Civil jelentés a gyerekesélyekről, 2011
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
Bevezetés
ELSŐ RÉSZ
A gyermekes családok helyzetének változása Magyarországon a válság éveiben
A szülők foglalkoztatása
Szegénységi arányok, 2009-2011
Bruttó és nettó keresetek
Gyermekes családok szociális ellátásai
Mi a probléma a pénzbeli szegénységi ellátások természetbenivé alakításával?
Összefoglalás
Függelék
A gyermekek helyzetének változása Magyarországon a válság éveiben: kormányzati szándékok a jogszabályok tükrében
Felhasznált források
A magyarországi gyermekek és gyermekes családok helyzetét jellemző indikátorok, 2006-2010
Bevezetés
Összefoglaló táblázat
1. Az indikátorok összefoglaló értelmezése
2. Az egyes indikátorok alakulása 2006 és 2010 között
Felhasznált irodalom
Gyermekes családok Magyarország válságövezeteiben, 2009-2011
Módszertani megjegyzések
A kistérségek néhány demográfiai- társadalmi-gazdasági jellemzője
Anyagi helyzet, jövedelmek, szegénység
A munkalehetőségek szűkülése
Segélyezés 2009-ben és 2011-ben
Lakáshelyzet - eladósodás
Szükségletek és depriváció
Változások az ellátórendszerben, új szociálpolitikai intézkedések 2009 és 2011 között
Irodalom
MÁSODIK RÉSZ
CIVIL SZERVEZETEK TAPASZTALATAI
Tapasztalatok a telepprogramokról - A "Telepfelszámolás - vízió és gyakorlat" című szakmai műhelyen megvitatott kérdések, a résztvevők által megfogalmazott vélemények, javaslatok összegzése
Előzmények
A szakmai műhelyen elhangzott előadások
Az előadásokat követő műhelybeszélgetésen felvetett kérdések, dilemmák összefoglalása
"Beszélgetések a gyerekesélyekről" - Lokális programok, koragyerekkori szolgáltatások
1. kerekasztal: Gyerekesély programok - hasonlóságok és különbségek
2. kerekasztal: Koragyerekkori szolgáltatások - szükségességük, eredményességük, elfogadottságuk
A Nemzeti Társadalmi Felzárkózási Stratégia civil vitája, javaslatok
Bevezető, a javaslatok háttere
Az európai uniós fejlesztési források roma integrációs célú felhasználásának eredményességét korlátozó tényezők és a javasolt intézkedések összefoglalása
HELYI JÓ GYAKORLATOK
Ha nyolcat lejelentek az jó lesz? - A máltai munka
Máltai munka
Együttműködések
A jövő
Az Igazgyöngy Alapítvány
Esélyteremtő munkánk az oktatásban
Nyitás a család, a közösség felé
Együttes hatások
Eredmények
Intenzív családmegtartó szolgáltatás - Budapest, Józsefváros
A program előzményei
A szolgáltatásban részt vevő családok jellemzői
A szolgáltatás tartalma és intézményi kontextusa
Eredmények és kihívások
Contents
Introduction
Bevezetés
Az Országgyűlés 2007. május 31-én fogadta el a "Legyen jobb a gyermekeknek!" Nemzeti Stratégiáról 2007-2032 szóló 47/2007. (V. 31.) országgyűlési határozatot (továbbiakban OGY határozat), melynek célja, hogy egy generáció alatt jelentősen csökkentse a gyermekek és családjaik szegénységének arányát, felszámolja a gyermeki kirekesztés és mélyszegénység szélsőséges formáit, átalakítsa azokat a mechanizmusokat és intézményeket, amelyek ma újratermelik a szegénységet és a szociális kizáródást. Az OGY határozat értelmében az 1053/2008. (VIII. 4.) kormányhatározat alapján létrejött a Nemzeti Stratégia Értékelő Bizottsága, mint a Stratégia végrehajtását és annak civil kontrollját, átláthatóságát segítő, véleményező és javaslattevő testület. A Bizottság tagjai - az Európai Unióban alkalmazott nyitott koordinációs eljárásnak megfelelően - független, a gyermekekkel foglalkozó és a szociális területen tevékenykedő civil szervezetek, egyházak delegáltjai voltak (kilenc fő). A szaktárcák és néhány országos hatáskörű közigazgatási intézmény képviselői tanácskozási joggal, állandó meghívottként vettek részt a Bizottság munkájában. A Bizottság Gyerekesélyek Magyarországon címmel mind 2010-ben, mind 2011-ben éves jelentést tett közzé a gyermekek és gyermekes családok helyzetéről, a kormányzat ezzel kapcsolatos tevékenységéről, néhány civil szervezet ide kapcsolódó munkájáról.1 A Bizottság szakmai munkájában, ezen belül a Jelentések válogatásában és szerkesztésében jelentős szerepet játszott a 2005 végétől a Magyar Tudományos Akadémia keretei között működő MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda.
A 2010-ben hivatalba lépő kormány 1177/2011. (V. 31.) kormányhatározata tompította az Értékelő Bizottság civil jellegét. A 2011 végén újjáalakult Bizottság 24 tagból áll. A kormányzati oldalt a Bizottság elnöke mellett, aki a társadalmi felzárkózásért felelős államtitkár, 11 szaktárca, illetve közigazgatási szerv képviseli, a civil szférát pedig 9 szakmai és civil szervezet 1-1 delegáltja, továbbá az egyházak 3 delegáltja. A Bizottság alelnökét a civil oldal tagjai közül választották. A Bizottság 2012 márciusában közzétette a "Legyen jobb a gyermekeknek" Értékelő Bizottság 2011. évi munkájáról szóló jelentést,2 amely számos, az anyagban említett probléma ellenére, igen bizakodóan látja a jövőt.
Az MTA Gyerekszegénység Elleni Programiroda 2011. szeptember 15-én megszűnt. Munkatársai már korábban fontosnak tartották a civilség szerepét a gyerekszegénység elleni küzdelemben, ezért 2010-ben megalapították a Gyerekesély Közhasznú Egyesületet (GYERE). Az Egyesület fő célja a gyerekek életesélyeinek javítása, a gyerekszegénység újratermelődésének megakadályozása kutatásokkal, a nyilvánosság tájékoztatásával, szolgáltatásokkal. Ebbe a feladatkörbe tartozik, hogy az Egyesület időközönként (ha mód van rá, kétévente) megjelentessen egy civil jelentést a gyermekek helyzetének, esélyeinek alakulásáról.
A "Civil jelentés a gyerekesélyekről, 2011" az Egyesület első jelentése.