Riedl Frigyes
Poétika a felső kereskedelmi iskolák számára
TARTALOM, ELŐSZÓ
Tartalom
Előszó
ELSŐ RÉSZ
ESZTÉTIKAI ALAPVETÉS
A művészetek
A szép
A szép fajai
A tragikum
A komikum
A humor
A jellemzés
Hogyan jön létre a művészi alkotás
Művészi irányok
A költészet
Költészet és erkölcs
Költészet és nemzetiség
A költő lelke
MÁSODIK RÉSZ
VERSTANI TÁJÉKOZTATÁS
Verstani tájékoztatás
A magyaros verselés
Az ütem
Az ütemes verssorok
A rím
A rímek elhelyezése
Magyaros versszakok
A deákos verselés
A versláb
Deákos versszakok
A németes verselés
Németes vagy nyugateurópai versszakok
A szabadverselés
A rímes szabadverselés
A rímtelen szabadverselés
HARMADIK RÉSZ
POÉTIKAI BEVEZETÉS
Mi a poétika
A költészet fölosztása
Népköltészet és műköltészet
NEGYEDIK RÉSZ
A LÍRAI KÖLTÉSZET
A lírai költészet és műfajai
Dalok
A) Népdalok
A rab
Jaj de szépen
Ablakomban
El kell menni
Gulya, gulya, de szép
Esteledik, alkonyodik
Nem szűk ez az utca
Ablakomon három bokor
Az Isten is
B) Magyar költők népdalai
Kisfaludy Károly: Aki szeretőjét...
Czuczor Gergely: Három bokor
Vörösmarty Mihály: Puszta csárda
Petőfi Sándor: Árvalányhaj a süvegem bokrétája
Petőfi Sándor: A toronyban delet harangoznak
Arany János: Kondorosi csárda mellett
Tompa Mihály: Télen-nyáron pusztán az én lakásom
Tóth Kálmán: Jaj Istenem
Vargha Gyula: Károg a holló
Szabolcska Mihály: Mért nem születtél te
C) Költők dalai
Szent István királyhoz
Balassa Bálint:
Ez világ sem
Katonaének
Csokonai Vitéz Mihály:
A reményhez
A rózsabimbóhoz
Szerelemdal a csikóbőrös kulacshoz
Lillához
A boldogság
Kisfaludy Sándor:
Himfy szerelmeiből
Kisfaludi Károly:
Szülőföldem szép határa
Rákosi szántó a török alatt
Vörösmarty Mihály:
Ábránd
A kis leány baja
Petőfi Sándor:
Füstbe ment terv
Reszket a bokor
Szerelemnek rózsafája
Részegség a hazáért
Csatadal
A székelyek
Arany János:
A lejtőn
Juliskához
Tompa Mihály:
Este
Őszi tájnak
Újabb költők
Lévay József: Havas eső
Szász Károly: Hazámhoz
Vajda János: Húsz év mulva
Reviczky Gyula: Imádságom
Kiss József: Ó, mért oly későn
Endrődi Sándor: Lázadás
Vargha Gyula: A halál hídjánál
Jakab Ödön: Róza
Szabolcska Mihály: Ha egy estét
Bárd Miklós: Az ősi dal
Sajó Sándor: A veréb
A dal
Ódák
Berzsenyi Dániel: A magyarokhoz
Berzsenyi Dániel: Fohászkodás
Kölcsey Ferenc: Himnusz
Vörösmarty Mihály: Szózat
Vörösmarty Mihály: Fóti dal
Petőfi Sándor: Homér és Osszián
Petőfi Sándor: Egy gondolat bánt engemet
Arany János: Széchenyi emlékezete
Sík Sándor: Ének egy rút arcról
Végvári: Eredj, ha tudsz
Az óda
Elégiák
Kisfaludy Károly: Mohács
Vörösmarty Mihály: Kis gyermek halálára
Báró Eötvös József: Búcsú
Tompa Mihály: Levél egy kibujdosott barátom után
Sajó Sándor: Magyarnak lenni
Az elégia
Epigrammák
Kazinczy Ferenc: Írói érdem
Kazinczy Ferenc: Epigrammai morál
Kazinczy Ferenc: A kész írók
Kazinczy Ferenc: A nagy titok
Verseghy Ferenc: Az igaz bölcs
Vitkovics Mihály: Emberdísz
Szentmiklóssy Alajos: A szerény
Szentmiklóssy Alajos: Az öröm
Szentmiklóssy Alajos: A képmutató
Szentmiklóssy Alajos: Dalmira
Kölcsey Ferenc: Emléklapra
Kölcsey Ferenc: Huszt
Czuczor Gergely: Zrínyi, a költő
Vörösmarty Mihály: Magyarország címere
Vörösmarty Mihály: A puszta sír
Vörösmarty Mihály: Kisfaludy Károly sírjára
Vörösmarty Mihály: Két gyermek sírja
Vörösmarty Mihály: Tanács
Vörösmarty Mihály: Emléksorok
Vörösmarty Mihály: G. L. emlékkönyvébe
Vörösmarty Mihály: Csalogány
Vörösmarty Mihály: Laurának
Vörösmarty Mihály: Mint a földművelő
Petőfi Sándor: A bánat
Greguss Ágost: A hős
Greguss Ágost: Napfoltok
Greguss Ágost: Az üdv
Vargha Gyula: Népkegy
Sajó Sándor: Az epigramma
Az epigramma
Szatírák
Petőfi Sándor: Széphalom
Kozma Andor: Könnyű hazafiság
A szatíra
Tanító és bölcselő költemények
Faludi Ferenc: Forgandó szerencse
Csokonai Vitéz Mihály: A lélek halhatatlansága
Petőfi Sándor: Az ember
Arany János: Vojtina Ars Poeticájából
Gyulai Pál: Tanács
A tanító és bölcselő költemény
ÖTÖDIK RÉSZ
PETŐFI SÁNDOR ÉLETE KÖLTEMÉNYEIBEN
Szülőföldemen
A gólya
Nézek, nézek kifelé
A vándorlegény
Egy telem Debrecenben
Távolból
A jó öreg korcsmáros
Arany Jánoshoz
Levél Arany Jánoshoz
Szeptember végén
Nemzeti dal
Ki gondolná, ki mondaná
Vajda-Hunyadon
HATODIK RÉSZ
A LEÍRÓ KÖLTÉSZET
Leíró költemények
Petőfi Sándor: Kiskúnság
Petőfi Sándor: Pató Pál úr
Petőfi Sándor: Téli világ
Arany János: A vén gulyás
Gárdonyi Géza: A falu reggel
Gárdonyi Géza: A falu este
A leíró költészet
HETEDIK RÉSZ
AZ ELBESZÉLŐ KÖLTÉSZET
Az elbeszélő költészet és fajai
Az eposz
Az eposzról általában
A naiv eposz
A műeposz
A nemzeti eposz
A romantikus eposz
A vallásos eposz
A komikus eposz
Egyéb eposzok
Mesék
Az okos leány. Népmese
Fáy András: A fiatal daru
Fáy András: Pán és Apolló
Bartóky József: Általánosítás
Gyulai Pál: A szél és a nap
Tompa Mihály: Mécsvirág
Greguss Ágost: Régi történet
Gárdonyi Géza: Bölcsesség a hullámokon
A mese
Mondák
A Tisza eredete. Népmonda
Tompa Mihály: Galamboskő
Arany János: Keveháza
A monda
Legendák
A búzakalász. Néplegenda
Arany János: Szent László
Gyulai Pál: Krisztus és a madarak
A legenda
Románcok
Megöltek egy legényt. Dunántúli néprománc
Csokonai Vitéz Mihály: Szegény Zsuzsi a táborozáskor
Petőfi Sándor: Falu végén kurta kocsma
Gyulai Pál: Éji látogatás
Thaly Kálmán: Esztergom megvételéről
A románc
Balladák
A) Népballadák
Kádár Kata
Kőmíves Kelemenné
Szilágyi és Hajmási
B) Műballadák
Vörösmarty Mihály: Szilágyi és Hajmási
Arany János: V. László
Arany János: A walesi bárdok
Arany János: Tetemre hívás
Arany János: Ágnes asszony
Arany János: Bor vitéz
Thaly Kálmán: Ocskay Lászlóról
Gyulai Pál: Pókainé
Kiss József: Ágota kisasszony
A ballada
Verses elbeszélések
Arany János: A honvéd özvegye
Reviczky Gyula: Pán halála
Ábrányi Emil: Vándormadár
Kozma Andor: A karthagói harangok
A verses elbeszélés
Verses regények
Arany László: A délibábok hőse
A verses regény
A regény
A regényről általában
A regény fajai
A történeti regény
A társadalmi regény
A regény a világirodalomban
A regény a magyar irodalomban
Regények
Jósika Miklós: Abafi
Eötvös József: A falu jegyzője
Kemény Zsigmond: Zord idő
Herczeg Ferenc: Pogányok
A novella
Kármán József: Fanny hagyományai
NYOLCADIK RÉSZ
A DRÁMAI KÖLTÉSZET
A drámáról általában
A dráma szerkezete
A dráma hősei
A dráma fajai
A görög dráma
Az újkori dráma
A magyar dráma
Kisfaludy Károly: A kérők
KILENCEDIK RÉSZ
VILÁGIRODALMI SZEMELVÉNY
Lírai és leíró költemények
Szenczi Molnár Albert: A zsoltárokból
Sík Sándor: A zsoltárokból
Tyrtaios: Harci ének
Horatius: Rómához
Petrarca: Áldott legyen
Goethe: Mignon
Longfellow: A régi óra a lépcsőn
Sully Prudhomme: A törött váza
Verlaine: Oly kék az ég
Suonio: A finnek
Elbeszélő költemények
Homeros: Iliász
Dante: Isteni színjáték
Edward. Skót népballada
Goethe: Ballada
Schiller: A diadalünnep
Wordsworth: Heten vagyunk
Poe: A holló
Puskin: Anyegin
Drámai munkák
Shakspere: Coriolanus
Moliére: A tudós nők
Rostand: Cyrano de Bergerac
TIZEDIK RÉSZ
IRODALMI TANULMÁNYOK
Gyulai Pál: Vörösmarty életrajza
Beöthy Zsolt: A tragikum
Riedl Frigyes: Arany János egyénisége
FÜGGELÉK
Könyv nélkül való megtanulásra
A mi olvasmányaink
A dolgozatok fölépítésének terve
Írásbeli feladatok
Előszó
Riedl Frigyes Poétikájához nem kell bevezetés: valamennyi magyar költészettan között ez a legelterjedtebb iskolakönyv. Legutóbbi két középiskolai kiadását Pintér Jenő dolgozta át, a középiskolákban nyolcadik kiadása forog - ez volt a miénknek is alapja. Amit Riedl Frigyes a maga költői lelkével fölépített és Pintér Jenő avatott kézzel a tudomány és a gyakorlat színvonalán tartott, azon nem sok változtatni valóm volt, mikor a könyvet a kiadó óhajtására a felső kereskedelmi iskolák új tanítás tervéhez alkalmaztam. A prózai írásművek megválogatása és elméletének ismertetése alkalmat ad a felső kereskedelmi iskolák közgazdasági szellemének érvényesítésére és néhány gyakorlati tudnivaló értékesítésére. A költészettanban erre nincsen módunk.
Föladatom így mindössze két dologra szorítkozott. Az egyik az volt, hogy az olvasmányokat megszerezzem azokkal a szemelvényekkel, amelyeket tanítástervünk egyenkint felsorol. Megtettem. A másik annak a szempontnak figyelembevétele volt, hogy a kereskedelmi iskolai tanulót a szakismeretek és az idegen nyelvek megkövetelte házi munka mellett hiába is próbálnánk nehezebb házi olvasmányokkal (pl. Zrinyiásszal, a Zalán futásával stb.) megterhelni. Ezekre tehát, amennyire időnk engedi, az iskolában kell gondot fordítanunk. A középiskolai könyvet tehát ebből a szempontból is ki kellett egészítenem. A Petőfi Sándor élete költeményeiben c. fejezetet a lírai költészetet tárgyaló részhez csatoltam: ott és akkor ismerkedjünk meg Riedl e szellemes alkotásával, mikor a növendék még benne él a líra, elsősorban Petőfi világában. - Egyébként a mű szerkezetén, miként a Retorikában, a Poétikában sem változtattam semmit.
Az elméleti rész tömör, a legújabb tanításterv megszabta heti két órában is jól elvégezhető. Az olvasmányanyag gazdag; erre is két szempont késztetett. Az egyik, hogy a tanár munkáját nem szabad kevés szemelvénnyel korlátozni. A másik: hogy a tanuló magyar könyvét mindig szívesen forgatja, s így megrögződik benne az iskolában nem tárgyalt olvasmány ismerete is. Ezek az olvasmányok pedig egytől-egyig gyöngyei a poézisnek.
Kedves kötelességem, hogy ezúttal is köszönetet mondjak a kiadónak a kötet szép kiállításáért. Kedves kartársaimnak pedig avval a szeretettel ajánlom méltányló jóindulatukba ezt a kötetet is, amellyel Riedl Frigyes és Pintér Jenő alkotásán mindvégig dolgoztam.
Győr, 1927 nyarán.
Dr. Gálos Rezső.