---

Tartalom

Előszó

BEVEZETÉS.
Halhatatlan magyar nyelv. Tolnai Vilmos

I. A magyar nyelv.
1. A régi nyelv
2. A mai nyelv

II. A magyar helyesírás.
A helyesírás alapja
A kiejtés
A szóelemző írás esetei
Egyszerűsítések
Az idegen szavak írása
A tulajdonnevek
Egybeírás és különírás
A szavak elválasztása
Nagy és kis kezdőbetű
Írásjelek
Rövidítések

III. Fontosabb tudnivalók az alak- és mondattanból.
A szavak
  Eredeti szavak
  Meghonosodott szavak
  Idegen szavak
  Újonnan alkotott szavak
  Rokonértelmű szavak
  Rokonalakú szavak
A szólások
  A szólások csoportjai
  A közmondások és szálló igék
A mondatok
  A mondatok fajai
  Az összetett mondat
  A körmondat

IV. A magyar stílus.
Hogyan írjunk? Kelemen Béla
A magyar kereskedelmi stílus

V. A magyar könyv.
Kéziratos könyvek
A papiros gyártása
A könyvnyomtatás. Frecskay János
Az író és a kiadó
A könyv
Könyvekről. Rákosi Jenő
A könyvkereskedelem
A mi olvasmányaink
Toldi estéje. Arany János
Az új földesúr. Jókai Mór
Egy régi udvarház utolsó gazdája. Gyulai Pál
Elnémult harangok. Rákosi Viktor

ELSŐ RÉSZ
AZ IRODALOM FÖLOSZTÁSA.

A szépirodalom
A közérdekű irodalom
A tudományos irodalom

MÁSODIK RÉSZ
SZÉPIRODALMI MUNKÁK.

Rákóczi-nóta
Himnusz. Kölcsey Ferenc
Szózat. Vörösmarty Mihály
Szép Ilonka. Vörösmarty Mihály
Nemzeti dal. Petőfi Sándor
A hazáról. Petőfi Sándor
Magyar vagyok. Petőfi Sándor
A Tisza. Petőfi Sándor
Az Alföld. Petőfi Sándor
A puszta télen. Petőfi Sándor
Kutyakaparó. Petőfi Sándor
A téli esték. Petőfi Sándor
Családi kör. Arany János
A fülemile. Arany János
Szondi két apródja. Arany János
A gólyához. Tompa Mihály
Sírboltban. Tompa Mihály
Szüreten. Gyulai Pál
Mikes. Lévay József
Bezerédi nótája. Thaly Kálmán
Az unokámnak. Bárd Miklós
Magyarország. Sajó Sándor
Nagy magyar télben. Végvári
Hitvallás. Papp-Váry Elemérné
Mesék. Fáy András
A székely adott szava. Jókai Mór
A kis csizmák. Mikszáth Kálmán
A bor. Gárdonyi Géza
A háztalan zsöllér. Eötvös Károly
Viszik a pénzt kifelé. Tömörkény István
Csongor és Tünde. Vörösmarty Mihály
A híd. Herczeg Ferenc

A költők, elbeszélők és drámaírók
A költészet
A prózai elbeszélés
A dráma

Verstani alapfogalmak
  A vers
  A ritmus
  A magyar verselés
  A verssorok
  A rím
  Idegen versidomok

HARMADIK RÉSZ
A PRÓZAI MUNKÁK ÍRÁSÁRÓL.

Mi a retorika?
Az anyaggyűjtés
Anyaggyűjtés tapasztalás útján
Anyaggyűjtés okoskodás útján
Az anyaggyűjtés főkörülményei
Az anyag elrendezése
Az anyag kidolgozása
Összefoglalás

NEGYEDIK RÉSZ
KÖZÉRDEKŰ MUNKÁK.

1. Szónoki beszédek
A magyar nyelv ügyében. Kölcsey Ferenc
A millénium ünnepére. Vaszary Kolos
Az 1920. évi béketárgyaláson. Gr. Apponyi Albert
Emlékbeszéd Arany János fölött. Gyulai Pál

A szónoki beszéd
A szónoki beszéd részei
A szónoki beszéd bevezetése
A szónoki beszéd elbeszélő része
A szónoki beszéd bizonyító része
A szónoki beszéd cáfoló része
A szónoki beszéd befejezése.
Az érvelés a szónoki beszédben
A szónoki beszéd fajai
A görög szónoki beszéd
A római szónoki beszéd
A középkori és újkori szónoki beszéd
A magyar szónoki beszéd

2. Vallásos munkák
Mint kell a gyermekeknek tisztelni szülőiket. Pázmány Péter
Szent István király és nemzete. Prohászka Ottokár
Mennyei szélfúvás. Ravasz László
A vallásos munka

3. Elmélkedő és megvitató munkák
Parainesis. Kölcsey Ferenc
Honszeretet. Gr. Széchenyi István
A birtokos középosztály művelődésének útja. Báró Kemény Zsigmond
Gondolatok a kereskedelemről. J. W . Goethe
Gondolatok. Báró Eötvös József
Az elmélkedő és megvitató munka

4. Élmények és megfigyelések
Zrínyi Miklós halála. Cserei Mihály
Törökországi levelek. Mikes Kelemen
Negyven év visszhangja. Jókai Mór

5. Levelek
Petőfi Sándor levele Arany Jánoshoz
Arany János válasza Petőfi Sándor levelére
Deák Ferenc levele egy tanuló ifjúhoz

6. Útleírások
Erdélyi levelek. Kazinczy Ferenc
Úti jegyzetek. Petőfi Sándor
Hetedhét országból. Kozma Andor

7. Leírások
A bóra. Herman Ottó
A magyar róna. Báró Eötvös J.
Aratás. Baksay Sándor
A naplószerű munka
A levél
Az útleírás
A leírás

8. Gyakorlati irányú munkák
A szövetkezetek alapelve. Nagy Ferenc
A kereskedelmi levelek szerkezete. Jónás-Schack Béla
A gyakorlati irányú munka

9. Művészi vagy népszerű kidolgozási tudományos munkák
Munka és pihenés. Hankó Vilmos
Munkácsy Mihály képe: Krisztus Pilátus előtt. Beöthy Zsolt
A magyar nyelv. Rákosi Jenő

ÖTÖDIK RÉSZ
TUDOMÁNYOS MUNKÁK.

A tudományos próza
A forráskutatás fontossága
A forrásidézés kötelessége és az előadás formája
A tudomány művelése

Irodalomtudományi munkák.
Vörösmarty Mihály. Báró Kemény Zsigmond
Petőfi Sándor. Riedl Frigyes
Herczeg Ferenc Mutamur c. kötetéről. Gyulai Pál
Bánk bán. Gyulai Pál
Az irodalomtudományról általában
A fordítás
A kritika
Az irodalomtörténet
Az irodalomtörténet fajai
Az irodalomtörténet segédtudományai
Az irodalomtudomány fejlődése

Történettudományi munkák
Szent Gellért vértanusága. Bécsi képes krónika
Szondi eleste Drégel várában. Tinódi Sebestyén
A magyar renaissance. Riedl Frigyes
Buda a török uralom idején. Salamon Ferenc
A magyar adás-vevés a törökvilágban. Takáts Sándor
Rákóczi és a kereskedelem. Márki Sándor
A történettudomány elmélete és gyakorlata
A történetírásról általában
A történetírás forrásai
A források földolgozása
A történetírás fajai
A történetírás segédtudományai
A történettudomány fejlődése

Közgazdaságtudományi munkák.
A közgazdaság jelentősége. Grünwald Béla
Hitel. Gr. Széchenyi István
Gazdálkodás és gazdaság. Gaál Jenő
A közgazdaság tudománya
A közgazdaságtudományról általában
A közgazdaság tudományának alkalmazása
A közgazdasági tudomány fejlődése
A magyar közgazdasági irodalom

FÜGGELÉK.

1. Könyv nélkül való megtanulásra
2. A dolgozatok fölépítésének terve
3. Írásbeli föladatok
Tartalomjegyzék

---

Előszó

A felső kereskedelmi iskolák 1920. évi tanításterve alapján kisenyedi Pallós István k. kartársammal szerkesztett Olvasókönyveink elfogyván, a kiadó fölszólított, hogy azok új kiadása helyett alkalmazzam Riedl Frigyes és Pintér Jenő Retorikáját és Poétikáját a felső kereskedelmi iskolák új tanítástervéhez. A kiadó előtt kettős cél lebegett e tervvel. Egyrészt a tankönyvügyi bizottság intencióinak megfelelően csökkenteni akarta a kereskedelmi iskolai könyvek számát; másrészt Riedl Frigyes gazdag szellemi örökét végképen át akarta plántálni a felső kereskedelmi iskolák világába is, amelyek a középiskolai kiadást is, eddig is szívesen használták.

Riedl Frigyes két tankönyvében - mint minden munkájában - benne van a nagy tudósnak lelke: a választékos ízlés, amellyel anyagát összegyűjtötte, megrostálta, a gondos szerkezet, amellyel alkotásait fölépítette, a szeretet, amellyel munkáit írta, a szellemesség, ötletesség, amellyel egyéniségét belevitte. Az egésznek frisseséget és gyakorlatiasságot adott Pintér Jenő gyökeres átdolgozása, amely több kiadáson át megóvta a könyv nemes patináját, de e patinával együtt megvédte az elavulástól, a tudományok fejlődésének szintjén tartotta és a tanítás modern követelményeihez alkalmazta.

Mélyen megtisztelő volt a kiadó javaslata, s köszönettel adózom Pintér Jenő k. barátomnak is hozzájárulásáért. Az ő szakavatott és alapos útbaigazításaival láttam föladatomhoz.

A kötet alapja a középiskolai kézikönyvnek immár kilencedik kiadása volt. A könyv tehát már minden rostán, elsősorban a gyakorlatén átszűrődve volt előttem. Épen ezért a mű konstrukcióját egészében átvettem. A régi, már-már unott fölépítés helyett fölfrissülés lesz a szaktanár számára a prózai műfajoknak ez a csoportosítása, amely a valósághoz hívebb, tökéletesebb - és épen a kereskedelmi iskolákban az élethez is közelebb viszi a növendéket. A műfajoknak gazdagabb világát tárja föl, de a régi, skatulyázó rendszer helyett nagyobb egységekbe foglalja őket s áttekinthetőbben, maradandóbb eredményekkel tanítja.

Bevezetésül kiegészítettem a könyvet azokkal a tudnivalókkal, amelyeket tanítástervünk a helyesírás, az alak- és mondattan és a fogalmazás köréből megkíván. Ezekhez a M. T. Akadémia helyesírási szabályait és a Zlinszky-Pintér-féle stilisztika egyik-másik részletét használtam föl. Kartársaink tudják, milyen munkát kell épen a kereskedelmi iskolákban a fogalmazás és helyesírás tanításában végeznünk: ennek tudatában jártam el a könyv kiegészítésénél.

A szépirodalmat tárgyaló részbe fölvettem mindazokat a költeményeket, amelyeket 1920. évi Utasításaink ajánlanak. A középiskolai kiadás közölte külföldi drámai részletek helyébe magyarokat iktattam. Ezt a részt különben is megbővítettem. A könnyebbről a nehezebb felé vezető induktív munkánkban áttekintést ad a költészet világáról s teljessé teszi már az I. évfolyamban az irodalom egészének képét. Másrészt anyagot ad a prózai írásművek tárgyalásában egy kis változatosságra, alkalmat a tanárnak, hogy ide vissza-visszatérhessen.

A közérdekű művek csoportjában megrövidítettem a szónoki beszéd anyagát. Tisztelettel voltam e műfaj szerkezeti tökéletessége és ennek nevelő hatása iránt, mérsékeltem a tárgyaim valókat a gyakorlatiasság s a műfajnak mai kevesebb jelentősége zsinórmértékével. Kevesebb dolgom akadt ebből a szempontból az értekezésnél. Ezt a nagy és nehezen meghatározható, kevéssé elhatárolható gyűjtőfogalmat már a középiskolai redakció természetszerűen részeire ejti: aki retorikát tanított, tudja, milyen nehéz feladat volt az értekezés tárgyalása, milyen munka volt a növendék érdeklődésének ébrentartása - és méltányolja ezt az élvezetes megoldást, amelyet a Riedl-Pintér Retorikájának szerkezete nyújt. Így járt könyvünkben a leírás is, amelyet régi rendszerű könyveink a prózai műfajok során helytelenül tanítottak külön műfajnak.

A tudományos munkák rendszerezésében az irodalom- és történettudományon kívül iskoláink céljának megfelelően a közgazdasági tudománynak is nagyobb helyet szorítottam.

Az olvasmányok megválogatásában a középiskolai könyvnek két főelvét megtartottam: csak klasszikus vagy reprezentáns íróknak, és azoknak is érdekes, változatos olvasmányai szerepelnek. Megtoldottam azonban egy harmadik elvvel: kidomborítottam a kereskedelmi vonatkozásokat. Eötvös Károly, Tömörkény István, Bárd Miklós, Széchenyi, Kemény Zsigmond, Takáts Sándor, Márki Sándor stb. munkáiból vett olvasmányaink ezért szorítottak ki másokat. Újak természetesen a gyakorlati irányú és a közgazdasági olvasmányok is. A népszerű tudományos munkák sorába egy művészeti tárgyú olvasmányt vettem föl.

A heti 4 óra bőséges alkalmat ad a szaktanárnak, hogy a bevezető munkát elvégezze. Nem gondolok azonban arra, hogy minden olvasmányt is végigtárgyalhassunk. Fontos, hogy a szaktanárnak legyen miből válogatnia s a tanítástervnek megfelelően, de a maga kedve és ízlése szerint szemelhesse ki munkája részleteit: a könyv átformálásában az egyéni munka iránt érzett ez a tiszteletem is mértékadó volt.

Köszönöm a kiadónak a megtisztelő megbízást s a kötet szép kiállítását és tisztelettel kérem Kartársaim méltányló szíves jóindulatát.

Győr, 1927 nyarán.
Dr. Gálos Rezső.

---