---

Tartalom

Kedves Olvasó!

I. Bevezetés

II. A közösségi iparpolitika
1. Történelmi áttekintés
2. Iparpolitika napjainkban
  2.1. Célok, eszközök, módszerek
  2.2. Állami támogatások az unióban
  2.3. A hazai támogatáspolitika

III. Versenyképesség
1. Az európai ipar jellemzői
2. A magyar ipar jellemzői

IV. Iparpolitikai, versenyképességi tevékenység az unióban
1. A vállalati/vállalkozási szektorral kapcsolatos politika
  1.1. A többéves vállalati és vállalkozási program céljai
  1.2. A program megvalósításának eszközei
  1.3. A csatlakozó országok vállalkozási és termelékenységi színvonalának emelése
  1.4. A vállalati környezet javítása
2. Iparpolitika a kibővült Európában
  2.1. A versenyképesség pillérei
  2.2. Az iparpolitika eszközei
  2.3. Hosszú távú célkitűzések
  2.4. A vállalatok működési környezetének javítása
  2.5. Más közösségi politikák
3. Az ágazati megközlítés szerepe az EU versenyképességi politikájában
  3.1. Autóipar
  3.2. Textil- és ruházati ipar
  3.3. Acélipar
  3.4. Vegyipar
  3.5. Az unió bővítésének ipari, versenyképességi vonatkozásai

V. A magyar versenyképesség/iparpolitika a felkészülés időszakában és a csatlakozás után

VI. További információforrások

---

Fülszöveg

Az Európai Unió iparpolitikája meghatározható úgy is, mint a vállalkozási politika alkalmazása az ipari szektorra. Legfontosabb jellegzetessége, hogy iránymutató jellegű: a tagállamok nagyfokú önállóságot élveznek a saját iparukra vonatkozó kormányzati célok kitűzése, valamint a megvalósítás módjának kiválasztása során. A közösségi iparpolitika középpontjában a versenyképesség növelése áll, ezt szolgálják mind a horizontális, mind a szektorális eszközök. Bár a magyar ipar versenyképesebbé tételét szolgáló célrendszer részben eltér a közösségitől, a prioritásokat nem szükséges módosítani. A hazai vállalati kör azonban csak akkor tudja majd kiaknázni az uniós csatlakozásból fakadó előnyöket, ha aktív, piacszerző stratégiát dolgoz ki.

Dr. Csernenszky László
főosztályvezető
Gazdasági és Közlekedési Minisztérium

---