---

Tartalom

ELŐSZÓ

BEVEZETŐ

I. FEJEZET. AZ ALKOTMÁNYOS DUALISTA MONARCHIA LÉTREJÖTTE

II. FEJEZET. AZ ÁLLAMI KAPCSOLATOK RENDEZÉSE AUSZTRIÁVAL
Átmeneti intézkedések

III. FEJEZET. A MAGYAR BÉLYEG ÜGYE

IV. FEJEZET. RENDELKEZÉSI JOG
Osztrák-magyar egyeztetett rendelkezések a bélyegről
Az Osztrák cs. Posta önálló intézkedései a bélyegekről
A Magyar kir. Posta önálló intézkedéseiből

V. FEJEZET. AZ 1867. ÉVI ELSŐ MAGYAR BÉLYEGEK
Bérmunka a cs. kir. bécsi Udvari Államnyomdában

VI. FEJEZET. AZ 1871. ÉVI BÉLYEGKIADÁS
Bérmunka a budai Államnyomdában
A budai Államnyomda felállítása
Kezdeményezés hazai bélyeggyártásra

VII. FEJEZET. AZ ÖNÁLLÓ PÉNZÜGYI IGAZGATÁS ÉS ANNAK POSTAÜGYI VONATKOZÁSAI
Számviteli rend alakulása

VIII. FEJEZET. AZ 1867. ÉVI BÉLYEGEK MEGRENDELÉSE - SZÁMLÁZÁSA
A bélyeggyártás költségeinek számlázása
A számlák elszámolása

IX. FEJEZET. AZ 1871. ÉVI BÉLYEGEK MEGRENDELÉSE - SZÁMLÁZÁSA
Az 1871. évi bélyegek gyártási költségeinek elszámolása

X. FEJEZET. A KÖZÖS EGYETÉRTÉSBEN IGAZGATANDÓ ÜGYEK VÉGLEGES RENDEZÉSE
A közös ügyek rendszere, postatörténeti vonatkozások

XI. FEJEZET. A VÉGLEGES POSTAEGYEZMÉNY ÉS JELENTŐSÉGE

XII. FEJEZET. ÖSSZEFOGLALÓ

UTÓSZÓ

FÜGGELÉK

FORRÁSMUNKÁK
A Magyar Országos Levéltár (bécsi levéltárak)
Feltárt dokumentumok forráshelye
K 169-23
K 169-15
K 167 elnöki 1867. 1868. 1869. évekből
Bécs Finanz és Staatsarchiv

NÉVMUTATÓ (KMETTY OTTÓ)

---

Bevezetés

Jelen tanulmány folytatása és kiegészítése az azonos címen, 1982-ben - a Magyar Bélyeggyűjtők Országos Szövetsége kiadásában - megjelent tanulmány és dokumentumkötetnek.

Idézett tanulmány rövid történeti háttér ismertetésével az 1867. május 1-jén függetlenné vált Magyar kir. Posta születésének és az első magyar posta- és hírlapbélyegek, valamint értékjegyes nyomtatványok kibocsátásának körülményeit dolgozza fel. A feldolgozás Ing. Edwin Müller 1929. évi (Die Postmarke) tanulmányát mint forrásanyagot vette figyelembe, emellett a Magyar Országos Levéltár és a bécsi Staatsarchiv korabeli dokumentumai segítségével az első magyar bélyeg gyártásának előkészítését, a magyarországi önálló Postagazdasági Igazgatóság létrejöttét, a postai értékcikkek megrendelését és ez utóbbiak rendszerének kialakulását mutatta be.

Az 1982. évi tanulmány megjelenését követő - bíráló és elismerő - hazai és nemzetközi visszhangra, a két ellentétes tábor közötti vitában felmerült kérdésekre, a szerző újabban felkutatott dokumentumokkal alátámasztott érvekkel kíván válaszolni.

A Magyar Országos Levéltárban folytatott kutatómunkával, a bécsi Magyar Levéltári Kirendeltség segítsége nyomán, eddig ismeretlen történeti dokumentumokat sikerült a szerzőnek felkutatnia. Jelen tanulmány az új dokumentumok segítségével a vita során felmerült kérdésekre kíván választ adni. A történeti összefüggés szükségessé tette, hogy a szerző visszautaljon korábbi feldolgozására. Mivel nem kívánt ismétlésekbe bocsátkozni, így a korábban magyar fordításban ismertetett iratok egy részét német szöveggel, valamint a korábbi töredék szövegeket teljességükben közli.

Figyelembe véve azt a tényt, hogy az 1982. évi kiadást követő vita során felmerült kritikák főleg a Magyar kir. Posta születését biztosító politikai és közigazgatási körülmények ismeretének hiányából fakadtak, a szerző jelen könyvben a történeti áttekintésnek nagyobb teret szentel.

A Magyarországi Törvények és Rendeletek Tára vonatkozó dokumentumai mellett a jelen munka - a szerző hozzájárulásával - részleteket közöl dr. Galántai József "A Habsburg Monarchia alkonya" c. könyvéből. Dr. Galántai József az osztrák-magyar monarchia történetének jeles kutatója, így a tőle vett részletek lehetővé teszik, hogy az olvasó a Magyar kir. Posta születését meghatározó történelmi eseményeket, s a törvényeket egy hivatott történésztől ismerje meg.

A korábbi tanulmány megjelenésekor ismeretlenek voltak az osztrák és magyar pénzügyi és a kereskedelemügyi miniszterek között váltott azon levelezések, amelyek az 1867. évi okmány, illeték- és postabélyegek bécsi, ill. az 1871. évi bélyegek budai Állami Nyomdában történő gyártásának előkészítéséről szólnak. Az iratok tartalma új megvilágításban ismerteti a bécsi bérmunkát, valamint a hazai bélyeggyártás születését. A Magyar Országos Levéltár anyagából felkutatott 1867. évi költségvetésre, számlákra, elszámolásokra vonatkozó iratokból megismerheti az olvasó az osztrák és magyar kereskedelmi minisztériumok elszámolási rendjének folyamatos változását, az osztrák postaigazgatástól beszerzett hivatali szerek - ezek között az 1867. évi értékcikkek - költségének elszámolását. Első alkalommal ismerheti meg az olvasó az 1868. évi osztrák-magyar Végleges Postaegyezmény teljes tartalmát, amely számos korábban vitatott kérdésre ad választ.

...

A Szerkesztő

---