Gulácsy Irén
A magyar család
TARTALOM, BEVEZETŐ
Tartalom
Bevezető
ELSŐ RÉSZ:
I. A magyar család
II. Az Országos Nép- és Családvédelmi Alap
III. Mit tesz a családért az állam?
IV. Mit tesznek a családért a közületek?
V. Mit tesz a családért a társadalom?
VI. Társadalombiztosítás és hadigondozás
VII. A magyar család otthona
MÁSODIK RÉSZ:
A családi kötelék megszilárdítása
HARMADIK RÉSZ:
Különleges családvédelmi intézmények. Házassági kölcsönök. Családi munkabér
I. Mit tesz a haladó állam a családalapítás megkönnyítésére
II. Családi munkabér. - A sokgyermekes családok állami segélyezése
NEGYEDIK RÉSZ:
Adó és örökösödési illeték
Bevezető
Olyan történelmi korszakokban, aminőt jelenleg is élünk, mikor az egyént-szemlélő elvet az összességi szemlélet elve váltja fel, természetszerűleg a közösség nagyobbfokú szolgálatának törekvése nyomul előtérbe és ennek vezető gondolataként: a családvédelem.
A közösségi társadalomszemlélet fokozatos alakulásának elmaradhatatlan velejárója a családkultusz. A társadalom védi, erősíti legelemibb és legősibb sejtjét, a családot. A család az egyén korlátlan szabadságának első, közvetlen, de még természetes korlátozója. A kollektív társadalomban a szilárdság előfeltétele; az összetartó erők élő, ki nem apadó forrása. A nagy közösségek megszervezésének sikere a legkisebb alkotóelem életképességétől és céltudatos beillesztésétől függ.
Ezek a szempontok magyarázzák, hogy a közösségi és népfelkaroló gondolat térhódításával párhuzamosan, a kollektív elvi alapon álló társadalmak ez alkatelemnek erősítésére törekszenek: hiszen ez a törekvés az uralkodó nemzet- és társadalompolitika két fővonalának találkozópontjában válik teljessé és elkerülhetetlenül időszerűvé.
A társadalmi fejlődés már korábbi szakában, az egyént-szemlélő időkben is kiérlelt olyan szociális, vagy hatósági tevékenységeket, melyeknek eredményét a család élvezhette. Ha visszapillantunk azokra a vívmányokra, melyeket a haladó államokban - így nálunk is - a társadalmi tevékenység eredményeiül kell tekintenünk, megállapíthatjuk, hogy a multban is fellelhető a család védelmének eszméje.
A régebbi és jelenlegi társadalompolitikai irány közt azonban alapvető eltérés jelentkezik. Míg régebben az egyes társadalmi intézkedések rendszerint csak közvetve váltak a család javára, addig az utolsó évek társadalompolitikája, tudatosan, közvetlenül segíti a családot. A legutóbbi évek jogszabályai: nagy fordulat e téren, mert a családvédelmet teszik meg a haladó magyar szociálpolitika alapjául. Időbeni vonatkozás tekintetében érthető, hogy minél későbbi keletű intézkedéseket veszünk szemügyre, annál erőteljesebben domborodik ki a családvédelem, viszont minél messzebb hatolunk vissza, annál nehezebb az általános magyar társadalompolitikai intézkedések szövevényéből a kifejezetten családvédelmi jellegű hányadot kibogoznunk.
Vannak a régebbi magyar társadalompolitikának egyes működési területei, melyek kimondottan családvédelmi jellegűek, mint például az anya- és csecsemővédelem s a kisdedvédelem nem is újkeletű tevékenységi körei. Másutt - mint a társadalombiztosítási politikában, a munkabérszabályozásban, a fizetett-szabadság biztosításában, a házépítések előmozdításában, a családalapítás és fenntartás támogatásában; - félreérthetetlenül felfedezhető ugyan a családvédelem, de csak közvetett módon, többé-kevésbbé passzív jelleggel. A magyar családvédelemmel foglalkozó tanulmányunkban, a megfelelő kiválasztást és a terjedelem szempontjait szem előtt tartva, csupán azon adatokat fogjuk feldolgozni, melyeknek családvédelmi célzata - az általános emberivel szemben - uralkodó, természetesen anélkül, hogy az utóbbi tényezők közvetett jelentőségét a családvédelem szempontjából bármiképpen is csökkenteni akarnánk.
Ezúton mondok köszönetét a Kiadónak azért, hogy az adatok összegyűjtésével nekem segítségemre jött.
***
Családvédelmi politikánk gyökeres változásának küszöbén utalnunk kell elsősorban a családkultusz intézményessé tételére.
Amióta a kormányzat áldozatkészsége és gondoskodása a kor követelményeinek megfelelően átszervezte a magyar társadalompolitikát, merőben új tartalommal is telítette azt. Azzal, hogy kormányzatunk az utóbbi években intézményessé tette a családvédelmet, érkezett új fejezetéhez a magyar család és gyermek védelme. Immár kilépett a csak-jótékonysági tevékenység kereteiből. Az államvédelmi eszme gyujtópontjába került. Államcél lett. Hazánkban ma a családvédelem törvényhatósági közületi ügyvitellel megszervezett, hivatalos nemzeti feladat.
Intézményes családvédelmi politikánknak elindítója az a beszéd volt, melyet 1935. augusztusában Magyarország kormányzója mondott és melyben az egyke elleni harcot sürgetve, hangoztatta, hogy "... az egész társadalom életének alapja a házasság és annak gyümölcse, a gyermek. A család az a sejt, melyen keresztül a nemzet továbbfejlődik és ha a sejt beteg, a nemzet elsorvad."
Ez irányelvek alapján vette fel a kormány munkatervébe mindazokat az intézkedéseket, melyek a népesség szaporítása érdekében, a tiszta erkölcsiség alapján ma megvalósíthatók, valamint azokat, melyek társadalompolitikai, gazdasági, adóztatási és népességügyi téren a magyar család kímélése, életszínvonalának emelése, élettani és táplálkozási szintjének megjavítása szempontjából a legsürgősebbek.
Az előbb jelzett munkafelosztású tanulmányunkban visszapillantást vetünk arra az útra, melyet a magyar családvédelem fejlődése során megtett, követve a fokról-fokra intézményesebbé váló szervező munka ütemét. Seregszemlét tartunk a mult és jelen intézkedései fölött, hogy lássuk és összehasonlító külföldi példákkal is megvilágítsuk a magyar családvédelem nagy fordulatát: azon családvédelemét, mely ma már kormányfeladat, a nemzet életigényeihez simuló nagy államcél s mely a szeretet és gondoskodás csillogó fegyverzetű őrségét állítja a magyar gyermek bölcsője mellé.