---

Tartalom

Elöljáróban

1. A szakmai élettörténet vizsgálatának keretei

2. Az életmű recepciójának elsődleges szempontja: az intézményesült szakmai életút
2.1. A recepciótörténeti korszakolás elvei
2.2. Salamon Ferenc karrierje alakulásának recepciótörténeti jelentősége
2.2.1. Szakmai váltásának értelmezése a történettudományban
2.2.2. Salamon Ferenc, a "hűtlen irodalmár". A nem kánoni pálya ára: a dilettantizmus bélyege
2.3. Irodalmi munkásságának recepciója
2.3.1. "Petőfi hiteles megítélője" - "népellenség" - "petőfieskedők ledorongozója". A Salamon-recepció szinuszgörbéje

3. Salamon Ferenc és a népiesség
3.1. Műfajok és definícióik létformája a 19. század második felének magyar verses nagyepikájában
3.1.1. Eposz, költői beszély, verses regény - fogalomtörténeti felvezetés
3.1.2. Salamon Ferenc népiesség-koncepciója műfajértelmezései tükrében
3.2. Népiesség és realizmus kapcsolata Salamon írásaiban
3.2.1. Salamon Petőfi-értelmezésének "előzményei". Bírálatok a század első feléből
3.2.2. A materializmus fogalma a század közepének Petőfi-recepciójában

4. A színikritikusi szerep a drámabírálat hivatásosodásának folyamatában
4.1. Színikritika és naplóirodalom
4.2. A színikritika műfaji átalakulása a korszak tárcairodalmának kontextusában
4.3. Ki és kinek írja a színikritikát?
4.4. Drámakritikai norma és népiesség-értelmezés
4.5. A népszínmű műfaji problematikája
4.5.1. Népszínmű-fogalmak a század közepén. Szigligeti népszínműveinek recepciója
4.5.1.1. "[A] költő álláspontja nem ép[p]en a népies naivság." - Gyulai Pál koncepciója
4.5.1.2. "[A]z ördögnek gyertyát kell gyújtani." - Greguss Ágost érvelése
4.5.1.3. Tágabb perspektívából - Kemény Zsigmond
4.5.1.4. Egy másik kánon szempontjai - Jókai Mór és Szigligeti Ede érvelése
4.5.2. Bizonytalankodó műfajmegjelölés; népszínmű és/vagy vígjáték?
4.5.3. Salamon Ferenc népszínmű-fogalmának helye
4.6. Komikumfogalmak vitája: hatás vs. jelentés
4.7. "Hát akkor nézze az úr Othellót" - A népszínmű jelentései a különböző irodalmi hagyományok felől
4.8. A színikritika határairól és a történeti dráma "történetiség"-éről

5. Salamon oktatáspolitikai elgondolásai az irodalmi professzionalizáció és szaktudósi önértelmezése tükrében
5.1. Salamon érvei az 1865-ös oktatásügyi vitában
5.2. Szaktudósi karrier és oktatási rendszer
5.3. Gimnáziumi oktatás / egyetemi képzés

6. Salamon Ferenc karrierje és a professzionalizálódó humán tudományok
6.1. A történetíró Salamon Ferenc
6.2. "[A] tények fölött uralkodó erők és törvények föllelése" - A történetírás tétjei Salamonnál
6.3. Az irodalmi rendszerből hozott minták jelentősége
6.4. "E költői formák az emberi élet- és világeseményekből vannak merítve." - A Salamon irodalomkritikájában kirajzolódó történelemszemlélet

7. Összefoglalás

8. Felhasznált irodalom

9. Melléklet. Salamon Ferenc eddig felkutatott irodalmi és közéleti tárgyú szövegei

10. Névmutató

---

Fülszöveg

A Kolozsvári Magyar Egyetemi Intézet a legrangosabb és legnagyobb romániai magyar tudományos és felsőoktatási műhely, a Babeş-Bolyai Tudományegyetem magyar tudományos közösségének háttérintézménye. A tehetséggondozás és a minőségi tudományos kutatások iránt elkötelezett stratégiájának szerves része a tudományos pályakezdés elősegítése, a szemléletileg friss, alapos, innovatív mesteri és doktori értekezések előkészületeinek támogatása és az eredményeknek a tudományos nyilvánosságba való beágyazása révén. A Mestermunkák a humán- és társadalomtudományok köréből címet viselő sorozat ennek az elkötelezettségnek a jegyében jött létre és működik.

---