Tartalom

Előszó

Ime napvilágot lát, amit tavaly alig mertünk remélni, Bessenyeinek egy másik kiadatlan műve, Tariménes utazása. Hogy ennek a feladatnak neki mertünk vágni, az azoknak a buzdító soroknak az érdeme, melyeket a mult évben a Hunyadi eposszal kapcsolatban kaptunk. Vezető államférfiak, kultúrpolitikusok, tudósok, írók, nagy intézmények vezetői, a napisajtó, a csonka hazából, a megszállt területekről, Olaszországból, Ausztriából, Németországból sőt Amerikából is oly megértéssel méltatták most már érettségi előtt álló VII-ik osztályunk szokatlan vállalkozását, hogy ennek szinte természetes következménye a mostani folytatás.

A százakra menő lelkes hangú levél között őrizzük a kormányelnök úrnak, a kultuszminiszter úrnak elismerő és buzdító sorait. Igen értékes nekünk dr. Mészáros Károly vallás- és közoktatásügyi h. államtitkár úr kritikai irányú, buzdító levele: ... "Lám tehát megérjük! Ez az igazi tanítás: az öncselekvés, a tanulni engedés! Élmény: ez a lelke az igazán megértésnek, a holtig megjegyzésnek. S ahol élmény van, ott nincs fáradtság, csak hevület, boldogság..." "Szerencsés kézzel ime megmutattátok, hogy az irodalomtörténet is beleillik a munka-iskolá-ba. Sőt többet azt, hogy az élet - az az iskola." Pintér Jenő tanker. főigazgató úr külön kihallgatáson fogadta a fiuk küldöttségét s hozzájuk intézett szavainak hatásából már akkor sejtettem, hogy a megkezdett munkának folytatása lesz. Császár Elemér úr, az irodalomtörténet egyetemi tanára, a fiukhoz intézett levelében írja ... "Mint egyetemi tanár hadd köszönjem meg azt a szolgálatot, amelyet vele a magyar irodalomtörténetnek és az egyetemi oktatásnak tettek. ..." "Őrizzék meg a jövőben, az életben is lelkük nemességét." Concha Győző ny. egyet, tanár úr, Bessenyei korának nagynevű kutatója, Szinnyey Ferenc egyet, tanár, Tormay Cecil író, Acsay István, Ady Lajos tanker. kir. főigazgatók mind az elismerés szavaival szólnak. Szávay Gyula író egy Bessenyei-verset küldött viszonzásul. A napisajtó heteken át foglalkozott a fiuk munkájával. Harsányi Zsolt sorai, Csathó Kálmán komoly bírálata, igen nagy hatással voltak a fiukra.

A Hunyadi megjelenésének ez a nem keresett nagy sikere természetesen megerősített törekvésünk helyességében, hogy az ifjúságot, mely szereti a rendkívüliséget és lázasan kutat a modern irodalmi irányok közt, a régi magyar irodalom elfeledett vagy fel sem fedezett értékeivel való foglalkozásra is buzdítsuk. Mert a nemzeti irodalom tanításának végcélja: szeressék meg tanulóink az olvasást oly mértékben, hogy utána maguk is kutassanak. E pontban a tanítás már a nevelés mesgyéjén lép át, ami az iskola másik főfeladata. Itt szükséges a tanár nagy egyéni ráhatása, itt lehetséges a fiatalság nagyszerű lelki energiáinak munkábaállítása, a helyes világnézlet kialakítása. A jól felfogott nevelőoktatás feladata a tanulóknak olyan irányítása, hogy többé ne elégedjenek meg a készenkapott adathalmazzal, hanem izmosodjék bennük az akarati tevékenység is, ami már csak önálló munkában nyerhet kielégülést. Ezt a lélektani pillanatot előidéző, felismerő és felhasználó tanárnak nagy lelki nemességgel, erős szuggesztív erővel és igen nagy tudományos képzettséggel kell bírnia. Az ilyen tanár a feltörő erőket sokszor el sem képzelhető magasságokig viheti.

Az az út, mely diákjainkat a Bessenyei-kiadásig elvezette, nem volt olyan rövid, mint talán sokan gondolják. Nem egyszerű lelkes felhívás visszhangja, hanem négy év rendszeres irányító munkájának eredménye ez s kezdetben nem is oly messzi célkitűzéssel indult. Voltak az eredménynek külön tényezői is: a szaktanár egyénisége, az osztály 8-10 tagjának az átlagnál nagyobb készültsége és a többieket magával ragadó lendülete. Mindezek a lehetőségek megengedték, hogy fiainkat a rájuk váró magasabb szellemi munkára mintegy gyakorlati alapon is előkészítsük. A régi kéziratok másolása, egybevetése, a szövegkritika, a sajtó alá rendezés olyan "élmény" volt számukra, amit a modern pedagógia nagyon értékel. Ezek a fiuk tudják már, hogy születik a könyv s így meg fogják azt becsülni egész életükön át.

Megnyugtatásul még csak azt szögezem le, hogy mindez a tanulók túlterhelése és a többi tárgy elhanyagolása nélkül történt.

Ezek a gondolatok vezettek, mikor a Hunyadi megjelenésének osztatlan elismerését látva, megígértem a fiuknak, hogy a mostani hatalmas kötet kiadási költségét megszerzem számukra. Hála legyen iskolánk nemes gondolkodású barátainak, ez is sikerült. A megjelent ezer példányt ingyen küldjük szét a magyar iskoláknak, tudományos egyesületeknek és hazánk tudós férfiainak. Nem várunk érte mást, csak azt, - vajha követnének mások is! Mi tovább dolgozunk.

Végül a tanári testület és a tanulóifjúság nevében hálás szívvel köszönöm iskolánk alant megnevezett barátainak pénzbeli adományait, a könyv megjelenéséhez szükséges 3000 pengőn felüli költség fedezését. A szíves adakozók voltak: Auspitz Viktor földbirtokos, Athenaeum nyomdai rt., Balassa Manó rt. vezérigazgató, Bán Emil bányaigazgató, Beck Jenő rt. vezérigazgató, Bock Sándor rt. vezérigazgató, dr. Daróczy Béla ügyvéd, dr. Csilléry Kálmán földbirtokos, Ecséry László bankigazgató, dr. Farkas Samu m. kir. kormányfőtanácsos, Fejér Lajos m. kir. kormányfőtanácsos, Fekete Izsó földbirtokos, dr. Friedmann Ignác m. kir. kormányfőtanácsos, Gémes Elemér rt. igazgató, dr. Grüssner Zoltán földbirtokos, Halápi Oszkár m. kir. gazdasági főtanácsos, Klein Andor rt. igazgató, dr. Krausz Gábor ügyvéd, Láng Gusztáv m. kir. kormányfőtanácsos, gr. Nádasdy Tamásné nagybirtokos, Löwenheim Lipót nagyszállító, dr. Nemes Dezső ügyvéd, dr. Ofner Tivadar földbirtokos, Radó Aladár nagykereskedő, Remington rt., dr. Salusinszky Gyula ügyvéd, özv. Sándor Lajosné magánzó, dr. Szalay József, szegedi rendőrker. főkapitány, Szilágyi Emil bányaigazgató, Tarján Vilmos rt. igazgató, Vámos Gyula bányaigazgató. S hálás köszönetét mondunk a Magyar Nemzeti Múzeum igazgatóságának, hogy hosszabb időre rendelkezésünkre bocsátotta Tariménes utazásá-nak kéziratait.

Krompaszky Miksa
tanker, kir. főigazgató,
a reálgimnázium igazgatója.