---

Tartalom

Előszó
A körülményekről és előzményekről röviden
Szabad-e a magyar tanítóképzés fennmaradásáért hivatali esküt tenni a megszállóknak?
A kényszer szülte innovációk és súlyos megpróbáltatások tanéve
Magukra hagyottan vitázva, kétség és remény között, már-már kilátástalan helyzetben
Epilógus: megváltás és/vagy újabb megpróbáltatások?

---

Előszó

"Hűség a megpróbáltatásban" címmel tartottam előadást 2010-ben Baján, az Eötvös József Tanítóképző Főiskola tudományos konferenciáján, a bajai állami tanítóképző tanárainak szerb megszállás alatti helytállásáról. A kutatást tovább folytattam, s immár öt levéltár anyagainak és egyéb források, szakmunkák felhasználásával kismonográfiában adhatok számot egykori bajai kollégáink tiszteletre- és társadalmi emlékezetre méltó küzdelméről, "kálváriajárásáról" a bajai magyar állami tanítóképző- és képzés fenntartásáért a szerb megszállás alatt és nyomán. A magyar állami tanítóképzés történetében egyedülállóan úgy tartották fenn - a már akkor közel félévszázados múlttal és nagy elismertséggel bíró - intézményüket, úgy képeztek pedagógusokat a magyar és az akkor alakult délszláv állam számára, hogy ehhez 1919 júliusától 1921 augusztusáig egyik államtól sem kaptak semmiféle támogatást.

A 100. évforduló körül egymásnak feszülő nemzeti elfogultságok idején különösen fontosnak érzem, hogy kiegyensúlyozott, a korabeli aktorok motivációit korrektül felidéző, egyszersmind a történelmi kataklizmát elszenvedő "kisemberek" iránt is empatikus leírást adjunk a történtekről. Dokumentatív elbeszélő módszerrel elválasztva a forrásközlést és értelmezést, lehetőséget adva az olvasónak arra, hogy a szerző gondolatmenetét, következtetéseit ellenőrizze. Ilyen forrástömeg mellett ez terjedelmet igényelt, s a korabeli források nyelvezetének megértése próbára teheti a manapság rövid, könnyű olvasmányokhoz szokott olvasó figyelmét/ türelmét. Mindazonáltal azt remélem, hogy az elbeszélés, a benne megjelenő társadalmi-politikai mechanizmusok (törekvésem szerint) elfogulatlan megjelenítése - a mikrotörténetírás sajátosságainak megfelelően - túlmutat a látszólag parciális történeten.

Egyfelől felvillantja Baja város magyar társadalmának, pedagógusainak és közalkalmazottainak küzdelmét identitásuk, hovatartozásuk megőrzéséért. Másfelől másról, többről is szól: a "kisember" és a hatalom/hatalmak viszonyáról, a nacionalizmusok egymásnak feszüléséről, valamint az "egyszerű"/nagyszerű pedagógusok heroikus küzdelméről nemzeti elkötelezettségük, hivatásuk, munkahelyük megőrzéséért egy világméretű forgószélben. Valamint arról, hogy a hála a régmúltban sem volt politikai kategória.

Budapest, 2018. június 29.
Donáth Péter

---