---

Tartalom

Előszó

Húsz év története Kisfaludy Sándor életéből.

I. A költő ifjúsága
II. A Liza-ciklus
III. A nemesi fölkelés felé

Kisfaludy Sándor hátrahagyott munkái.

(Freymüthige) Geschichte der Insurrection des Adels von Ungarn im Jahre 1809 und 1810
  Erste Periode. (Von der Zusammenberufung der Insurrection am 11. April 1809) bis inclusive der Schlacht bey Raab am 14. Juny 1809.
  József nádor fölterjeszti a királyhoz az első részt
  Zweite Periode. Von der Schlacht bey Raab am 14. Juny 1809. bis zum 22 July 1809, an welchem Tage die Insurrections Truppen, nach Verkündigung des Waffenstillstandes, sich in die Cantonirung begaben
  Kisfaludy megküldi a II. részt Beckers grófnak, a nádor szárnysegédének
  A nádor fölterjeszti a királyhoz a második részt
  Dritte Periode. Vom Tage des Einrückens der Insurrection in die Cantonirung am 22. July 1809, bis zum Rückmarsch derselben in die Comitate am 6. und 10. Decemb. 1809 zu ihrer Dissolvirung
  Kisfaludy megküldi a III. részt Beckers grófnak, a nádor szárnysegédének
  József nádor fölterjeszti a királyhoz a harmadik részt
  Anhang der Geschichte der Insurrection. Geschichte einzelner Regimenter, Bataillone und Individuen der Insurrection des Adels von Ungarn
  A nádor jegyzetei egy külön lapon

Költői alkotások
  Panasz
  K(isfalud)y S(ándor) I(mré)hez
  A' Zephirekhez
  A' Fülemiléhez
  A' Rósának sorsa
  Phillishez
  Az Éneklés
  A' néma Szép
  Pista
  A' Tavasz
  Szegény Sándor
  Képek terve első munkáihoz. - 1. Kesergő Szerelem. - 2. A boldog szerelem. - 3. Csobáncz. - 4. Tátika. - 5. Somló
  A' párosodó Ifjúság
  Somló. Néma ábrázolat a' Rege szerint

Beszédek
  Székfoglaló a megyeházán
  Beszéd a' Lengyelek eránt

A balatonfüredi színház körül
  Nyilatkozás a vármegye végzésére
  Nyilatkozás a' Füredi Színházat illető számadásom mellé
  Észrevételek
  Vélemény egy Zalában létesítendő állandó szintársulat felől

A zalegerszegi kaszinó ügyében
  Caszszinó felállítása
  Az Egerszegi Kaszszinó Alap Rajza
  A' Kaszinó' Rendszabásai

Vegyes írások
  Javallat T. N. Zala Vármegyének könyvtárja eránt
  Declarátió
  Jelentés tolvajokról
  Katonaság és polgárság
  Vélemény a' Gógánfai Közbirtokosi ügyben

Levelek.
  Teréz hugához
  Pápay Sámuelhez
  Gr. Majláth Jánoshoz
  Kisfaludy Károlyhoz
  Farkas Gáborhoz
  Kisfaludy Jánoshoz
  Fáy Andráshoz
  Döbrentei Gáborhoz?
  Mayerné Kisfaludy Annához
  Oszterhueber Györgyhöz
  Zala vármegye alispánjához
  Spitzerhez
  Kopácsy Józsefhez
  Bezerédj Györgyhöz?
  Fodor Lajoshoz

Levelek Kisfaludy Sándorhoz
  Pápay Sámuel
  Gr. Mailáth János
  Fáy András
  Döbrentei Gábor
  Kopácsy József
  Vajda Ignác
  Weinstein Teréz?
  Splényi Mihály báró
  Verseghy Ferenc
  Beckers József gróf
  Virág Benedek
  Deák Antal
  Gr. Dessewffy József
  László Elek
  Guzmics Izidor
  Toldy Ferenc
  Fáy István gr.
  Sényi Gábor
  Fekete Gábor

Függelék.
  I. Kisebb iratok, jegyzetek. - 1. (Inasa). - 2. (Könyvbéli virágok.) - 3. (Times.) - 4. (Orvoslás módgya.)
  II. Levelek és iratok Kisfaludy Sándorról és a Kisfaludy-családról
  1. Kisfaludy M. levele Vajda Ferenchez
  2. Özv. Sándorffiné folyamodványa Zala vármegyéhez
  3. Zala vm. közgyűlési határozata 1790. július 12.
  4. Herceg Esterházy Antal átirata Zala vármegyéhez, 1792
  5. Báró Splényi Mihály Kisfaludy Mihályhoz
  6. Zala vármegye közgyűlési határozatai
  7.-8. Péteri Takáts József Szegedy Rózához
  9. Gr. Festetics György - Szegedy Rózához

Jegyzetek
  Kisfaludy Sándor családfái I-IV.
  Kisfaludy Sándor eddig ismeretes leveleinek teljes kimutatása
  Beckers leveleiből
  Kisfaludy megjegyzései az illusztrációk terveire
  A lengyelek ügyében tartott beszéd rövidebb vázlata
  Kisfaludy Bizonyságlevele
  Kisfaludy M. levele Vajda Ferenchez
  Kisfaludy Zsigmond Vajda Ferencről

---

Előszó

Több mint tíz esztendővel ezelőtt, a Kisfaludy Irodalmi Kör 1921. február hó 20.-iki felolvasó-ülésén e sorok írója székfoglalójában fölemlítette, hogy Kisfaludy Sándor egyik nevezetes alkotását, az utolsó nemesi fölkelés történetét még mindig kiadatlanul őrzi az Országos Levéltár. Nemcsak, mert Körünk a két Kisfaludy nevét írta zászlajára, de a munka sajátosan győri vonatkozásai miatt is Körünk feladata volna, hogy Kisfaludy Sándornak egy emberöltőn át, élete végéig hő vágyát teljesítse, különösen szívéhez nőtt művét mielőbb megjelentesse. A fölvetett ötlet nem maradt a pusztában hangzó szó.

Dr. Kuncz Jenő, a régi Győr vármegyének utolsó alispánja, Körünknek ma is elnöke már a felolvasó ülést követő első zárt ülésen magáévá tette a gondolatot s a Kör elhatározta, hogy mihelyt a fedezetet összegyűjtötte, kiadja Kisfaludy kéziratát. A viszonyok hosszú időn át akadályozták a terv megvalósítását. Dr. Kuncz Jenő azonban - s vele a Kör - rendületlenül kitartott a terv mellett s egyrészt gondja volt rá, hogy a költségvetésben a kötet céljaira tartalékot teremtsen, másrészt állandóan sarkalta e sorok íróját a munka elkészítésére. Elsősorban az ő kifogyhatatlan lelkességének eredménye, hogy ez a hatalmas kötet tíz esztendő elteltével napvilágot láthat. Nem e sorok írója, hanem a Kisfaludy Irodalmi Kör, s annak nevében Dr. Kuncz Jenő az, aki e kötettel Kisfaludy Sándor emlékezetének hódol.

A Kisfaludy Irodalmi Kör azonban a maga anyagi erejéből nem volna képes ekkora áldozatokra, ha évtized óta nem támogatná törekvéseit rendszeres évi segéllyel Győr sz. kir város közönsége. Városunknak Körünk céljait megértő és méltányló vezetősége, élén előbb Farkas Mátyás, 1929. óta Dr. Szauter Ferenc polgármesterrel, a Kör céljait mindenkor a költségvetésben állandósított évi tetemes támogatással segítették. Elsősorban ez az évi segély tette lehetővé, hogy e kötet kiadására fedezetet gyűjthettünk össze. Hadd mondjunk érte itt köszönetét városunk közönségének és vezetőségének.

Eredeti tervünk az volt, hogy az utolsó nemesi fölkelés történetét, amelyet Kisfaludynak, József nádor megbízásából, de I. Ferenc királyunk számára, németül kellett megírnia, magyar fordítással, ú. n. bilinguis kiadásban bocsátjuk közre; függelékül akartuk Kisfaludynak más néhány kiadatlan munkáját hozzácsatolni. Ez utóbbiak azonban lassankint annyira szaporodtak, hogy a már elkészült magyar fordítást kiszorították a tervezettnél így is terjedelmesebbé vált kötetből. De úgy véltük, jobb szolgálatot tehetünk az irodalomnak, ha a magyar fordítás helyett Kisfaludy Sándornak minden fölkutatható, eddig kiadatlan munkáját tesszük közzé.

[...]

Kiadásunk mindent betűhíven közöl, még ott is, ahol Kisfaludy német írása a kiejtéshez és nem a nyelvtani helyességhez alkalmazkodik. (Pl. gyakran den a dem helyett stb.) Sorszedő gép munkájában a többszöri korrektúra ellenére is (különösen az idegennyelvű szövegben) elkerülhetetlen a sajtóhiba. Ezért olvasóink szives elnézését kérjük. - Az anyagot tárgyi összetartozásuk szerint csoportosítottuk s ezen belül a megállapítható időrendbe szedtük; a kötet élére könyvünknek eredeti célkitűzéséhez képest a nemesi fölkelés története került.

Bevezetésül húsz esztendő képét próbáltuk Kisfaludy életéből megrajzolni: azt a húsz esztendőét, amely első írói kísérleteitől az utolsó nemesi fölkelésig terjed. Nem életrajzot írtunk, csak sok új adattal egészítettük ki és részleteztük fejlődésének történetét, alkotásainak genezisét. Nem jutott helyünk rá, hogy ugyanezt élete alkonyával is megpróbáljuk, avval a másik korszakkal, amelyhez szintén bőven ad új ismereteket anyagunk; Kisfaludy Sándornak egy új, az eddigieknél, Angyal Dávid és Császár Elemér kitűnő munkáinál részletesebb életrajza van hivatva ennek pótlására.

A jegyzetekben csak a kézirat lelőhelyére, annak kiadására és tárgyi tudnivalókra szorítkoztunk. Nem terjeszkedhettünk ki összehasonlító forráskutatásokra (pl. az insurrectio történetének Beckers jegyzeteivel és az egyes ezredek, osztályok vagy vármegyék jelentéseivel való párhuzamos összevetésére) vagy esztétikai megállapításokra: ez további, önálló kutatás föladata marad.

Dr. Kuncz Jenő atyai barátomnak, Körünk elnökének, a Kisfaludyak városában a Kisfaludy-kultusz leghívebb ápolójának ajánlom szeretettel e kötetet.

Győr, 1931. Nagyboldogasszony napján.
Gálos Rezső.

---