
Postaügyünk helyzete a birodalmon belül

II. FEJEZET
Polgári demokratikus forradalom Magyarországon 1848-1849
A független magyar közigazgatás
Postai közigazgatás (Klauzál Gábor, 1848. április - szeptember 11.)
Első miniszteri utasítások
A magyarországi posták személyzete

III. FEJEZET
A nemzeti törekvések megvalósulása
A magyar nyelv ügye
A nemzeti szín és az ország címere, 1848

IV. FEJEZET
Levélposta-szolgálat
Levelek és nyomtatványok
Levélposta-díjszabás, 1814-1847
Hivatalos küldemények
Hírlapszolgálat
Hírlapdíjak és elszámolásuk
Postahivatali kezelés

V. FEJEZET
A posta szállítószolgálata
Közúti szállítás
Szekérposta-szolgálat 1842-1847
Szekérposta-összeköttetések
A közúti szállítás feltételeinek biztosítása
Vasúti postaszállítás
Szállítás vízi úton
Levél- és kocsiposta-számadás

VI. FEJEZET
Nemzetközi postaszolgálat
Történeti visszatekintés
Szárazföldi szállítás
Külföldi hírlapok előfizetése
Tengeri hajóposta

VII. FEJEZET
Őszi fordulat
Átmeneti időszak (1848. szeptember 11-november 15.)
Szállítószolgálat
Nemzetőrszolgálat

VIII. FEJEZET
Levél- és kocsiposta-díjszabás
Viteldíjszabályzat (1842-47, 1848)
Személyszállítás és poggyászdíj
Kártalanítás
Késedelmi díj
Sürgönyök szállítása

IX. FEJEZET
Országos Honvédelmi Bizottmány
A kormány feladatának átvétele
Országos Rendőri és Postaosztály
Madarász László (1848. november 28-1849. január)
A szállítószolgálat helyzete (1848. október 15-december eleje)

X. FEJEZET
1848-1849 fordulóján
Ideiglenes osztrák polgári közigazgatás
A debreceni kormány, 1849

XI. FEJEZET
Szemere Bertalan miniszterelnöksége (második minisztérium)
Postai igazgatás (1849. április 19-augusztus 11.)
A kormány Szegedre menekül
A kormány utolsó napjai (Arad, Lugos)

XII. FEJEZET
A tábori postaszolgálat történetéből
A nemzetőrség és a honvédsereg
Az osztrák hadsereg tábori postája az 1848-49-es magyar szabadságharc alatt
Az önálló magyar hadsereg tábori postaszolgálata

XIII. FEJEZET
Postaügyünk a birodalmon belül (1849 vége-1850 eleje)
A közigazgatás átalakítása, 1849 vége

UTÓSZÓ
FÜGGELÉK
ZUSAMMENSTELLUNG

---

Bevezető

Az első postaszolgálat történetével foglalkozó munkák a postaszervezet rendszerével, a kezelési ágazatokkal, a küldeményekkel kapcsolatos, valamint a postaszemélyzetre és az ügyfelekre vonatkozó kezelési szabályzatokat, utasításokat foglalták össze. Ezek között egyik legjelentősebb Guzman Dénes "MAGYAR POSTA ZSEBKÖNYV" című munkája (Pest, Emich Gusztáv, Magy. Akad. könyvnyomdász, 1862). E munka az osztrák posta magyarországi történeti időszakának postaszervezetét és a kezelési ágazatokat, valamint az arra vonatkozó utasításokat gyűjtötte össze.

A napjainkig megjelent postatörténeti feldolgozások szerzői más-más szempontok alapján közelítik meg a témát, a legkorábbi történeti összefoglaló Hüberth Károly: "A POSTAINTÉZET MAGYARORSZÁGON" című tanulmánya (Kőszeg, 1886) alapmű, a további tanulmányok forrásanyaga. Munkás László az ezredéves forduló alkalmával írt, "A KIRÁLYI MAGYAR POSTATÖRTÉNETE, 1528-1711" című munkája (1911., Az országos Iparegyesület kiadásában) egy adott korszakot dolgoz fel, a szerző a művet Szalay Péter posta-, távírda- és távbeszélő elnökigazgatónak ajánlotta. Dr. Hennyey Vilmos "A MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE" című postatörténeti műve (Wodianer és fia, 1926) Hüberth Károly könyvére épült, de azt kiegészítette további levéltári kutatások és a postaszolgálata során szerzett adatok feldolgozásával. 1918-ig foglalja össze a Magyar királyi Posta történetét. Hencz Lajos a "MAGYAR POSTA TÖRTÉNETE ÉS ÉRDEMES MUNKÁSAI" című könyvében (Budapest, 1937, Merkantin Nyomda) ugyancsak Hüberth munkáját használta forrásanyagnak, ugyanakkor munkáját bővítette a korszak postaszervezete neves egyéniségeinek adataival, képeivel.

A könyvek megjelenésekor valószínűleg csak csekély kutatható anyag volt, főleg Klauzál Gábor osztályának dokumentumai. A közölt adatok alapján ezeket ismerhette Hüberth Károly is. A postatörténeti vonatkozásban jelentős korszakról, az 1848-1849-es történeti időszakról szóló fejezetet csak egy-két oldal erejéig vették át a művét forrásanyagként használó szerzők, aminek oka a történeti munkák kiadási időpontja, a kor szellemisége lehetett.

A tanulmányom megírásakor forrásanyagként használt postatörténeti munkák mellett, ha nem is teljességgel, szólnom kell további jelentős tanulmányokról, így:

Hüberth Károly: Postakezelés, szállítás (1904);
Hencz Lajos: Magyar posta távíró- és távbeszélő-történet (1931);
Alois Dessary: Österreich Postverwaltung mit benützung ämtlicher Quellen (1848);
Benczedy Sigmond: Magyarország és Erdély Nagy-fejedelemség Postaintézete (1840).

Az 1848-1849-es szabadságharc Bécsbe került történeti dokumentumai, a Magyar Országos Levéltár (továbbiakban OL) gyűjteményének egy része hosszú ideig nem volt kutatható. Napjainkban a zárolt és Bécsből visszakerült anyagokhoz, a bécsi osztrák-magyar közös levéltár gyűjteményében őrzött - mind számban, mind tartalmi vonatkozásban jelentős - dokumentumokhoz hozzáférhetnek a kutatók. Jelen tanulmányom úttörő munkának számít, mivel évekkel ezelőtt elsők között kezdhettem el az OL 1848-1849-es postatörténeti időszakra vonatkozó anyagának kutatását. Ennek során áttekintettem a postaüggyel foglalkozó történeti személyiségek nevével jelzett iratanyagokat (pl. Kossuth Lajos, Klauzál Gábor, Duschek Ferenc, Madarász László, Szemere Bertalan), a H 51 "postaosztály", valamint a H 15 Rendőri és postaosztály jelzet alatt őrzött dokumentumokat is. Az iratok tartalmának segítségével rajzolódott ki előttem, hogyan változott a postaügy helye a közigazgatáson belül, milyen intézkedések történtek a felügyeletet ellátó személyek részéről, miként alakult a postakezelés, a személyzet, valamint a posta szállítószolgálat helyzete. Az 1848-1849-es közigazgatási és a posta-közigazgatási változások feldolgozásánál Fábiánné Kiss Erzsébet levéltári főmunkatárs, "AZ 1848-1849-ES MAGYAR MINISZTÉRIUMOK" (Akadémia Kiadó) című könyvét használtam forrásként, amely mű lábjegyzetként a bécsi levéltár anyagának postatörténeti dokumentumaira is kitér. A felhasznált idézeteknél, dokumentumoknál a szerző nevét rövidítve [F. K. E.] jeleztem. Tanulmányom történeti vonatkozásban jelentős dokumentumok gyűjteménye, amely a kezeléstörténet bemutatása mellett posta-, hely- és hadtörténeti vonatkozásban is átfogó adatokat nyújt az olvasónak.

Itt szeretnék köszönetét mondani a Magyar Posta vezetésének azért, hogy támogatta és kiadta a tanulmányomat, lehetővé tette, hogy az 1848-1849-es szabadságharc történetét többéves munkával felkutatott, a postaszolgálat e korszakban betöltött jelentős szerepét bemutató dokumentumok gyűjteményét a postások nagy családja megismerheti.

A levéltárban végzett többéves munkámat nem végezhettem volna ilyen eredményesen a Magyar Országos Levéltár munkatársai segítsége, tájékoztatásai nélkül. Itt mondok köszönetét Orbán Ferencnek és dr. Nagy Ferencnek, akik fontos dokumentumaikkal lehetővé tették, hogy a bemutatott anyag még teljesebb legyen, valamint a Posta és Távközlési Múzeumi Alapítvány Bélyegmúzeumának és Postamúzeumának, továbbá a Közlekedési Múzeumnak. Ezen intézmények lehetővé tették, hogy gyűjteményük legszebb és legérdekesebb darabjai kiegészítsék tanulmányomat.

---