---

Tartalom

Diszciplínák között. A magyar színikritika hivatásosodásának dilemmái egy 19. század közepi vitában
A kiadásról

Az 1856-os színikritika-vita szövegei
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. július 29. 174. sz. 714.
[sz. n.], Nemzeti Színház, Családi Lapok 1856. júl. 30., 5. évf., 21. sz. 697-698.
(v.) [Vajda János], [c. n.], Magyar Sajtó 1856. aug. 1. 178. sz
Salamon Ferenc, Rászedtek a komédiások, Budapesti Hírlap 1856. aug. 1. 178. sz.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 2. 178. sz.
Kakas Márton [Jókai Mór], XII. levél. Özvegy és proletár, Beöthy Lászlótól és Megcsaltak a komédiások Szerdahelyitől, Vasárnapi Újság 1856. aug. 3. 31. sz. 270-271.
[sz. n.], Előadások a nemzeti színpadon, Délibáb 1856. augusztus 3. 31. sz. 374.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 5. 180. sz.
- G., Nemzeti színház, Budapesti Viszhang 1856. aug. 7. 32. sz. 266.
-ss. [Greguss Ágost], Néhány alkalmi szó az Özvegy és proletár s Rászedtek a komédiások című darabok körül, Pesti Napló 1856. aug. 7. 366-1949. sz.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 9. 184. sz. 754.
[sz. n.], Néhány szó - fölvilágosításul, Hölgyfutár 1856. aug. 9. 184. sz. 754.
Salamon Ferenc, [c. n.], Budapesti Hírlap 1856. aug. 9. 185. sz.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. aug. 10. 369-1952. sz.
Mészáros Károly, A Budapesti Hírlap műbírálójának, Pesti Napló 1856. aug. 12. 371-1954. sz.
Salamon Ferenc, A Pesti Naplónak (A Rászedtek a komédiások védelme ügyében), Hölgyfutár 1856. aug. 13. 187. sz. 765-766.
Salamon Ferenc, Felelet a Pesti Napló aug. 12-ki számában megjelent ily című cikkre: A Budapesti Hírlap műbírálójának, Budapesti Hírlap 1856. aug. 13. 188. sz.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. aug. 17. 375-1958. sz.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 18. 190. sz. 777.
X.Y.Z.V., Még egyet a Pesti Naplónak! Hölgyfutár 1856. aug. 19-21-22. 191-192-193. sz. 782., 786., 790.
Greguss Ágost, Tudósítás, Pesti Napló 1856. aug. 25. 382-1965. sz.
X. Y. Z. J. V., A nyúl kiugrott a bokorból, Hölgyfutár 1856. aug. 20. 196. sz. 802.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 22. 193. sz. 790.
(ss.) [Greguss Ágost], [c. n.], Pesti Napló 1856. aug. 23. 380-1963. sz.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. aug. 24. 381-1964. sz.
Szerk. [a Hölgyfutár szerkesztősége], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 25. 195. sz. 797.
Salamon Ferenc, A gr. Ráday Gedeon által kitűzött 40 arany pályadíjért versenyző vígjátékok. Rendkívüli előadás. Vígjáték 1 felvonásban. Férjem színész. Vígjáték 2 felvonásban. (Aug. 21-ikén.) Budapesti Hírlap 1856. aug. 27. 198. sz.
(v.) [Vajda János], [c. n.], Magyar Sajtó 1856. aug. 27. 198. sz.
[sz. n.], Pest, aug. 27., Pesti Napló 1856. aug. 27. 384-1967. sz.
[sz. n.], [c. n.], Budapesti Hírlap 1856. aug. 28. 199. sz.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. aug. 28. 385-1968. sz.
Szerdahelyi Kálmán, [c. n.], Pesti Napló 1856. aug. 28. 385-1968. sz.
+, [c. n.], Budapesti Viszhang 1856. aug. 28. 35. sz. 290.
[sz. n.], [c. n.], Családi Lapok 1856. aug. 28. 25. sz. 791-792.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. aug. 29. 199. sz. 813.
Kakas Márton [Jókai Mór], XVI. levél, Vasárnapi Újság 1856. aug. 31. 35. sz. 309-310.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. szept. 2. 202. sz. 826.
Szerdahelyi Kálmán, Nyilatkozat, Pesti Napló 1856. szept. 2. 390-1973. sz.
Hölgyfutár szerkesztősége, Nyilatkozat, Hölgyfutár 1856. szept. 3. 203. sz. 829.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. szept. 5. 205. sz. 838.
[sz. n.], [c. n.], Budapesti Hírlap 1856. szept. 5. 206. sz.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. szept. 5. 393-1976. sz.
Jókai Mór, Nyilatkozat, 1856. szept. 6. 394-1977. sz.
[sz. n.], [c. n.], Magyar Sajtó 1856. szept. 7. 208. sz.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. szept. 7. 395-1978. sz.
Hölgyfutár szerkesztősége, Jókai Mór nyilatkozatára, Hölgyfutár 1856. szept. 9. 207. sz. 845-846.
Hölgyfutár szerkesztősége, A Pesti Napló nyilatkozatára, Hölgyfutár 1856. szept. 10. 208. sz. 850.
Jókai Mór, Válasz a Hölgyfutár szerkesztőségének, Pesti Napló 1856. szept. 11. 398-1981. sz.
[sz. n.], [c. n.], Magyar Sajtó 1856. szept. 12.
[sz. n.], [c. n.], Pesti Napló 1856. szept. 12. 399-1982. sz.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. szept. 13. 211. sz. 862.
Kakas Márton [Jókai Mór], XIX. levél, Vasárnapi Újság 1856. szept. 14. 37. sz. 328.
[sz. n.], [c. n.], Vasárnapi Újság 1856. szept. 14. 37. sz. 328.
[sz. n.], [c. n.], Hölgyfutár 1856. szept. 16. 213. sz. 870.

Jegyzetek
Irodalomjegyzék
Névmutató

---

Bevezetés

A magyar színikritikatörténet jelentős és határozottan szórakoztató vitájának anyagát tartja a kezében az olvasó. A vita középpontjában a Nemzeti Színház népszerű színészének, Szerdahelyi Kálmánnak az alakja áll, aki normasértő színpadi játékával és nyilatkozataival olyan fontos kijelentések megfogalmazására sarkallta a kortárs kritikusokat, amelyek gazdag kritikatörténeti anyagot jelentenek a mai irodalomtörténész számára.

Az 1856-os színikritika-vitához Szerdahelyi Kálmánon kívül Jókai Mór, Salamon Ferenc, Greguss Ágost, Vajda János és mások is hozzászóltak. A szövegkiadás a hagyományos, szerzői életművek rekonstruálását célzó szövegkiadásokhoz képest kevésbé hagyományos korpusz, azokhoz a korábbi kísérletekhez kapcsolódik, amelyek az egyes irodalomtörténeti problémákat és folyamatokat a vita hermeneutikájában értelmezik. A hagyományos, szerzői életműveket rekonstruáló szövegkiadásokkal ellentétben ennek a kiadásnak az egységességét nem a szövegek azonos szerzője adja, hanem az, hogy egyazon vita korpuszához tartoznak. Az egyes szövegek státusát ilyenformán nem a szerzőjük irodalomtörténeti fontossága és szerepe fogja meghatározni (mint ahogyan általában a szerzőközpontú rendezőelvet követő kiadások esetében történik), hanem a vita fő tétjeihez viszonyított relevanciája. A kanonikus szövegkiadási logikával megjelentetett korpuszok esetében a fontos szerzők szövegeit kiemelik a saját kontextusukból (ebben az esetben a vita anyagából), és csak ezek a szövegek kapnak fontosságot, annak ellenére, hogy ebben a kontextusban az anonim szövegek vagy a kevésbé neves szerzők által írott szövegek is ugyanolyan fontosak. Az irodalomtörténeti emlékezet Jókai vagy Vajda írásait megtartotta, kanonizálta (a kritikai kiadások révén), a többit javarészt elfelejtette, pedig a vita összes résztvevőjének fontos mondanivalója van, és fontos szereplője ennek a hivatástörténeti pillanatnak: amikor a színikritika és maga a színházi rendszer olyan professzionalizációs fázisban lévőként mutatkozik meg, amelyben elkezdik szükségét érzeni például a színikritika műfaji leszabályozásának, normativizálják, hogy ki szólalhat meg legitim módon a színikritikai vitában, vagy a színház-sajtó-színikritika intézményeinek a viszonyát szeretnék meghatározni. A szövegek filológiai előkészítésekor az átírásban a helyesírás ma érvényben lévő szabályait érvényesítettem, a sajátos kifejezéseket, szóhasználatot viszont megtartottam, hogy némiképp mégis érzékeltetni tudjam a korabeli nyelvhasználat jellegzetességeit. A kettőzött mássalhangzóknak a mai helyesírásnak nem megfelelő használatát a mainak megfelelően javítottam, címek helyesírását egységesítettem: a folyóiratcímeket álló betűkkel, a többi címet dőlttel, idézőjelek nélkül szedtem. A kötetben két típusú lábjegyzet található: betűkkel a szövegek eredeti jegyzeteit jelöltem, a számozott lábjegyzetek pedig emendációs jegyzetek. A szövegben a nyilvánvaló betűhibákat javítottam.

A vitaszövegek után található jegyzetanyag háromféle jegyzetet tartalmaz: idegen nyelvű kifejezések fordítását, filológiai jegyzeteket, és bizonyos, indokolt esetekben tárgyi kiegészítéseket. A vita kommunikációs formájának sajátosságaiból adódóan a korpusz egyes szövegei gyakran utalnak vagy hivatkoznak a többi, a vitához tartozó szövegre, ezeknek az utalásoknak a rendszere feleslegesen terhelte volna a jegyzetanyagot, másrészt pedig értelmetlennek és redundánsnak is tűnt a pontos filológiai rekonstruálása a jegyzetanyagban is, ezért ettől eltekintettem a jegyzetek készítésekor.

Az itt következő érdekes és fontos korpusz, a magyar színikritika 19. század közepi fogalmainak és kontextusainak metszetét nyújtja a ma olvasója számára.

Köszönettel tartozom a kötet lektorainak, dr. T. Szabó Leventének és dr. Máthé Dénesnek a kötet elkészítésében nyújtott pótolhatatlan szakmai segítségükért. A legnagyobb hálával mégis kétségtelenül férjem édesanyjának tartozom, aki valójában lehetővé tette a kötet elkészülését. A kiadvány minden hiányossága ugyanakkor természetesen engem terhel.

---