---

Tartalom

ELSŐ KÖTET.

ELSŐ KÖNYV. Bevezetés. Viszonyok az 1825-ki országgyülés előtt.

A haladási vágy ébredése a nemzetben. A haladás akadályai
Haladási kisérletek
A nemzet igényei a helyreállt békében
A birodalom újjászervezésének kérdése
A bécsi kabinet állampolitikája
A bécsi congressus azt átalánosítja
A szent szövetség azt biztosítja
A reactionárius politika alkalmazása a birodalomban
E politika Magyarországban is érvényesíttetik
Kormányeszközök
A megyékben tett kényuralmi kisérletek
A spanyol, portugal, nápolyi és piemonti forradalom
A forradalmak elnyomatván, a reactio növekedik
Az anyagi érdekek
Egyházi ügyek
Metternich hiú mentségei
A nemzeti hangulat
Irodalmunk
Irodalmi törekvések a mult század végén
Történelem. A Budai testvérpár
Virág Benedek "Magyar Századai"
Horvát István
Philosophia. Sárvári Pál és Fejér György
Kulcsár István
A Marczibányi-Intézet
Költészet és nyelv. Kisfaludy Sándor
Virág, Révay, Csokonai, Kis János
Kazinczy Ferencz. Nyelvújitás
Berzsenyi Dániel
Kisfaludy Károly
Kölcsey Ferencz
Vörösmarty, Czuczor, Bajza
Az irodalom hatása a közéletre
Bars felirata a censura ellen
A politikai ellenzék gyarapodása
A reactio 1820 óta növekedik. Önkényes újonczszedési rendelet
A megyék válaszai
A hadi adó fölemelése
A megyék ellenzése
A biztosok erőszakos fellépte Komáromban, Nyitrában, Zemplénben
Nógrádban, Zalában
Bars megye eljárása
Más megyék ellenzése is erősbödik
A nádori közbenjárás sükeretlensége
Megfélemlitési törekvések
Németh József kir. ügyigazgató
A barsi ellenzék vezérei Bécsbe hivatnak
A kormánypolitika módosítása
Az országgyülés kihirdetése

MÁSODIK KÖNYV. Az alkotmány helyreállítása. A reformmozgalmak kezdete.

ELSŐ FEJEZET. Az 1825/7-ki országgyülés.
Tájékozás a kormány irányára s a nemzet hangulatára nézve
Követválasztó s utasító megyei gyülések
Az udvar magatartása
A királyi előadások s a trónbeszéd
Válaszfelirat
A pártok s azok irányai
Az ellenzék
Széchenyi István
A sérelmek tárgyalása
Az első sérelmi felirat
A király válasza
A KK. és RR. elégületlensége. Az újabb leirat
A két tábla közti viszony
Hálafelirat
A tárgyalások modora
Az előleges sérelmek és kivánatok
Az adó kérdése; a jobbágyok állapota; a kis nemesség adózása
A nemzeti nyelv kérdése
A magyar akadémia megalapitása
A magánosak pénzviszonyai
A rendszeres reformmunkálatok
Az országgyülés eredményei
Reviczky Ádám főkanczellár

MÁSODIK FEJEZET. A reformmozgalmak kezdete.
A közszellem az 1827-ki országgyülés után
Az országos bizottmány s annak művei
Széchenyi István
A "Hitel" röpirat
A nemzeti kaszinó és a gazdasági egyesület
A "Hitel" hatása
Ellenzék Széchenyi tanai ellen
Dessewffy "Taglalata"
A "Világ"
A pártok élesebb elkülönződése
Wesselényi Miklós

HARMADIK FEJEZET. Az 1830-ki országgyülés.
Az országgyülés tárgyai
Az országos rendek jelesebb egyéniségei s hangulata
Országgyülési hirlap
A hitlevél feletti viták
A nemzeti nyelv ügye
Az újonczok megszavazása
A sérelmek s kivánatok ügye
Az országgyülés vívmányai
Vallási kérdés

HARMADIK KÖNYV. Az első reformi lépések.

ELSŐ FEJEZET. A reformok előzményei.
Tájékozás
Rokonszenv a lengyel felkelés iránt
Bars megye felirata
Pozsony megye felirata
A cholera-járvány
Zavargások az alsó néposztályban
A nádor és a kanczellár közti meghasonlás
A rendszeres reformmunkák megvitatása
A kaszinók hatása a haladásra
A "Stadium"
A budapesti hídtársaság
Az ellenzék politikája

MÁSODIK FEJEZET. Az 1832/6-ki országgyülés I. Ferencz haláláig.
Követválasztások
A kitünőbb egyéniségek
Nagy Pál
Ragályi Tamás
Kölcsey Ferencz
Balogh János
Beöthy Ödön
Bezerédy István
Pázmándy Dénes
A kormánypárt
Zsedényi Eduárd. Az országgyülési ifjúság
Országgyülési újság s kerületi napló
A válaszfelirati viták
A magyar nyelv ügye
Vallási tárgy
A vallásszabadsági törvényjavaslat
A Tágen-eset
A vallásügy a főrendeknél
Pálóczy László
Lonovics József
A vallási kérdés Horvátország tekintetében
A vallásügyi viták vége
Somsich Pongrácz kir. személynök
A lengyel ügy
Deák Ferencz
Erdély uniója s a részek kérdése
Az urbéri munkálat
A pártviszonyok változása az urbért illetőleg
Az urbéri törvényjavaslat
A törvényjavaslat a kormánytól visszautasíttatik
A november 10-kei ülés a rendeknél
Deák Ferencz beszéde
A kormány működése az utasitások megváltoztatására
Az urbéri törvényjavaslat megbukta
Az urbéri új törvények
Az egyházi tized kérdése
A jobbágytelken lakó nemesség adózása
Az országgyülési költségek viselése a nemesség által
Az urbér tárgyalásának közvetett következményei
A korteskedés politikai kérdésekben
A reformpárt viszonyai a gyülés folytában
A polgári törvényt illető munkálat
Az ősiség kérdése
Ideiglenes hiteltörvény
Az erdélyi országgyülés
Wesselényi veszélyei
I. Ferencz halála
Reviczky állása Ferencz halála után

NEGYEDIK KÖNYV. A kormány ellenhatása a szabadelvű nemzeti irány ellen V. Ferdinánd első kormányéveiben.

ELSŐ FEJEZET. Az 1832/6-ki országgyülés második fele.
Hódolat az új uralkodónak
A kormánypolitika
A királyi czím feletti viták
Wesselényi bepereltetésének kérdése
A Balogh János ellen indított bűnvád
A budapesti lánczhíd
A magán vállalatokról alkotott törvény
A sérelmek és kivánatok tárgyalása
A Ludovicaeum
A nemzeti nyelv hivatalos divata
Az anyagi érdekekre vonatkozó tárgyalások
Hiteltörvények
Ipariskolák, polytechnikum ügye
A köz elkeseredés egyéb okai
Az országgyülés vége s eredményei

MÁSODIK FEJEZET. A kormány kisérletei a nemzeti irány elfojtására s ellensúlyozására.
Reviczky kanczellár megbukta
Pálffy Fidél főkanczellár
Az országgyülési ifjak elfogatása
Lovassy László elitéltetése
A nádor a közvélemény előtt
Kossuth Lajos elfogatása
A "Törvényhatósági Tudósitások"
Wesselényi Miklós pere
A pesti árviz alatti magaviselete
Egyéb politikai perek
A nemzetiségi viszályok szítogatása
A szláv nemzetiség ébredése
A panszlavismus eszméjének behatása Magyarországba
Kollár János "Sláwy dcérája"
Panszláv mozgalmak a tótok közt
A nemzetiségi kérdés Horvátországban
A panszlavismus Horvátországban
Az illyrismus keletkezése
A kormány beavatkozása a nemzetiségi viszályokba
Az illyrismus a papságban is támaszt nyer
Az illyrpártiak egyesülési törekvései a szerbekkel
A reformügy haladása időközben
Egyes örökváltsági esetek
Egyéb haladási kérdések fejlődése
Pest megye küldöttsége a királyhoz
Egy főrendi ellenzék szükségének érzete
A fontolva haladó párt alakulása
Dessewffy Aurél
Követválasztási mozgalmak
Változások a fő kormányhivatalokban
Szerencsy István
Majláth György
Gróf Majláth Antal
A vegyes házasságok kérdése

HARMADIK FEJEZET. Kibékülés az 1839/40-i országgyülésen
Az ellenzéki párt a rendek táblájánál
Deák Ferencz
Nagy Pál
Szentkirályi Móricz
Pulszky Ferencz
Conservativpárti szónokok
A felső ház
A conservativpárt a főrendeknél
Báró Jósika Samu
Gróf Apponyi György
Báró Vay Miklós
Gróf Majláth János
Báró Mednyánszky Alajos
Az ellenzéki párt a főrendeknél
Gróf Batthyáni Lajos
A főrendi ellenzék szervezése
Báró Eötvös József
Gróf Teleki László
Pártviszonyok
A királyi előadások
A Ráday-ügy; pesti sérelem
A főrendek válasza
A julius 28-kai kir. leirat
A pesti sérelem megszűntetése
Országgyülési hirlap
A kerületi napló ügye
A főrendi napló
A szólásszabadság kérdése
Az amnestia által eszközlött kiengesztelődés
Örökváltság s egyéb urbéri javitások
Váltótörvények
A zsidók emancipatiójának ügye
Újonczok megajánlása
A vallás és vegyes házasságok kérdése
A városok törvényhozási részvétének kérdése
A nemzeti nyelv ügye
A népnevelés ügye
A büntető törvénykönyv ügye
Az országgyülés befejezése
Újonczállitás
Váltótörvényszékek felállitása

MÁSODIK KÖTET.

ÖTÖDIK KÖNYV. Reformi és nemzetiségi harczok 1840-1843 között.

ELSŐ FEJEZET. A mozgalom új tényezői.
A megyei gyülések jelentősége
A megyei közgyülések árnyoldalai, rendetlenségei
Az irodalom s a közélet viszonyos hatása. A nemzeti nyelv
A szépirodalom
Vörösmarty Mihály
Petőfi Sándor
Jósika Miklós
Eötvös József; Kemény Zsigmond
A Kisfaludy-Társaság
Philosophia
Köteles Sámuel
Hetényi János
Szontagh Gusztáv
Az irodalom egyéb ágai
Történelem
Nyelv- s irodalomtörténet
Toldy Ferencz
Az időszaki sajtó
A Pesti Hirlap szerkesztését Kossuth veszi át
Kossuth elvei a Hirlapban
Széchenyi fellépte a Pesti Hirlap ellen
A Kelet Népe
A Kelet Népének hatása
A kormány magatartása a viták tekintetében
Dessewffy Aurél fellépte a sajtó terén. A Világ hirlap
A Világ rendszeres harczai
A vegyes házasságok kérdése
A papság tekintélyének csökkenése

MÁSODIK FEJEZET. A nemzetiségek harcza.
Panszlavismus
A pesti protestáns főiskola
A pánszláv papok ellentörekvései
A pánszláv lelkészek folyamodványa a királyhoz
Az illyrismus zavargásai
Az illyrismus czéljai
Az illyrek eszközei s módjai a kitűzött czélra
A vármegyék ellenhatása
A kormány közbelépte
Széchenyi akadémiai beszéde
A beszéd által támasztott viták
Wesselényi Szózata

HARMADIK FEJEZET. A kor főbb reformkérdései.
A szatmári tizenkét pont
A városok kérdése
A nemesek adózásának kérdése
Sztáray Albert gr. szózata
Kossuth izgatása
Dessewffy Emil Alföldi levelei
Az adó kérdése a megyékben
A képviseleti rendszer mellett történt első lépések
Széchenyi Két garasos adója
Az anyagi érdekekre vonatkozó socialis mozgalmak
A német vámszövetséghez csatlakozás kérdése
Az iparegyesület
A földmívelés lendülete
Erdélyi állapotok. Az 1837-ki országgyülés
Gr. Bethlen János
Az 1841-ki országgyülés
Kemény Dénes báró

NEGYEDIK FEJEZET. Az 1843/4-ki országgyülés. A remények meghiúsulása.
Az országgyülés kihirdetése. Követválasztások
Választási zavargások
A horvátországi követválasztás
A pártok állása
Klauzál Gábor
A királyi előadások
Országgyülési szabad hirlap. Válaszfelirat
A nemzeti nyelv és Horvátország
Vallási vitatkozások
Vurda kanonok véleménye
Az új vallás-törvények
A magyar nyelv s a horvát viszonyok ügye
A nyelv-törvény
A túrmezei sérelem
A megyei kihágások feletti viták
Az országgyülés egyéb tárgyalásai
A büntető törvénykönyv és börtönrendszer
A hitelintézeti törvényjavaslat
A városok rendezésének és szavazatának kérdése
Ősiség s örökváltság
Birtok- és hivatalképesség
Közmunkák
Közös adózás
A partium ügye
Unio Erdélylyel
Anyagi érdekek
Fiumei vasut
A vámviszonyok rendezése
A kormány válasza
A rendek határzata; bizalmatlansági szavazat
Az országgyülés eredményei

HATODIK KÖNYV. Reformtörekvések a kormány részéről. A nemzet s kormány közti harcz a reformok iránya miatt.

ELSŐ FEJEZET. Új irányok s a pártok állása.
A kormány és a nemzet ellenkező iránya
A nemzeti irány
A védegylet megalakulása
A kormány új iránya
Apponyi György és Jósika Samu kanczellárokká neveztetése
A pártok állása. A Pesti Hirlap
A központosítási iskola
A hirlapok színezete

MÁSODIK FEJEZET. Apponyi kormányának kezdete. Az administratori rendszer.
A kormány fő törekvése
Apponyi elvei
A kormány a védegylet irányában
Az administratori rendszer
Az administratorok eljárása
A honti esemény
Deák beszéde az administratori kérdésben
A bihari tisztújitás

HARMADIK FEJEZET. A horvát tartományi gyülés rendezése s egyéb kormányszabályok.
A Zágráb megyei nemesi összeirás
A tartományi gyülés jelleme
A gyülés megnyitása
A kir. leirat a szavazatjog iránt
A megyék lépései az új kormányrendszer ellen
A kormányrendszer hibáinak oka
A kormány némi hasznos intézkedései
A közlekedési bizottmány. Ipariskola alapitása
A népiskolák rendezése
Az óhitűek iránti kormányrendelet

NEGYEDIK FEJEZET. Nemzeti törekvések a reform eddigi irányának keresztülvitelében.
Az ellenzék szorosabb egyesülése s törekvései
A felelős kormány elvének terjedése
A közös adózás körüli tények
Örökváltsági esetek
A védegyleti eszmék körüli mozgalom
Dohány-egyedáruság
A védegylettel rokon eszmék
A védegylet hatása anyagi tekintetben
A gyáralapító társaság
Iparegyesület
Mezőgazdászat
Tiszaszabályozás
Vámviszonyok
Pártvélemények a közbenső vámok felett
A magyar kereskedelmi társaság
Vasutak

ÖTÖDIK FEJEZET. Erdélyi állapotok s országgyülések.
Erdély hátramaradásának főbb okai
A földnép állapota
Az 1846-ki országgyülés fő tárgyai
Az urbér tárgyalása
Kemény Dénes inditványa az örökváltság iránt
Tanácskozás az urbér felett

HETEDIK KÖNYV. A nemzeti átalakulást közvetlen megelőzött időszak eseményei.

ELSŐ FEJEZET. Pártharczok s állapotok az 1847-ki országgyülés előtt.
József főherczeg nádor halála
István főherczeg kir. helytartóvá neveztetése
A főherczeg körutazása
A két nagy párt közti harcz folytatása
A kormány törekvése az administratori rendszer keresztülvitelében
Az administratorok törvényszéki elnöklete
A conservativ párt törekvései; gyülekezetei, programmja
Akart-e a kormány alkotmányos úton haladni?
Különbség a két párt irányelvei közt
Az ellenzéki irányelvek
Az ellenzék összejövetelei
Széchenyi István ezen kori működése
A Politikai Programmtöredékek
Az Ellenzéki nyilatkozat

MÁSODIK FEJEZET. Az 1847-ki országgyülés első fele.
Az országgyülés kihirdetése. Követválasztások
Kossuth követté választatása
Széchenyi bukta Sopronyban; megválasztatása Mosonyban
Az utasítások általánossága
Pest megye utasítása
A borsodi utasítás
A horvát tartományi gyülés
Az időjelek
Változások a fő hivatalokban. Zarka J. kir. személynök
Az ellenzék vezére
A főrendi ellenzék
Az országgyülés megnyitása
Nádorválasztás
A kir. eladások
Az adresse-viták; Somsich P. inditványa
Kossuth L. indítványa
Széchenyi inditványa
Az alsó ház felirati javaslata
A válaszfelirati viták a főrendeknél
Batthyáni Lajos beszéde
A válaszfelirat letétele
A közös teherviselés; örökváltság
Az ősiség eltörlése
A horvátországi sérelem
A partium kérdése
Az administratori rendszer miatti sérelem
Kir. leirat az administratori sérelem iránt

NYOLCZADIK KÖNYV. Az átalakulás forradalomszerű betetőzése.

ELSŐ FEJEZET. A párisi forradalom hirére támadt új reformirány.
1848-ki márczius
A párisi forradalom hirének hatása. A bankjegy-válság
Balogh Kornél inditványa a pénzügy tárgyában
A reformpárti közvélemény hangulata
Kossuth szándokai s inditványai
A parlamenti kormány szőnyegre hozatala
Kossuth inditványa a felelős miniszteri kormányzat iránt
Az indítvány az alsó táblánál elfogadtatik
A főrendi táblán egy ideig megakad
Némely fenforgó kérdések gyors bevégzése
A bécsi forradalom kitörése
A pozsonyi események
A felirat a főrendek által elfogadtatik
Márczius 15-ke Pesten
Az országos küldöttség eljárása Bécsben
Márczius 16-ka
A pesti küldöttség

MÁSODIK FEJEZET. A köz- és magánjogi reformok befejezése.
Az országgyülésnek, mint alkotmányozónak működése
Közös teherviselés. urbér és tized megszűntetése
Unió Erdélylyel. A városi ügy
Nemzetőrségi és sajtó-törvényjavaslatok
A népképviseleti törvényjavaslat
A felelős miniszteri kormányzatróli törvényjavaslat
A megyerendszer összhangzásba tétele a miniszteri kormányzattal
A felelős miniszterium alakitása iránti viszonyok
Batthyáni irányelvei
Kossuth irányelvei
A miniszterium szerkezete
Az udvarrali viszonyok a miniszteri kormányzat megerősítése iránt
A pénz- és hadügyi miniszterium iránti nehézségek
A király válasza a miniszteriumot illető törvényre
Az alsó tábla határozata a kir. leiratra
A pesti mozgalom
Újabb kir. leirat a miniszteriumra nézve
Az alsó ház nyilatkozatai a leirat iránt

HARMADIK FEJEZET. A vidéki hangulat. A horvátországi viszonyok az átalakulás idejében. Az országgyülés vége.
A főváros hangulatának megváltozása
Az ország vidéki hangulata
A nép alsó osztályainak magaviselete
A zsidók általános üldöztetése
A szerb és oláh lakosság közti mozgalom
Horvátország hangulata a márcziusi mozgalmak előtt
A márcziusi események hatása Horvátországban
A zágrábi nemzeti gyülés
Az országgyülés határzata az illyr törekvések ellen
A pesti bizottmány felszólítása s küldöttsége a horvátokhoz
Az illyr törekvések jogalapja
Az illyr törekvések forrása
A reactionak az illyr törekvésekre alapított terve
B. Kulmer küldetése Zágrábba
B. Jellasich József
A zágrábi küldöttség fogadtatása Bécsben
A zágrábi mozgalmak hatása a szerbekre; az újvidéki küldöttség
Kossuth válasza a küldöttség kérelmeire
Az oláhok felszólalása a szerbek ellen
Az országgyülés vége
A reformok szentesitése

---

Előszó

Ugy vagyok meggyőződve, hogy hazánk számos szellemi s erkölcsi szükségei közt, mind a bel- mind a külviszonyokat tekintve, nem utólsó helyet foglal el a legújabb kor történelme.

A fiatalabb nemzedék, látva s érezve a viszonyokat, melyeknek súlya alatt él, kevesek kivételével, alig tud magának számot adni az események azon lánczolatáról, melyeken keresztül jutott a haza jelen állapotába. Olvashatja, ismerheti az ősök viselt dolgait, szellemi s erkölcsi állapotait: a küzdelmeket, melyeket azok, a hazát védve, külellenségekkel -, az uralkodó ház érdekeit támogatva, ennek elleneivel -, az ősi alkotmányos szabadságot vagy a nemesi kiváltságokat védelmezve, az ellentörekvő kormányhatalommal vagy az előre haladó kor szellemével, azt majd elsajátítva, majd visszalökve, folytattak; olvashatja s tudhatja, mily állapotban léteztek hajdan az erkölcsi, szellemi s anyagi érdekek, a közügy, alkotmány s igazgatás, nép- és osztályviszonyok, a hazai tudományosság s irodalom, ipar s kereskedelem; melyek voltak az uralkodó eszmék s irányok, szokások és erkölcsök. És jelenleg mind ezeket megváltozva, felforgatva, átalakulva szemlélvén, ámulattal kérdezi: miként történt e nagy változás mindenekben? Melyek voltak annak tényezői, rugonyai, fokozatai? Milyen a mozgató erők jelleme, hatása, s az általok feltételezett események lánczolata s eredményei, melyeken keresztül a jelen állapotok képződének? És ha a már elhunyt vagy élemedettebb nemzedék hagyományai s elbeszéléseiből megfejthet is magának egy s más kérdést: tudománya hézagos; mert sem módja, sem kedve nincs mindenkinek átbuvárlani a forrásokat, melyekből magának teljes világot szerezhetne; kézi könyv pedig, melyből mind ezekről rendszeresen, kielégitőleg okulhatna, nem létezik.

De sajnosan érezzük ily könyv hiányát akkor is, ha a külviszonyokra vetünk egy pillantatot. Századunk míveltségének egyik legszebb eredménye, hogy a népek már nem egyedül önmagokkal foglalkodnak; hanem figyelmök az emberi faj legtávolabbi családjaira is kiterjed: a régi közöny helyébe érdekeltség, a hajdani elkülönzöttség, szertehuzás helyébe solidaritás lépett a népek között. Tudni akarják, mi s hogyan történik más népeknél; rokon- vagy ellenszenvet tanusítanak más népek törekvései iránt; versenyre kelnek egymással az emberi szellem és szorgalom teremtményeinek kiállitásában; közös érzelemmel s törekvéssel karolják fel a szabadság, míveltség, emberiség érdekeit. És csak e közös érdekeltség s versenyző törekvés emelte oly magasra századunk míveltségének épületét. Egy nép előtt sem lehet ma már közönyös: mily véleménynyel viseltetik, rokon- vagy ellenszenvet tunusít-e iránta a mívelt világ; mert ennek puszta közvéleménye is óriási hatalom, melynek helyeslése vagy gáncsa hatalmasabban és következetesebben sujt vagy emel, mint százezernyi hadseregek. E közvélemény rokonszenvére pedig egy népnek sincs nagyobb szüksége, mint annak, mely szerencsétlen; melyet idegen hatalom, legyen az anyagi vagy erkölcsi, elnyom, jogaitól megfoszt, saját egyéniségének kifejtésében korlátol, s a térről, melyen kivül nem haladhat, leszorít, a levegőtől , mely nélkül nem élhet, elzárva tart. De más népek közvéleményét, rokonszenvét e szerencsétlen népek csak az által fordíthatják magokra, ha azokkal nem csak jelen állapotaikat, az igazságtalan nyomást, melyet szenvednek, híven megismertetik; hanem teljes világosságba helyezik a magok egész egyéniségét, s annak erkölcsi becsét, mind azon szépet, jót és nemest, mit az magában tartalmaz; mert e közvélemény elfordul a silányságtól s csak a jót, szépet és nemest pártolja. Mind ez pedig a viselt dolgokban, az alkotott s ápolt intézményekben s a folytatott törekvésekben, - szóval: az egyéniséget visszatükröző történelemben nyilatkozik. A maga történelmének megismertetése ennél fogva nem kevesbbé első kötelességei s érdekei közé tartozik minden népnek, mint annak saját keblébeni ismerete.

És ebben, ez új korra nézve, nagy volt eddigelé mulasztásunk. Ereszkedjél valamely külföldivel beszélgetésbe, vagy olvass könyvet, hirlapi czikket hazád ügyeiről: bizonyos lehetsz, hogy kínos érzelmek fognak benned támadni, látván: mily kevéssé s mily ferdén ismertetnek hazád viszonyai, nemzeted mult kori törekvései, szintugy mint sóvárgásai a jelenben. Vagy nem fogsz-e mély fájdalmat érezni a külföld tudatlansága fölött hazád viszonyairól, midőn például egy, 1863-ban, s már a 18-dik kiadásban megjelent s ezer meg ezer példányokban forgó kézi könyvben olvasod: "A nemesség (Magyarországban) roppant kiváltságokkal bir;.... de a parasztok agyonnyomatnak a robotok által, és körülbelől oly bánásmódot tapasztalnak, mint a rabszolgák... A nyelven, melyet Magyarországban beszélnek, nagyon meglátszik az elemek különfélesége, melyekből e nép képeztetett; az uralkodó nyelv a latin; az a tudós és irott nyelv is..." Nem fogsz-e hasonló fájdalommal felsóhajtani, midőn idegen társalgód csodálkozását fejezi ki, hogy miért nem fogadja Magyarország hálásan az alkotmányt, melyet a nagylelkű császár octroyrozott népeinek; miért vonakodik a képviselettel megajándékozott ausztriai népekkel közösen, parlamenti uton, intézni a maga ügyeit, s inkább szenved egy önkényszabta ideiglen alatt, mintsem képviselőit a Reichsrathba küldené? stb. És csak azért bocsátasz meg neki, mert nem tudja, mennyivel becsesebbek, szabadabbak, egyéniségével egyezőbbek azon intézmények, melyek az ősöktől századok folytában lerakott alapon a mit évtizedek alatt kifejtettek, melyekkel együtt növekedett férfi korára nemzeted, s melyektől megfosztatnia körülbelől egy neki a nemzeti halállal. Társalgód érti Irland óhajtásait, érti Velencze sóhajait, érti a lengyelek hősies küzdelmeit s önfeláldozását; de nem érti a te nemzeted nyögdeléseit, sóvárgásait; mert nem ismeri történelmét a mult évtizedekben.

E kettős szükséget akarja kielégíteni ezen könyv. És bensőleg meg vagyok győződve, hogy az erre fordított fáradsággal róvom le hazám iránti kötelességeim adóját leghívebben; ez lesz leghazafiasb, polgártársaim elismerésére legméltóbb, s egyszersmind legáldásdúsabb tette életemnek, ha e szükségeket általa csak némileg is sikerül kielégítenem.

Évek óta óhajtám: bár nyúlna tollhoz, s irná meg e századi történelmünket azon jeleseink valamelyike, kik nálamnál nemcsak tehettségben, de tapasztalásban is dúsabbak, tán magok is nevezetes részét alkották e történelemnek. E korszak történelmének anyaga még kevéssé van összegyűjtve. Nyilvánosságra országgyüléseink jegyzőkönyvein kivül 1841-ig, midőn a napi sajtó is szabadabban kezdvén mozoghatni, nemzeti életünk tükrévé vált, alig jutott még valami. Volt kormányszékeink, megyéink levéltáraiban s egyesek tárczáiban rejlenek még a legbecsesebb anyagok. Ezek nyilvánossághiányát azon élemedettebb jeleseink, kik a korábbi eseményeknek magok is tényezői valának, hacsak emlékezetökből is, leginkább pótolhatnák; sok oly részletet pedig, mi megírva nincs, s mi mégis a függönyök mögött tényező, színt adó, vagy épen elhatározó indok, rugony és mozgató erő volt, csak ők menthetnének meg a feledés örvényéből, mely azokat sírjok fölött elborítandja. Korunk történelmét valamelyik ily jelesünktől megirva birni, valóságos kincs volna nemzetünk számára. Még csak néhány él e férfiak közől: s ha ők is elhunytak, velök együtt történelmünk sok érdekes részlete vesz el örökre.

Évek multak a nélkül hogy forró óhajtásomat teljesedve láthattam volna. Magam nyúltam tehát tollhoz, megirni az elébbiek után, mintegy folytatásul, összes nemzeti életünk e legdicsőbb, s azért híven, kielégitőleg rajzolni legnehezebb, korszakának történelmét. Nem csak töretlen utra léptem; hanem, távol a szeretett hazától, még számtalan oly forrásból sem meríthettem, mely csak a hazában élőknek van nyitva. De ráléptem ez utra mind a mellett, ha csak azért is, hogy botlásaim, tévedéseim ama képesebb jeleseink valamelyikét arra birják, hogy magát a munkára elhatározva, jobb művel ajándékozza meg hazáját; vagy legalább helyre igazítsa az enyém tévedéseit, pótolja hiányait; és tapasztalatainak, ismereteinek kincsei e tekintetben megmentve legyenek a hazának, a jövő kornak.

Ha honfitársaim e két kötetet, melyek az 1823 és 1848 közt lefolyt korszakot foglalják magokban, kedvesen fogadják, s egyébiránt a körülmények is engedik: az 1848-diki ápril közepével, a felelős parlamenti kormány működésével kezdődött korszak történelme, nagyjából már kész, ezeket gyorsan követendi.

Genf, 1863 végén.
Horváth Mihály.

---