---

Tartalom

Bevezetés
Arany
Ezüst
Arany-ezüst
Arany-ezüst és ólom
Réz
Réz és ólom
Vaskő
Mangán (barnakő)
Pyrit (vaskovand v. kénkovand)
Kobalt és nikkel
Ólom
Ólom, réz, vasércz és fakóércz
Antimon
Gálma, zink (horgany)
Kén
Higany
Nemes opál
Kősó és főttsó
Alunit (timsókő)
Chromvasércz
Aszfalt, petroleum és ozokerit (földgyanta)
Földgyanta és lignit
Kőszén
Barna szén
Lignit
Ásványfestékek (okker)
Vaslápsó (vitriolos lápföld)
Összehasonlító táblázat a magyar korona területén mivelésben levő ércz- és egyéb bányák 1885. és 1894. évi termelésére, valamint egyéb statisztikai adatokra vonatkozólag
Térképmelléklet

---

Bevezetés

A magyar korona országainak hasznosítható ásványokban való gazdagsága és bányászatának kiterjedtsége régóta közismert. F. v. Hauer & F. Foetterlének 1855-ben Bécsben, a párisi kiállítás alkalmából megjelent Geologische Übersicht der Bergbaue der Österreichischen Monarchie czímű egybeállítása az e téren meglévőről annak idején kétségkívül igen becses képet nyujtott és ma is sok tekintetben használható, de dr. F. Toulának Karte der Verbreitung nutzbarer Mineralien in der öster.-ungarischen Monarchie nebst Bosnien-Herzegovina (Wien 1887) 1:2.500,000 térképén (ehhez való szöveggel) kívül egyéb, hazánk ásványvilága hasznosítható terményei, még pedig nagyobb sorozatának előfordulását és pedig az egész országra kiterjeszkedőleg térképbelileg is feltüntető dolgozattal nem birunk. Mert az imént mondott mellett még megjelentek, mint p. o. az Übersichts-Karte des Vorkommens der Production und Circulation des Mineralischen Brennstoffes in der Österreichischen-Monarchie im Jahre 1868. An der k. k. geologischen Reichsanstalt unter Mitwirkung des k. k. Montan-Ingenieurs H. Höfer entworfen von Franz Foetterle, vagy pedig J. Pechar Kohlen-Revier Karte der österreichisch-ungarischen Monarchie (Prága 2-ik kiadás), csak a szén előfordulására szorítkoznak.

A mit a fentebbiek mellett honfitársainktól birunk, az a magyar korona országainak vagy csak egyes részeire vonatkozik és részben régebb keltü, vagy pedig csak egyes hasznosítható anyagokra terjeszkedik ki. Ez irányban idézhető Ackner M. J. 1:864.000 méretü, 1855-ben kiadott, a Királyhágón túli országrészt illető térképe; és Cekelius Danielnek az erdélyrészi sóra, nemkülönben E. A. Bielznek ugyancsak az erdélyrészi kősó és sósforrásokra, de egyéb ásványok felléptére is vonatkozó, 1854-ben 1:864.000 méretü térképe.

Itt nevezhető továbbá Dr. Fischer Samunak 1887-ben kiadott, a magyarországi konyhasós vizeket feltüntető térképe (Földtani Közlöny XVII. kötet).

Prudniki Hantken Miksának 1878-ban 1:7.200.000 méretben megjelent, a magyarországi ásványszénterületeket ábrázoló térképe a Magyar korona országainak bár összeségét öleli fel, de kisebb méreténél fogva összefoglaltan mutatja be az előfordulásokat, másrészt pedig a hasznosítható anyagok csak egy nemével, t. i. az ásványszénnel foglalkozik.

A kitűzött czél következtében ugyancsak az utóbbi körülmény forog fenn a különben már tárgyunkon kivülebb eső müveknél is, mint: dr. A. Pokorny. Torfkarte von Ungarn 1860 és dr. Staub Móricz, Magyarország tőzegtelepei 1894. (Földtani Közlöny XXIV. köt.)

Maderspach Livius, Magyarország vasércz fekhelyei Budapest 1880 czimű műve II-ik szakaszában a magyarországi vasércz fekhelyeknek beosztása és átnézeti táblázata; alak, kor és ércznem szerint nagyobb csoportokba összefoglalva czim alatt igen becses áttekintést nyujt, de átnézetes térképbeli melléklete nincs; szintúgy mint Déry Károly Magyar Bánya-Kalauz czimű, már több évfolyamban megjelent kiadványának, mely azonban azért gazdag tárháza a bányászatunkat illető különféle statisztikai, topográfiai és adminisztratív természetü adatoknak, mint az első irányban egyebeken kivül az Országos magyar kir. statisztikai hivatal kiadványai és a Bányászati és Kohászati Lapok is nevezendők.

Már rég érezvén irodalmunk fent említett hézagát s ezt pótolni óhajtván, eltökéltük magunkat arra, hogy a kérésünkre dr. Lukács László m. k. pénzügyminiszter úr Ő Nagyméltósága kegyes támogatása következtében a m. kir. bányakapitányságoktól s így legbiztosabb hivatalos helyről és egyéb oldalról nyert adatok, valamint saját tapasztalataink nyomán egybeállítjuk: A magyar korona országai területén mivelésben és feltáró félben levő nemesfém, ércz, vaskő, ásványszén, kősó és egyéb értékesíthető ásványok előfordulási helyei czimű kartográfiai munkát, még pedig a földmivelésügyi m. k. minisztérium vezetése alatt álló vizrajzi osztálytól ujabban kiadott 1:900,000 méretű szép és elég részletezést engedő térképen.

E szándékunkat meg is valósítván, az eredményt az 1896 évi ezredéves országos kiállításon már bemutathattuk. Minthogy azonban azóta ennek megszerezhetése úgy szakkörök, mint mások részéről is óhajtatott, dr. Darányi Ignácz földmivelésügyi m. k. miniszter úr Ő Nagyméltósága a fent mondott térképnek kinyomatás utján való sokszorosítását megengedni kegyeskedett.

Legyen szabad ez alkalommal úgy a nevezett két miniszter úr Ő Nagyméltóságaiknak, valamint a kir. bányakapitányságoknak a nekünk nyujtott támogatásért őszinte köszönetünket kifejezni.

Minthogy a rendelkezésünkre álló anyag sokkal bőségesebb, sem hogy ezt térképünkön teljességével kifejezésre hozni lehetett, másrészt pedig kellőleg csoportosítva a térképünkön szereplő, értékesíthető ásványok elterjedése, a meglévő bányavállalatok és termelések tekintetében további hasznos és kiegészítő adatokat képes nyujtani, a következőben, a bányakapitánysági kerületek szerint felosztva, egybeállítottuk a rendelkezésünkre jutott adatokat s így azt hisszük, hogy ezen, térképünk kiegészítő részét képező közlemény, a tárgy iránt érdeklődők részéről csakis szivesen fog fogadtatni.

Zárul hozzácsatoltunk egy összehasonlító, a termelésre és egyéb a bányászattal kapcsolatos statisztikai adatokra vonatkozó táblázatot, mely bemutatja ezeket az 1885 és 1894 éveket illetőleg, az országos m. kir. statisztikai hivatal évkönyvei alapján s mintegy 10 évi időközre terjedvén ki, a magyar korona országai bányaiparának ez időközön belül való mikénti fejlődését illusztrálja a maga nemében. Azt hisszük, hogy ily, bizonyos időközöket felölelő rendszeres egybeállítások bányászatunknak a multtal szemben miként való kidomborodására nézve nem értéktelen képet és figyelmeztetéseket volnának képesek szolgáltatni, a vissza tett ut jelzőköveiként is szolgálván.

Budapest, 1898 június havában

---