Gálos Rezső
Kármán József
TARTALOM, BEVEZETÉS
Tartalom
BEVEZETŐ
I. Kármán gyermek- és diákkora
II. Bécsben
III. A színház. - Szabadkőművessége
IV. Az Uránia megalapítása
V. Fanni hagyományai
VI. A nemzet csinosodása
VII. A Fejveszteség. - Politikai cikkek
VIII. Művészettörténet. - Kisebb fordítások
IX. Nyelve és stílusa
X. Halála
Kármán József életének adatszerű áttekintése
FÜGGELÉK
I. Kármánok és Rádayak
II. Kármán József kiadatlan írásai
1. Reflexionen zur praktischen Philosophie
2. Kármán József versei:
a) A csábrági vár látogatási könyvében
b) A Könyvszerzőhöz (Rátz Sámuelhoz)
3. A Magyar Hirmondó cikkei az Uránia megjelenéséről (Kármán híradásai):
a) A magyar asszony! nemhez
b) Híradás
c) Kisebb jegyzetek, 1-3.
d) Betsületmentése Urániának
e) A harmadik kötet megjelenése
f) Uránia - a Hazához
4. Pajor és Kármán levele
a) Az erdélyi Magyar Nyelvmívelő Társaságnak
b) Aranka Györgynek
JEGYZETEK
Bevezetés
A múlt század negyvenes éveiig jóformán azt sem tudták róla, hogy élt, hogy író volt, még kevésbbé, hogy korában irodalmunk legnagyobbjai közé tartozott. Pápay Sámuel 1808-ban még lelkesedéssel emlékezik az Urániáról, "ezen angyali munkáról", amelyben "a gráciák igazi kellemeit" lehet érezni. Azontúl Kármán Józsefnek és Urániájának az emléke is kihalt a köztudatból. Toldy Ferenc, aki gyakran indult el Kazinczy útmutatásával és az ő hagyományait folytatta, csak közel három lustrummal Kazinczy halála után "támasztotta fel Kármán emlékezetét", "felsőbb igazságtételül" mint "feledésbe süllyedtét". - Még akkor élt a kortárs, Schedius Lajos, és kérésére emlékezetből összeírta, amit Kálmánról tudott. Nagy melegséggel elevenedett meg benne a múlt: "A legrokonszenvesebb, legkedvesebb megjelenések közé tartozott - írja róla - akikkel hosszú pályámon találkoztam. Pompás ifjú volt. Nagyon vonzó külsejével, eleven, mind magasabb műveltségre törekvő szellemével hamarosan, s annál inkább megnyerte teljes hajlandóságomat, mivel közel egykorúak voltunk és hasonló volt a temperamentumunk." Műveinek 1843-i, ma már nagyon ritka kiadásával, majd költészettörténetével (1854) és "rövidrefogott" irodalomtörténetével (1864) Toldy Ferenc ettőlfogva ébrentartotta az irodalmi köztudatban Kármán jelentőségét. Úgy mondta, hogy Kármán, korát jól megelőzve, "lelkességben, ízlésben, az állapotok tiszta felfogása s a teendők világos érzetében arra volt rendelve, hogy egy új szellemi mozgalomnak ne csak ébresztője, de vezetője is, egy új - nemzeti és önálló irány képviselője legyen". Később már csak Kazinczy törekvéseinek kiegészítését látta tevékenységében.
Utána Beöthy Zsolt Kármánban meglátta a kitűnő stilisztát: a magyar műpróza benne találta meg fejlődésének leghelyesebb útmutatóját, mert a "magyar nyelv szelleméhez ragaszkodva alkotta még egyszerű, kifejező, sőt jellemző prózáját". Beöthyhez fűződnek azonban azok a modorosokká vált megállapítások is, hogy Kármán Pesten egy "Uránia-kört" alakított, hogy Pestet irodalmi központtá akarta tenni, s hogy az Urániával a magyar nőkhöz fordult; az ő fejtegetéseiben jutott az egyetlen súlypont a Fanni hagyományaira s maradt néhány szó A nemzet csinosodásának. Császár Elemér úgy tanította, hogy Kármán "nagy ígéret" volt, és egyike "a magyar irodalom sok értékes torzójának". Végül, hogy csak még Pintér Jenőt említsem, ő "magasratörő, ábrándozásra hajló, izgatott kedélyű, élvhajhász fiatalembernek" tudja: tehetséges író és igen jó stiliszta. Általában pedig a kutatók érdeklődését, miként Beöthyét is, a Fanni kötötte le, de abban is főképpen csak a lassú halódás finom rajza, meg a Werther-kérdés foglalkoztatta őket.
A részletek elvonták a figyelmet az egésztől. Nem látták meg Kármánban a vezetésre termett igazi nagyembert, nem domborították ki rajzában, hogy ez a mindössze 26 évet élt fiatalember képzettségével, éles logikájával, nagyvonalú perspektívájával milyen korán ébredt a valóságnak helyes megismerésére, a fejlődésnek magas színvonalára. Alkotásaival, akár a maga szülöttei voltak, akár lefordításukkal a maga gondolatkörét tolmácsolta, mennyire irányt jelölt nemzetének és nemzetünk irodalmának a további útra. S nem mondták meg róla, hogy eleven, céltudatos cselekedniakarásával csakúgy, mint ragyogó tehetségével az ő feladata lett volna Kazinczy és Batsányi elfogatása után, bármely nehéz viszonyok között is, az irodalmi élet élére állni, és egy új, modern magyar irodalmat megteremteni.
Főképpen azonban nem vették észre a társadalom megmozdítására irányuló haladó szellemét. Volt ugyan, aki "lelkes szabadgondolkodónak" tudta, de volt kitűnő kutatónk, aki megállapította, hogy az Uránia ritkán hódol "a modernebb világnézetnek". Az a Kármán, akinek egy pietista papi család otthonából a világba kerülve, antiklerikális és materialista olvasmányok alakítják ki világnézetét, aki a feudális nemesi elmaradottságot ostorozza, és küzd a bécsi gyarmatosító politika ellen, ismeretlen maradt előttünk.
Jelentőségének helyes megítélését a múlt század tudományos fölfogásának szelleme is akadályozta. De gátolta az a homály is, amely elszigeteltnek látszó egyéniségét is borította. A körötte lévő "sötétségről és feledésről" panaszkodik Baráth Ferenc 1874-ben. "Az írók - mondja Bodnár Zsigmond - Kármánról szólva elvesztették lábuk alól a biztos talajt" (1880), s "a leghomályosabb alakok egyikének" mondja jóval későbben is (1906) Heinrich Gusztáv.
Megpróbáltam rendszeres kutatással Kármán életkörülményeit egy kevéssé megvilágítani, hogy így is közelebb jussunk hozzá. Ami keveset kiderítettem, az is segítségül lesz az egész ember törekvéseinek és alkotásainak helyesebb megítéléséhez és igazabb méltánylásához.
...