---

Tartalom

I. A fenntarthatatlan világ
I.1. Globális helyzetkép
I.2. A fenntarthatatlan világ okai

II. A pénz különös természete
II.1. Mi a pénz?
II.2. A pénz funkciói

III. A pénz ellentmondó természetének következményei
III.1. A kamat
III.1.1. A kamat néhány tulajdonsága
III.1.2. Kamat és társadalmi igazságtalanság
III.2. A pénz visszatartása
III.3. A pénz vásárlóerejének (értékének) változása
III.4. A pénzkibocsátás, a "pénzteremtés", és az adósságteremtés
III.5. A növekedési kényszer és a környezeti válság

IV. A hitel szerepe a fenntarthatatlan világban

V. A globális pénzügyi rendszer
V.1. A Nemzetközi Valutaalap
V.2. A Világbank
V.3. Az Európai Központi Bank
V.4. Az Európai Beruházási Bank (EIB)
V.5. Árnyékbankok

VI. Hová megy a pénz?
VI.1. Kereskedelmi bankok
VI.2. Közpénzek és támogatások

VII. A pénztőke, a reálgazdaság, és a természeti tőke viszonya

VIII. A természeti tőke és a pénz
VIII.1. A természeti tőke értékelése
VIII.2. A természet finanszírozása

IX. A jó ötletek - Kísérletek a fenntarthatatlan világ kezelésre
IX.1. Hivatalos válaszok
IX.1.1. A Jackson-jelentés
IX.1.2. A Stiglitz-jelentés
IX.2. Nem hivatalos javaslatok
IX.2.1 A pénz és a globális léptékű fenntarthatósági törekvések
IX.2.1.1. A Gesell-féle szabad-pénz
IX.2. 2. A természeti erőforrások igazságos elosztása kvótákkal - a karbon-pénz
IX.2.2.1. A Magyar Természetvédők Szövetségének javaslata
IX.2.2.1.1. Az MTVSZ szemlélete
IX.2.2.1.2. A javaslat története
IX.2.2.1.3. A javaslat
IX.2.2.1.4. A javaslattól várt eredmények

X. Utószó

---

Utószó

Amit a közgazdaságtan felismert, és amit leírtunk a pénzzel kapcsolatban, az nagyon hasonló a fizika felismeréseihez, vagyis ideális esetben, zárt rendszerben igaz. Csakhogy a globalizált világgazdaság egy rendszerbe kapcsolja a nemzetgazdaságokat (ha van ilyen egyáltalán), így azok mindegyike nyílt gazdaság, az egész pedig együtt sztochasztikus rendszer (időben változó véletlen eseményeket szolgáltató rendszer).

Ezért senki sem tudja előre megjósolni, hogy mi történik egy-egy gazdaságban, vagy regionálisan, vagy a világban. Illetve, ha valaki farkast kiált, annak biztosan igaza is lesz, hiszen az IMF szerint 1970 és 2010 között 145 bankválság, 208 pénzügyi összeomlás, 72 államadósság-válság, összességében 425 rendszerszintű válság volt a világon, vagyis évente átlagosan legalább tíz. Ezek a válságok, a 180 IMF-hez tartozó országok kétharmadát érintették, akár többször is az időszak alatt.

Várhatóan 2020-ra a feltörekvő gazdaságok saját pénzügyi piacainak bővülése miatt a globális tőke másfélszeresére (900 ezer milliárd dollár) fog nőni, hasonlóan a pénztulajdonosok pénzvagyonához (500 ezer milliárd dollár). A növekedésben még mindig a fejlett országok veszik ki a nagyobb részt, mintegy 170 ezer milliárd dollárral, de ez önmagukhoz képest csak 33%-os bővülést jelent majd. A fejlődők növekedése ezzel szemben 145%-os lesz a hozzájárulás tekintetében, noha értékben alulmarad, 130 ezer milliárdra tehető.

Ez a nagymértékű pénzeszköz növekedés hasonlóan az elmúlt két évtizedhez egy szerénynek mondható globális gazdasági kibocsátásra épül. Az eszközalapok 90 ezer milliárddal, a teljes gazdasági kibocsátás 27 ezer milliárddal, az éves gazdasági megtakarítás 8 ezer milliárddal bővül majd 2020-ig a "Bain" prognózis szerint. Vagyis a teljes pénzügyi eszközállomány tízszer lesz nagyobb a gazdasági kibocsátásnál, és háromszor az eszközalapoknál. Hogy mindez mivel jár majd, azt csak megélni lehet esetleg, megjósolni nem.

A változásra egy fenntartható társadalom felé, egyben a mai értékválság megszűnésére az egyetlen lehetőség, ha a társadalom megismeri a pénz valódi természetét. Ezt erősíti Helmut Creutz a "Pénzszindróma" című könyvében, aki Hans-Christoph Binswanger svájci közgazdászt idézi: "Az emberek 99%-a nem látja a pénz problémáját. A tudomány nem látja, a közgazdaság nem látja, sőt nem létezőnek minősíti. Ameddig nem ismerjük fel a pénzgazdálkodásban rejlő problémát, addig nem képzelhető el valódi ökológiai fordulat". Hozzáteszem, társadalmi, gazdasági sem!

Mivel a pénz intézményrendszerét az emberek közmegegyezése hozta létre, így az meg is változtathatja. Rajtunk múlik, hogy mit szeretnénk!

---