---

Tartalom

ELŐSZÓ

NYELVÉSZET: A STRUKTÚRÁTÓL A JELENTÉSIG
Hegedűs Rita: A kis nyelvek hozadéka a nyelvészeti diszciplínában
Szili Katalin: A magyar igekötők tanításáról lengyeleknek (és másoknak) az újabb aspektuskutatások tükrében
Vladár Zsuzsa: Nyelvészeti ideológiák a szóelemző helyesírás mögött
Paweł Kornatowski: Adalékok a magyar szó morfológiai struktúrájához
Henryk Jankowski: A magyar mint egy igés nyelv
Ladányi Mária: A jelentés szerepe a nyelvtanban és a nyelvtan tanításában
Koutny Ilona: Fogalmi rendszer és szótári struktúra
Anna Grzeszak: Érdemes-e még összehasonlítani a lengyel nyelvet a magyarral? A lengyel-magyar kontrasztív tanulmányok 2017-ig

NYELVÉSZET: NYELVHASZNÁLAT
Pap Andrea: Udvariasság a magyar és a magyar mint idegen nyelvben pragmatikai aspektusból
Agnieszka Veres-Guśpiel: személyes névmási formák konstruálásban és attitűdjelölésben
Sitkei Dóra: A kérés beszédaktusáról magyarul tanuló lengyel hallgatók köztesnyelvében
Dorota Dziewońska-Kiss: A disznó fogalom értékelése a lengyel és magyar frazeológiában
Anna Sobczak: A piros és a vörös jelentése egy kérdőíves vizsgálat fényében
Márku Anita: Nyelvi kreativitás és többnyelvűség a kárpátaljai magyarok internetes nyelvhasználatában
Szymon Pawlas: Protestáns felekezetek magyar és lengyel megnevezései
Borbás Gabriella Dóra: Kontrasztok az újszövetségi példázatok értelmezésében

NYELVTANÍTÁS
Magyari Sára: A magyar nyelv és hungarológia tanítása a romániai tantervek tükrében
Török Katalin: Az internetes szótárak szerepe a lengyelről magyarra fordításnál. Segítség vagy akadály?
Kozak Ildikó: A magyar szólások és közmondások tanításának néhány felmerülő kérdése a Varsói Tudományegyetem lengyel hallgatóinak a képzése során
Dávid Mária: Eldúdolom, kik vagyunk
Pap Dániel: A szórend tanítása magyar mint idegen nyelv órán
Paulóné Deme Krisztina: Információs és kommunikációs technológia (IKT) használata a magyar mint idegen nyelv oktatásában
Agnieszka Barátka: A varsói magyar szakosok viszonya az autentikus tananyaghoz és az anyanyelvűséghez

IRODALOM
Kinga Piotrowiak-Junkiert: Szociográfiai kísérlet a Holokausztról női elbeszélésmódban. Rudnóy Teréz: Szabaduló asszonyok. A szabadság első 24 órája
Horváth Kornélia: Weöres Sándor és Oszip Mandelstam (Költészetszemléleti és poétikai párhuzamok)
Nagy Julianna: A nyelvi játék reprezentációja Varró Dániel költészetében
Horváth Csaba: Pompás párduc - A poszt-posztmodern állapot Tóth Krisztina Párducpompa című kötetében
Nagy László Kálmán: Elmaradt katarzis vagy hungaropesszimizmus? Gondolatok Potozky László regényei kapcsán
Kellermann Viktória és Vásári Melinda: Előttünk van észak. Fiatal magyar irodalom Lengyelországban

DRÁMA ÉS FILM
Csilla Gizińska: A mindennapiság poézise a kortárs magyar drámában, különös tekintettel a Lengyelországban megjelent művekre
Visky András: Az új poétikus dráma és a színház
Pászt Patrícia: Hasonló valóság - eltérő világábrázolás? Az ezredforduló magyar és lengyel drámairodalmának főbb jellegzetességei
Grzegorz Bubak: A magyar filmművészet második aranykora
Elżbieta Szawerdo: A "Saul fia" lengyel recepciója

TÖRTÉNELEM
Adam Szabelski: A lengyel-magyar barátság mítoszának gyökerei
Ryszard Grzesik: Attila, Szvatopluk és a többiek, avagy a magyar történelmi mitológia hősei a középkorban
Lagzi Gábor: Szerkesztő és Magyarország - Jerzy Giedroyc és Gömöri György levelezése (1958-2000)

SZERZŐK

---

Előszó

A hungarológia vagy magyarságtudomány széles területet ölel fel, a nyelvtől kezdve Magyarország ismeretén keresztül a kultúra különböző területeiig. A Bibliotheca Hungarica sorozat jelen kötete betekintést ad a magyar nyelvészet, irodalom, történelem és a magyaroktatás aktuális kérdéseibe, elsősorban abból a szempontból, ahogy ezek Lengyelországban megjelennek. A cikkek nagy része a poznańi magyar szak 25 éves évfordulójára rendezett nemzetközi hungarológiai konferencia (30.11-01.12.2017) előadásainak átdolgozott változata (többségében magyar nyelven lengyel összefoglalóval). A konferencia kiváló alkalmat adott arra, hogy a lengyelországi, magyarországi, valamint határon túli kollégák megvitathassák a hungarológia néhány választott területének aktuális kérdéseit. A konferencia és a kötet egyúttal Lengyelországi Magyar Kulturális Év 2016/17 programjába is illeszkedik.

Lengyelországban ezeréves hagyománya van a magyar kapcsolatoknak, így nem véletlen, hogy három mesterdiplomát adó magyar szak működik: Varsóban (1952 óta), Krakkóban (1989 óta) és a legfiatalabb 1992 óta a poznani Adam Mickiewicz Egyetemen (UAM) Nyelvészeti Intézetében, eredetileg Hungarystyka, jelenleg Filologia Węgierska néven a Finnugor tanszék keretében.

Kezdetben a magyarul még nem tudó diákok a 3 éves alapképzés és 2 éves mesterképzés keretében felsőfokú (C1) nyelvtudásra tehetnek szert, elsajátíthatják a szükséges nyelvészeti ismereteket, továbbá megismerhetik a magyar irodalmat, történelmet és kultúrát, egyszóval tájékozott hungarológussá válhatnak, ill. képesek fordítani és tolmácsolni. Eddig több mint 170 diák végzett a poznani magyar szakon (a szak történetéről és programjáról l. Koutny - Dávid 2004, Koutny 2010, az aktuális program a szak honlapján http://hung.home.amu.edu.pl/program-studiow/). Az alapítók közül a konferencián részt vett prof. Jerzy Bańczerowski és prof. Tadeusz Zgółka (dékán 1992-ben), valamint az akkori kulturális attasé, prof. Kovács István, a magyar szabadságharc lengyel résztvevőinek odaadó kutatója.

A kötet anyagát 6 fejezetbe soroltuk. A Nyelvészet: a struktúrától a jelentésig című fejezet 8 cikket tartalmaz kezdve a magyar mint kis nyelv jelentőségétől a nyelvészet számára (Hegedűs Rita), az igekötők tanításáról és az aspektus összefüggéseiről (Szili Katalin). Vladár Zsuzsa bemutatja a szóelemző írásmód mögött rejlő nyelvészeti elméletek történetét, Paweł Kornatowski pedig a Bańczerowski-féle általános morfológiai elméletet alkalmazza a magyar szavakra, Henryk Jankowski azt fejtegeti, miért igés nyelv a magyar. Ladányi Mária már a nyelvtan szemantikai alapjait elemzi funkcionális kognitív keretben, kitérve az igei aspektusra is, Koutny Ilona pedig azt vizsgálja, hogy mi ábrázolható a hagyományos szótárakban a szemantikai viszonyokból és a világ nyelvi képéből magyar-lengyel példák alapján. Anna Grzeszak közel 50 év magyar-lengyel összehasonlító tanulmányainak bibliográfiáját nyújtja át.

A 2. fejezet Nyelvészet: nyelvhasználat további 8 cikkével elsősorban pragmatikai kérdéseket tárgyal. Pap Andrea az udvariasságot elemzi a magyar mint idegen nyelv szempontjából, a bókra koncentrálva, Agnieszka Veres-Guśpiel pedig a névmások attitűdjelölő szerepét, melyet Sitkei Dóra felmérésen alapuló tanulmánya követ a kérés beszédaktusáról magyarul tanuló lengyel hallgatóknál. Dorota Dziewońska-Kiss a disznó nyelvi képét veti össze a magyarban és lengyelben, Anna Sobczak pedig a piros/vörös szín használatát próbálja megragadni felmérés alapján. Márku Anita a kárpátaljai internetes nyelvhasználatról ad képet. Szymon Pawlas az egyházi felekezetek elnevezéseit veti össze, Borbás Gabriella pedig bibliai példázatokat elemez.

A Nyelvtanítás fejezet 7 cikke elsősorban a magyaroktatás kulturális vonatkozásait öleli fel Magyari Sára a romániai magyar mint idegen nyelv oktatását vázoló cikke után. Míg Török Katalin az internetes szótárak hiányaira hívja fel a figyelmet fordításkor, Kozak Ildikó a magyar közmondások tanítását körvonalazza, Dávid Mária pedig alapos elemzést ad, hogyan lehet a népdalokat és énekeket a nyelvtanítás szolgálatába állítani. Pap Dániel a szórend tanítását közelíti meg elméleti és gyakorlati szempontból. Paulóné Deme Krisztina a világhálón elérhető magyartanítási segédletekről ad számot, Agnieszka Barátka pedig a magyar szakos diákok véleményébe ad bepillantást a magyar tanítást illetően.

Az Irodalom fejezet 6 cikket tartalmaz a 2. világháború utáni és a kortárs magyar irodalomból. Kinga Piotrowiak-Junkiert egy újra felfedezett írónőt mutat be, aki elsők között írt a holokausztról. Horváth Kornélia Weöres Sándor és Oszip Mandelstam költészete között von párhuzamot. Nagy Julianna Varró Dániel költészetében keresi a nyelvi játékot, míg Horváth Csaba Tóth Krisztina Párducpompa c. művét elemzi, Nagy László Kálmán pedig a legifjabb írónemzedék képviselője, Potozky László regényeit. A konferencia részét képezte a fiatal magyar írókkal (FISZ) való találkozás és műhelymunka, melyről Kellermann Viktória és Vásári Melinda számol be.

Az 5. fejezet Dráma és film betekintést nyújt a mai magyar drámairodalomba és lengyelországi fogadtatásába Gizińska Csilla, Visky András és Pászt Patrícia tanulmányainak köszönhetően. Visky, aki maga is drámaíró (Pornó c. művét Poznańban is bemutatták Jolanta Jarmołowicz fordításában) az új poétikus színházat emeli ki, akárcsak Gizińska. A magyar film új aranykorát vázolja Grzegorz Bubak, Elżbieta Szawerdo pedig a Saul fia lengyelországi fogadtatását tárgyalja.

Az utolsó Történelem fejezet 3 cikke magyar-lengyel kapcsolatokkal foglalkozik: Adam Szabelski a magyar-lengyel barátság mítoszának eredetéről ír, Ryszard Grzesik Attila legendáját veti össze Szvatoplukéval, Lagzi Gábor pedig két emigráns, a lengyel Jerzy Giedroyc és a magyar Gömöri György kapcsolatát mutatja be.

A kötet, melyet az Olvasó kezében tart, harminchét tanulmányt tartalmaz. A kötet tematikus sokszínűségének köszönhetően nem csak a magyar nyelv iránt érdeklődőknek lehet értékes olvasmány, hanem a tágabb értelemben vett magyar kultúra (irodalom, film), valamint a magyar történelem iránt érdeklődők számára is. A szerzők a hungarológia kiváló kutatói, Közép-Kelet Európa rangos tudományos intézményeinek munkatársai. Ennek is köszönhető, hogy a tanulmányok többsége összehasonlító jellegű, amely lehetővé teszi, hogy a hungarológia kérdéseit ne csupán önmagukban, hanem tágabb kontextusban értelmezhessük. Meggyőződésünk, hogy ez a szemléletmód gazdagítja, teljesebbé teszi a kutatásokat. Épp a hungarológiával foglalkozó különböző intézmények harmonikus együttműködése tette lehetővé, hogy A hungarológia ma... című kötet ebben a formában születhessen meg. Bízunk benne, hogy kötetünk az eddigi magyarságtudományi kutatások méltó folytatójaként szolgál, a jövőbeni kutatásokat is elősegítve.

A szerkesztők

---