Kassai József
Magyar nyelv-tanító könyv, melyly a' magyar beszédnek, és írásnak szabásait meg-ítélve, gántsolva, és meg-választva adja-elé
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
AJÁNLÁS
ELŐ-SZÓ
A' MAGYAR NYELV-TANÍTÓ KÖNYVRŐL KÖZÖNSÉGESENN
I. RÉSZ. A' Helyes Olvasás
II. Rész. A' Hang-mérséklés
III. RÉSZ. A' Helyes Irás
IV. Rész. Szó-hajlítás
I. Tag. A' Nevek' hajlításáról
I. Fejezet. A' Magakbann érthetők' hajlításáról
II. Fejezet. A' Mással érthetők' hajlításáról
III. Fejezet. A' Szám nevek' hajlításáról
II. Tag. A' Név-mássai' hajlításáról.
I. Fejezet. A' Személyi Név-mássainak hajlításakról, és a' Ragasztékokról
II. Fejezet. A' Mútató Név-mássa' hajlításáról, és a' meg-kűlönbböztető Névmássáról (Artikulusról)
III. Fejezet. A' viszszáló Név-mássának hajlításáról
IV. Fejezet. A' viszszá hozó Név-mássának hajlításáról
V. Fejezet. A' kérdő, és felelő Név-mássának hajlításáról
III. Tag. Az Ígék' hajlításáról
I. Fejezet. A' rendes hajtogatású ígék' hajlításáról
II. Fejezet. A' rendetlen hajtogatású ígék' hajlításáról
IV. Tag. A' Részesűlők' hajlításáról
V. Tag. A' Beszéd' hajlíthatatlan részeiről, kűlönösenn a' Határozókról
VI. Tag. Az Ellől-utól-járókról
VII. Tag. Az egygyüvé foglalókról
VIII. Tag. A' Közbe vetőkről
V. RÉSZ. Szó-helyheztetés.
I. Tag. A' Név-szókkal való helyes élés
1. §. A' Ragasztékos nevekkel való helyes élés
2. §. A' Magakbann érthetőkkel való helyes élés
3. §. A' Mással érthetőkkel való helyes élés
II. Tag. A' Név-mássaival való helyes élés
I. Fejezet. A' Személyi Név-mássaival való helyes élés
II. Fejezet. A' Mútató Név-mássaival való helyes élés
III. Fejezet. A' Viszszáló Név-mássával való helyes élés
IV. Fejezet. A' Viszszá-hozó Név-mássaival való helyes élés
V. Fejezet. A' kérdő, és felelő Név-mássával való helyes élés
III. Tag. Az Ígékkel való helyes élés, a'-vagy Ígék' szerkeztetése
1.§. Mikoronn kell élni ragasztékos ígével?
2.§. Egyéb szabások az ígék' szerkeztetésébenn
IV. Tag. A' Részesűlőkkel való helyes élés
V. Tag. A' Beszéd' hajlíthatatlan részeivel, különösenn a' Határozókkal való helyes élés
VI. Tag. Az Elől-utól járókkal való helyes élés
VII. Tag. Az Egygybe-foglalókkal való helyes élés
VIII. Tag. A' közbe-vetőkkel való helyes élés
IX. Tag. A' Magyar Beszéd' részeinek rendjök
I. Toldalék. Nyelv-tanítási Szózatok Magyarúl Diákúl, és viszontag Diákúl Magyarúl
II. Toldalék. A' meg-magyarázott Nyelvünk' szabásai ellen valamint a' beszédbenn, úgy az írásbann el-követni szokott vétkekről
I. Fejezet. A' beszédi gántsokról közönségesenn
II. Fejezet. Az írás béli gántsokról közönségesenn
III. Fejezet. A' gántsosann mondott, és írott Magyar szókról különösenn
UTÓ-SZÓ
Előszó
1. §. Mind a' két Magyar Hazábann, úgymint: Magyar Országbann, és Erdélyi Nagy Fejedelemségbenn, uralkodó Nyelv ugyan a' Magyar Nyelv; de mind a' két Honnunkbann avval nem egyenlő-képenn élünk, azonn különbbözőleg szólunk, és írunk. Mivel pedig az uralkodó, és országló Nyelv tudományjának valamint a' Köz-igazgatásokra, úgy a' Kereskedések' elé-mozdítására, fel-segéllésére, gyaporítására, és fel-tartására leg-nagyobb haszna, és sikere vagyon: annál fogva Felséges Országlónk, és Uralkodónk, nem tsak a' Magyar Universzitásba, Akadémiákba, és Gyimnáziomokba, hanem még a' Bétsi Universzitásba is, a' Magyar Nyelv tanítására, Királyi Profeszszorokat, s' Tanítókat rendelni kegyesenn méltóztaték. Mivel tovább ezen Tanítók Honni Nyelvünket Magyarúl tanítják, ezen Tanítók, es Oskolák' számára felettébb szükséges lenne egygy' Magyarúl készűltt, s' jól ki-dolgozott, és talpra esett Magyar Nyelv-tanító Könyv, a' vagy Grammatika, a' melyly a' két Magyar Hazábann a' beszédbenn, és írásbann-való különbbségeket egyenlő szabásokba szedné, azokat meg-állítaná, és meg-egygyeztetné, a' melylyet rend-szeres, (systematicus) és közönséges Oskolai Grammatikáúl lehetne kiszabni, és rendelni.
2. §. Ilylyetén Magyar Nyelv-tanító Könyvet ügyekezém én készíteni, melylyben a' rendszabásokat, a' tanítványokra nézve rövidedenn, egygy-űgyűenn, és világosann elé-adom; de ezek-utánn a' tanítók, ás tudósok, számára Jegyzetek következnek, melylyekbenn mélyebbenn tekintélek Nyelvünk' belséjébe, annak természetét, tulajdonságait, szokásait ítélőleg (critice) fejtegetvénn, és magyarázvánn. De azt tőlem még is egygy magányostól, és fáradságos hivatallal meg-terheltttől nem kívánhatni, (hanem egygy tudós Magyar Társaságtól, a' mire szert Honnunk' Nemzete nem tehete) hogy minden részbenn tökéletes Grammatikával szolgáljak; mertt "Úgy vélekedem, hogy az a' felszenteltt tudós, a' ki egygy minden részbenn tökéletes Magyar Nyelv-Mestert írhasson, nem született" - Úgymond Udvari Tanátsos Aranka György Ur Magyar Nyelv-mivelő Társaság Munkájibann, az I. Darabbann, Szeben 1796. 122. laponn.
3. §. Mind-azon-által abban tehetségem szerént fáradozék, iparkodám, ügyekezém, és szorgalmatoskodám, hogy a' lehetős tökéletességig, rövidsége mellett, vigyem Grammatikámat. Evvégett a.) mint az újj, úgy az ó Könyveinket fügyelmetesenn ált' olvasám, úgymint: Silvestert, vagy Erdősi Jánost, Molnár Albertet, Pereszlényit (kiből lőn Németre ált' fordítva Farkas' Grammatikája; de a' melylynek 1798. kiadása meg vagyon szeplősítve) Tsétsi Jánost, Kövesdi Pált, Szenthe Pált, Versegit, Gyarmati Sámuelt, Szent-Pálit, Debretzeni Társaság' Grammatikáját, Erdélyi Nyelv-mivelő tudós Társaság' Grammatikai Jegyzéseit, Beregszászi Pált, Ágoston Antalt, Erdélyi Baróti Szabó Dávidot, Pápai Sámuel' Magyar Literatúráját, végre Révai Miklósnak Elaboratior Grammatikáját. Evvégett b.) elolvasék minden ó, és újj kapható Könyvet, és Kéz-írást; a' többi között olylyanokat is, a' melylyeket Révai nem olvashata, p. o. meg-vallja Révai, hogy soha nem olvasá Silvester Grammatikáját, s' Révai nem igen látá Ahmet' régiséges Könyvét, Révai nem is halla valamit az Újj-Szerzetesek', az az Apátzák régiséges Kéz-írásbann lévő regulájiról 's a' t. Én nékem mind ezeket olvasni vala szerentsém. Evvégett d.) Négy esztendeig a' Pesti Közönséges Pap-nevelő házbann (Seminarium) II. Jósef Uralkodónak idétte a' két Magyar Hazának minden vidékéről oda tsoportozott, és sereglett iffiúság-között lakozvánn, - és már akkortta a Magyar Nyelv gyaporítására, és tökéletesbbítésére magamat fel-áldozvánn, a' Magyar Nyelv tanító, és Származtató Szó-Könyv' (Lexicon Etymologicum) írásáhozz fogvánn, - (Lássd a' Debr. Gramm. Bevezetését a' XI. laponn) minden vidéknek szava járását ki-fürkészém, és szorgalmatosann fel-jegyezgetém. Evvégett e.) az oltta-is Nyelvünk' természetének, s' minden tsínjának-bínjának ki-tanúlásábann, hivatalomtól üres órájimbann, fejemet törni, elmémet fárasztani meg-nem szűném. Ezen ügyekezettel anynyira menék, hogy a' miket az eddig-való Nyelv-Tanítóink ki nem találhatának, azokat én szerentsésenn ki-tanúlám. Ennél fogva számtalan észre-vételt olvashatni ezen Grammatikámbann, melylyet sem Révaibann, sem annál inkább egyéb Nyelv-Tanítójinkbann fel nem találhatni.
4. §. Az előbbeni Nyelv-tanítójink, Révait kivévénn, abbann botlának-meg, hogy tsak a' magak vidékökönn divatbann lévő szólás-ként alkoták Grammatikájakat (mint p. o. egygy valaki a' Tisza-melléki Magyarsághozz szabvánn Grammatikáját) A' ki-derűltt eszű Grammatikusnak nem kelletik részre hajlónak lennie, magát se egygy, se más vidékhezz, vagy tartományhozz kötnie, hanem, a' méhek szokása ként mindenünnét, a' jókat öszsze-gyüjtenie, és ki-szemelnie.
...
Én-is bátor Hegy-aljai Bodrog Kiss-Faludi vagyok, az kissebbségemre a Magyarság dolgábann nem válhatik. Én sem a' Hegy-aljáhozz, sem Jászsághozz, sem Kúnsághozz, sem Székelységhezz, sem Tisza, sem Duna mellékéhezz nem szabom Grammatikámot, hanem az okos Nyelv-szokáshozz, a' melyly szerént a' tudós Magyarok, és Magyar tudósok beszéllenek, és beszéllettenek.
5. §. Meg-tetszik a' Grammatikámból, hogy a' Magyar Nyelv igen regulás a' szólásra-is, az írásra nézve-is, és felettébb kevés regula alá vagyon szorítva. Huszon-három betűvel be éri az írás módja, egygy benne a' Deklinátzió, egygy a' Komparátzió, egygy a' Konjugátzió, a' Szintakszisbann igen kevés a' rend-szabás. Azértt kár vala némelly Grammatikusainknak negyven féle betűvel Nyelvünket terhelniek, kár vala több Deklinátziót, több Konjugátziót egygynél tanítaniok, kár vala annyi féle Pronomeneket költenie Révainak, hogy tsak azokról húsz ívet foglalna nyomtatásbann az Elaboratior Grammatikája. El-ijed, és el-iszonyodik az Olvasó Révainak az íge-hajtogatás-felől való véghetetlen írásától-is, a' ki harmintz-hat ívenn nyomtatásbann adja-elé az íge-hajtogatást. Emmellett a' Révai' Grammatikaja Szintakszis' hijával vagyon. A' Szintakszist elé-adja ugyan a' Debretzeni Grammatika; de a' belőle tanúlni akaró elhűl belé, és el-esik kedve a' Magyar Nyelv tanúlásától, látván, hogy kilentzven-nyóltz régulát szabott tsak a' Szintakszis' elé-adására, melyly nyóltz ívre terjed sűrű nyomtatásbann. Én mind ezeket lehetős rövidséggel, még-is hijánosság nélkül ügyekezém elé-adni.
...
Írám Szeremts Várassábann, 1813-dik esztendőbenn, December' 15. napjánn.
a Szerző