---

Tartalom

Az olvasóhoz!
A poszt-szovjet térség a multipolarizálódó nemzetközi rendszerben (Simai Mihály)
Az interdepedencia fogságában - az EU-orosz kapcsolatok és külkereskedelem (Deák András)
Az orosz-kínai reláció fejlődése, különös tekintettel a kereskedelmi kapcsolatokra (Szunomár Ágnes)
Közép-ázsiai köztársaságok az eurázsiai nagyhatalmi térben - a külkereskedelmi adatok tükrében (Gyene Pál)
Eurázsiai partnerek - orosz-török politikai és gazdasági kapcsolatok a 21. században (Szigetvári Tamás)

---

Előszó

A Kelet-Európa Tanulmányok 10. számát tartja kezében az Olvasó. Ez a kötet túllép a korábbiakban jellemzően megjelenő földrajzi kereteken, és a teljes eurázsiai térségben vizsgálódik. Fő célja annak elemzése, hogy a posztszovjet térség országaira milyen gazdasági és politikai erőközpontok hatnak, gyakorolnak vonzást. A posztszovjet térséget általában három csoportra szokás osztani: a vizsgálatunk egyik vonzásközpontját jelentő Oroszországon kívüli három európai országra (Belarusz, Moldova, Ukrajna), a ma már Európához sorolt három délkaukázusi országra (Azerbajdzsán, Grúzia, Örményország), valamint a közép-ázsiai országcsoportra (Kazahsztán, Kirgizisztán, Tádzsikisztán, Türkmenisztán, Üzbegisztán). Így vizsgálatunk középpontjában egy posztszovjet országokat összefogó, vámunióra törekvő Oroszország, illetve a hat másik európai posztszovjet országot (Ukrajna, Moldova, Grúzia, Örményország, Azerbajdzsán és Belorusszia) célzó, Keleti Partnerség néven ismert program kezdeményezője, az Európai Unió térségbeli politikája áll. Valamint ezen kívül vizsgáljuk még két dinamikusan fejlődő ázsiai ország, a világgazdasági erőviszonyokat átrendező Kína, és az egyre nagyobb regionális befolyással rendelkező Törökország, mint regionális központok szerepét. Kitérünk a legfontosabb politikai, társadalmi és kulturális dimenziókra is. A kötet nem foglalkozik külön az Amerikai Egyesült Államok és Irán szerepével, bár a szerzők tisztában vannak azzal, hogy ez a két ország is jelentős hatást gyakorol az elemzett posztszovjet térségre. Azonban ott, ahol ezek befolyása különösen lényeges, természetesen róluk is szó esik. Így például a legfrissebb ukrán események, vagy Közép-Ázsia esetében.

A 2013-2015 között zajló kutatásunk az OTKA által finanszírozott "Oroszország, mint politikai-gazdasági erőcentrum a XXI. század eleji eurázsiai térben - vonzáskörzet, versenytársak, valamint az európai és magyarországi következmények" című projekt keretén belül folynak, elsősorban a gazdasági kérdésekre, azon belül is a külkereskedelemre koncentrálva. A kutatás további részében lesz szó a külföldi tőkeberuházásokról, a posztszovjet országokban különös jelentőséggel bíró hatásairól.

Bár a posztszovjet országokat alapvetően három országcsoportra bontva vizsgáljuk, azonban a kutatások során egyre inkább körvonalazódik, hogy ezen csoportok korántsem homogének: az egyes országcsoportokba tartozó országokra a fentebb említett négy vonzásközpont (Oroszország, Európai Unió, Kína, Törökország) más és más, néhol különösen erős vonzást gyakorol.

A kötetet bevezető, Simai Mihály által írt tanulmány a posztszovjet országokat a teljes eurázsiai térbe helyezve vizsgálja. Átfogó tanulmánya mély elemzést nyújt elsőként Oroszország megváltozott, de továbbra is igen jelentékeny - elsősorban katonai erejére, illetve gazdag nyersanyagkincseire támaszkodó - szerepéről. Bemutatja a posztszovjet térség egyre kevésbé egységes jellegét.

A következő tanulmány, a Deák András által készített elemzés szűkebb térségünkre, Európára koncentrál, elsősorban az Európai Unió, Oroszország és a többi posztszovjet gazdaság közötti kapcsolatrendszerre. Kiemelt kérdéskörként kezeli az EU-orosz viszonyrendszert, valamint foglalkozik a hat európai posztszovjet országért, az azok fölötti befolyásért folyó versengésre, melynek konkrét megnyilvánulásai az uniós Keleti Partnerség és az orosz kezdeményezésű Vámunió.

Ezt követően kerül sor Szunomár Ágnes elemzésére, a kínai-orosz politikai és gazdasági kapcsolatrendszer bemutatására, majd ezután következik - a kötet többi tanulmányához hasonlóan - a két ország közötti külkereskedelem vizsgálata. A tanulmány érinti Kína néhány európai posztszovjet országban növekvő gazdasági befolyását, és az ezen országokkal zajló külkereskedelmi folyamatokat.

Nyilvánvalóak Kína határozott gazdasági törekvései a közép-ázsiai térségben, de ezekről a kérdésekről egy külön tanulmányban esik szó. Gyene Pál alapos részletességgel elemzi a közép-ázsiai országokban folyó nagyhatalmi harcokat, amelyek elsősorban ezen országok szénhidrogén kincseiért és egyéb értékes nyersanyagaiért zajlanak. A tanulmány külön kitér az ide tartozó öt ország (Kazahsztán, Üzbegisztán, Türkmenisztán, Kirgizisztán és Tádzsikisztán) legfontosabb külkereskedelmi partnereinek bemutatására.

Szigetvári Tamás írásában a növekvő regionális hatalomra törő Törökország viszonyrendszerét elemzi, Oroszországgal, valamint a többi, elsősorban kulturális-nyelvi rokonsággal bíró posztszovjet országokkal.

Kötetünk mindazokhoz szól, akik érdeklődnek a posztszovjet térség és a benne zajló folyamatok iránt - kutatókhoz, egyéb szakemberekhez, a politikai élet szereplőihez, tanárokhoz, diákokhoz. Kellemes olvasást kívánunk!

2014. október

Ludvig Zsuzsa
szerkesztő, kutatásvezető

---