---

Tartalom

ELŐSZÓ
KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS
MENTORHALLGATÓK

I. DESZEGREGÁCIÓ
  FEJES JÓZSEF BALÁZS: Miért van szükség deszegregációra?
  SZŰCS NORBERT - KELEMEN VALÉRIA: A szegedi deszegregációs intézkedés: egy gettóiskola megszüntetése
  SZŰCS NORBERT: A hódmezővásárhelyi deszegregációs intézkedés: az oktatási rendszer esélyegyenlőség-fókuszú komplex átszervezése
  TÓTH EDIT - MOLNÁR GYÖNGYVÉR: Az osztályok és az iskolák közötti különbségek változása egy évtized távlatában Hódmezővásárhelyen

II. MENTORÁLÁS
  FEJES JÓZSEF BALÁZS - KASIK LÁSZLÓ - KINYÓ LÁSZLÓ: Bevezetés a mentorálás kutatásába
  KELEMEN VALÉRIA - SZŰCS NORBERT - FEJES JÓZSEF BALÁZS - NÉMETH KATALIN - CSEMPESZ PÉTER: A Hallgatói Mentorprogram

III. PEDAGÓGUSOK ÉS PEDAGÓGUSJELÖLTEK
  BERECZKY KRISZTINA - FEJES JÓZSEF BALÁZS: Pedagógusok nézeteinek és tapasztalatainak vizsgálata egy deszegregációs intézkedéssel összefüggésben
  SZŰCS NORBERT: Szegedi lakosok és pedagógusok integrált oktatással kapcsolatos véleménye
  FEJES JÓZSEF BALÁZS - SZŰCS NORBERT: Pedagógusképzés és hátránykompenzálás

IV. TANULÓK
  CSEMPESZ PÉTER - FEJES JÓZSEF BALÁZS: A szegedi deszegregáció első éve az új intézményekbe áthelyezett tanulók nézőpontjából
  FEJES JÓZSEF BALÁZS: A mentorálás hatása a tanulási motivációra és a szövegértésre hátrányos helyzetű tanulók körében

A KÖTET SZERZŐI

---

Előszó

Magyarország azon országok egyike, ahol a legkevésbé megalapozott, hogy azzal bíztassunk egy nélkülöző családból származó gyermeket, fiatalt: tanulj, bármi lehet belőled, rajtad múlik! Az iskola látszólag mindenki előtt nyitva áll, úgy tűnhet, a sikeres iskolai, majd munkaerő-piaci karrier elsősorban az egyén adottságain és akaratán múlik. Azonban a valóságban a hátrányos helyzetű és roma diákok többsége számos rejtett mechanizmuson keresztül alacsony minőségű, motivációt romboló oktatásban részesül. Vagyis a kevésbé előnyös családi háttérrel rendelkező gyermekek elé otthonról hozott hátrányaik mellé iskolarendszerünk - a pedagógusok jó szándéka és áldozatos munkája ellenére - további akadályokat gördít, amelynek következtében e tanulók iskolai pályafutása nagyrészt az általános iskola megkezdésekor eldől. Ennek hátterében a magyar iskolarendszer szelektív, szegregáló működésmódja áll. Az oktatási szegregáció társadalmi-gazdasági következményei rendkívül súlyosak, terheit közvetve az egész társadalom viseli, többek között az alacsony hatékonysággal elköltött közpénzeken, a rászorulóknak juttatott támogatásokon, valamint a szegénységhez köthető társadalmi feszültségeken keresztül.

Az oktatás területén mutatkozó egyenlőtlenségek kapcsán a közvélemény kevéssé tájékozott, de az oktatási rendszer szereplőinek többsége előtt sem ismertek azok a mechanizmusok, amelyeken keresztül a családi hátrányokat tovább fokozza a hazai iskolarendszer. Ebből következően nem meglepő, hogy a megoldási lehetőségek is alig kerülnek szóba. Tapasztalataink közreadásával kötetünk e hiányosság leküzdését, megoldási módok felvázolását célozza.

A szerkesztők egyike (Szűcs Norbert) jelentős szerepet vállalt a szegedi deszegregációs lépés megtervezésében és lebonyolításában, valamint a hódmezővásárhelyi oktatási rendszer átalakításának előkészítésében, míg a másik szerkesztő (Fejes József Balázs) a szegedi intézkedés előkészítésébe kapcsolódott be. Később közösen, a pedagógusjelöltek munkájára építő Hallgatói Mentorprogram elindításával kívántak az említett településeken az oktatási esélyegyenlőség előmozdításához hozzájárulni. Úgy véljük, a deszegregációs lépések megtervezésében való közreműködés, a Hallgatói Mentorprogram működtetése során az említett intézkedések hatásainak nyomon követése és a hátránykompenzálás koordinálása, valamint a pedagógusjelöltek felkészítése terén egyaránt olyan tapasztalatok gyűltek össze, amelyek érdemesek arra, hogy megismerhetővé váljanak. A kötetet széles olvasóközönségnek szánjuk, reméljük, hogy az oktatáspolitikával, oktatáskutatással foglalkozók, az oktatási intézmények fenntartói feladatait ellátó szakemberek, a pedagógusképzéshez kötődő oktatók, a pedagógusok, a pedagógusi pályára és egyéb segítő hivatásra készülők, valamint a hátrányos helyzetű gyermekek, fiatalok érdekében tevékenykedő civil szférához tartozók egyaránt találnak benne hasznosítható ismereteket. Ugyanakkor óvakodunk attól, hogy e könyvben tárgyalt deszegregációs stratégiákat, illetve az ezeket támogató Hallgatói Mentorprogramot sikertörténetként tálaljuk. Egyik célunk éppen az, hogy hasonló kezdeményezések során az általunk azonosított nehézségek elkerülhetők legyenek. Mindemellett természetesen úgy gondoljuk, jól működő, adaptálható elemeket is tartalmaznak a kötetben olvasható írások.

Az itt közölt munkák nem egy jól megtervezett kutatási folyamat eredményeként születtek, tanulmánykötetünk inkább néhány akciókutatásból kirakott mozaiknak tekinthető. Rendelkezésre álló erőforrásainkat elsősorban egy hátránykompenzáló program működtetésének szenteltük, ugyanakkor igyekeztünk kihasználni a program szervezésében rejlő kutatási lehetőségeket, amikor úgy ítéltük meg, hasznos információkhoz juthatunk.

Tanulmánygyűjteményünk fejezeteit négy nagyobb szerkezeti egységbe rendeztük. Az első rész (Deszegregáció) első fejezete bevezet az oktatási egyenlőtlenségek témakörébe, megkönnyítve a témában kevésbé járatos olvasóknak a további fejezetek követését. Az ezt követő két tanulmány egy-egy település deszegregációs stratégiájának megvalósítását írja le, illetve következményeit értékeli. A hódmezővásárhelyi intézkedés esetében kutatási szempontból szerencsés helyzet adódott: az intézkedés végrehajtását megelőzően a helyi iskolarendszerben oktatott diákok közel teljes körének induktív gondolkodását felmérték. E mérés megismétlése lehetőséget kínált annak vizsgálatára, a deszegregációs intézkedés hogyan befolyásolta az iskolák és az osztályok közötti különbségeket. Erről számol be az első rész utolsó fejezete.

A második rész (Mentorálás) két tanulmánya a deszegregációs intézkedésekben érintett tanulók mentorálás általi támogatásával foglalkozik. Az első írás egy szakirodalmi áttekintés, amely a témához illeszkedő fogalmakat, lehetőségeket és nemzetközi tapasztalatokat tekinti át. A második írás a Hallgatói Mentorprogram működését, valamint öt évének tapasztalatait összegzi.

A harmadik rész (Pedagógusok és pedagógusjelöltek) munkái a szegedi deszegregációs lépést, valamint a Hallgatói Mentorprogramot vizsgálja pedagógusok és pedagógusjelöltek nézőpontjából. Az itt olvasható első írás mélyinterjúkra, az ezt követő kérdőíves adatgyűjtésre épít. Utóbbi esetben a pedagógusok véleményének értelmezéséhez egyes kérdéskörökben viszonyítási pontként a szegedi lakosság vélekedései is rendelkezésre állnak. A harmadik tanulmány a pedagógusképzés és az oktatás területét érintő hátránykompenzáló programok összekötésének lehetőségeit tárgyalja, részben a mentori tevékenységet végző pedagógusjelöltekkel készült interjúkra támaszkodva.

A negyedik rész (Tanulók) két fejezetének középpontjában a tanulók helyzete, fejlődése áll. Az első munka a szegedi deszegregáció következtében új közösségekbe kerülő tanulók tapasztalatait összegzi az első tanév alapján. Az utolsó fejezet fő kérdése, hogy a Hallgatói Mentorprogram keretei között kialakított mentori kapcsolat milyen hatást gyakorolhat a mentoráltakra.

A könyv néhány fejezete korábban valamely hazai neveléstudományi folyóiratban vagy tanulmánykötetben már megjelent. Az írások egy részén (5., 7. és 11. fejezet) mindössze annyit változtattunk, hogy a deszegregációs intézkedéseket taglaló, valamint a Hallgatói Mentorprogramot bemutató szövegrészeket elhagytuk, hiszen ezek a témakörök kötetünkben külön fejezetekben kaptak helyet. Más írásokon jelentősebb átdolgozást végeztünk (3., 8. és 9. fejezet). Emellett korábban nem közölt munkák is napvilágot látnak e kötetben (1., 2., 4., 6. és 10. fejezet).

Reméljük, e tanulmánygyűjteményben található írások elősegítik az oktatási esélyegyenlőség fontosságának felismerését, hozzájárulnak a pedagógusképzés gyakorlatának megújításához, megalapoznak további, a szegregáció mérséklését célzó intézkedéseket, valamint hasznosítható ötleteket kínálnak hátrányos helyzetű és roma tanulók oktatását elősegítő kezdeményezésekhez.

---